Szeged kiemelt látványossága lehetett volna

Egy szép kastély, egy monumentális vár mindig is előkelő helyet képviselt a turisták célállomásai között. Szegeden is állt egykoron vár, amely minden bizonnyal napjainkban is növelhette volna a város turisztikai vonzerejét.

„Vár állott, most kőhalom” – az 1800-as évek végéig Szeged városa téglavárral büszkélkedett, a létesítményt azonban lebontották. Jelenleg régészek végeznek ásatásokat a Móra parkban, a vár déli kaputornyának, déli oldali bejáratának a pontos helyét kívánják meghatározni. Kutatásuk eredményesnek mutatkozik. „A vármaradvány délkeleti sarokpontját tárják fel jelenleg a régészek. Az elhelyezkedése minimális eltérést mutat az előzetes tervek alapján számítottakhoz képest. A keresett részt 2,8-3 méteres mélységben lelték meg, a munkát tovább folytatják" – ismertette

Lajkó Orsolya

, a Móra Ferenc Múzeum régészeti osztályának vezetője.

Horváth Ferenc

kandidátus, a szegedi vár történetének kutatója elmondta, jelentős turisztikai kincs lehetett volna a vár a Napfény Városában. „Közép-Európa legnagyobb téglavára állhatna most Szegeden, a turisztikai vonzereje megkérdőjelezhetetlen lenne. Úgy, mint Gyula városában, itt is az egyik kiemelt látványosságot jelenthetné a létesítmény” – emelte ki. Az 1879-es történelmi árvíz pusztítását követően Ferenc József a városnak adományozta a területet. A bontás hátterében többek között telekspekuláció, az építőanyag megszerzése, valamint a vár, mint Habsburg önkényuralmi jelkép eltüntetése állhatott. Horváth Ferenc szerint az 1881 és 1883 között véghezvitt pusztítás jóvátehetetlen és visszafordíthatatlan, nemcsak a város, hanem az ország történelmi öröksége lett szegényebb általa. Az épen maradt kastélyok és várak eszmei értéke felbecsülhetetlen. Mint arról

korábban

hírt adtunk, a nemzeti kastély- és várprogram keretein belül mintegy negyven létesítmény újulhat meg az elkövetkező években Magyarországon. A Dél-Alföldön a gyulai vár, a geszti Tisza-kastély, a kondorosi Batthyány-Geist-kastély és a szabadkígyósi Wenckheim-kastély szerepel a programban. Az első ütemben szereplő 22 épület GINOP pályázati támogatási szerződését maradéktalanul megkötötték, a második ütem 17 épületének fejlesztési stratégiája már szintén elkészült, és a pályázatok elkészítése és beadása zajlik – ismertette a közelmúltban

Virág Zsolt

Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az MTI-vel. A program céljai között fogalmazták meg a műemlék-helyreállítást és az örökségmegőrzést, emellett törekednek egységes, jól értékesíthető turisztikai termékcsomagot előállítani. Utóbbi elképzelés megvalósításához kidolgozták az egységes rendszerben történő működtetés feltételeit, elkészítették a nemzeti kastély- és várlánc arculatát, valamint az ezeket egységbe foglaló Kastély- és Várkártya prototípusát. A kiírás egyéb részleteit, valamint az érintett várak és kastélyok listáját

ide

kattintva érhetik el.