Harangozó Attila: Hazánk Európa egyik legbiztonságosabb országa

Immáron öt éve vezeti a Szegedi Ítélőtáblát Harangozó Attila, aki szerint a magyar bíróságokon magas színvonalú, időszerű bíráskodás zajlik, semmi nem veszélyezteti a bírói függetlenséget. És a jövőre nézvést az is örömhír, hogy magasan képzett fiatalok szeretnének bekerülni a bírói testületbe. Blogstar-interjú.

- Hivatalba lépésekor – 2012 szeptemberében - az ítélkezés időszerűségének és minőségének fenntartását fogalmazta meg fő céljaként. Hogy áll ezzel?

- Jogos, nézzük. Ítélőtáblánk időszerűségi mutatói változatlanul kifejezetten jók, az ügyek döntő többségét fél éven belül jogerősen lezárjuk - miközben a Szegedi Ítélőtáblára érkezett ügyek száma majdnem megduplázódott azóta. Ami pedig a minőséget illeti: *-*a döntéseinkkel szemben csak rendkívül ritkán fordulnak a Kúriához jogorvoslatért, és ezen ügyek döntő többségében is jóváhagyja, vagy csak kis mértékben változtatja meg ítéleteinket a Kúria. Az időszerűség és magas színvonal országosan is jellemző, jól tükrözik ezt azok a statisztikák, amelyek az unió tagállamaiban folyó bíráskodás minőségét vetik össze.

- Kívülről nem mindenki ítéli meg mindezt ugyanígy. Egyre több támadás éri a bíróságokat - köztük szép számmal politikusok és az interneten álnév mögé bújó kommentelők részéről -, amelyekben már a bíróságok függetlenségét is kétségbe vonják. Ne mondja, hogy ezt nem veszik észre, hogy mindez nem hat a bírókra.

- A bíró munkáját a mindenkire kötelező jogszabályok határozzák meg. Alaptörvényünk garantálja a bírói függetlenséget, az eljárási törvények pedig azt, hogy a bírók ezzel a függetlenséggel élve tudják munkájukat ellátni. Megítélésem szerint - mondhatnak bármit a bírálók és kételkedők - a magyar bírói kar függetlensége biztosított, a támadások - érkezzenek bárhonnan is - nem befolyásolják a bírói döntéseket. Biztos vagyok abban, hogy a rosszindulatú kritikák, a világhálón keringő névtelen mocskolódások a bírókat emberként sokszor megviselik, de abban is, hogy ez az ítélkezési munkán nem látszik meg.

- Öt éve ítélőtáblai elnök, de már másfél évtizede büntető bíró. Milyennek látja a magyar bűnözés helyzetét, mennyiben változtak a bűncselekmények bírói kinevezése óta?

- A technika fejlődése természetesen hozott új bűncselekményeket, gondoljunk például a bankkártyás, internetes csalásokra. De az alapvető emberi sajátosságok nem változtak. A pénz utáni vágy pontosan úgy a vagyon elleni bűnök alapja, mint ahogy ősidők óta indulatos, erőszakos bűncselekményekre ragadtatja az embert a harag, a féltékenység. *-*De a statisztikákból az is kiolvasható: hazánk Európa egyik legbiztonságosabb országa. Az emberölések, élet és testi épség elleni bűncselekmények száma nem nő. Ugyanakkor sokkal jobb a felderítési hatékonyság, mint mondjuk két évtizede volt. Hogy példát is említsek: napjainkban több, fiatalok ellen elkövetett szexuális támadás miatt indul eljárás, mint korábban. De ez nem azt jelenti, hogy több ilyen történik, hanem azt, hogy ma már ezek az esetek jobban napvilágra kerülnek. Köszönhetően például a pedagógusok, a gyermekvédelmi szolgálatok odafigyelésének, az új technikai eszközök kínálta nagyobb nyitottságnak is.

- Ítélőtáblát vezet, bíráskodik, közben a Szegedi Tudományegyetem megbecsült oktatója. A joghallgatók közt élve mit tapasztal: a mai fiatalok körében vonzó a bírói pálya?

- A megváltozott képzés eredményeként a joghallgatók sokkal gyakorlatiasabb oktatást kapnak, mint amikor még én végeztem az egyetemet. Bekapcsolódva a különböző programokba ma már a hallgatók az igazságszolgáltatás minden területéről pontosabb képet alkothatnak, így jóval megalapozottabb tudásra építve dönthet az, aki bíró akar lenni. Nagy számban jelentkeznek kiválóan felkészült, sok irányban nyitott fiatalok bírónak. Vagyis a képzett utánpótlás szerintem biztosított, ami nagyon fontos és megnyugtató egy olyan jogállamban, mint hazánk.

Bátyi Zoltán

Forrás:

Blogstar.hu