Az utazás az egyetlen pénzen megvehető dolog, amely gazdagabbá tesz – tartja a mondás. Csongrád megye a szerb és a román határ közelségéből eredően tovább építkezhet a turisztika területén, határon átnyúló összefogással még közelebb kerülhetnek az országrészek gazdasági, infrastrukturális, turisztikai és kulturális értékei egymáshoz.
Gondolták, hogy alig néhány kilométerre a magyar határtól homokos vízparton hűsölhetnek, kiváló borokat kóstolhatnak, vagy éppen felidézhetik a XX. századi kötöttpályás tömegközlekedés emlékeit? Arad megye számos látnivalóval várja a turistákat, amelyek megismertetéséért sokat tesz többek között a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság (DKMT) és az Arad Megyei Tanács is.
A Zöld Nyíl robog tovább
Az Aradtól mindössze 22 kilométerre fekvő Gyorok (Ghioroc) települést villamosított HÉV kötötte össze a megyeszékhellyel, amely tovább vezetett Pankotára, valamint Máriaradnára (Radna). A Gyorokot Araddal összekötő vonalat 1906-ban adták át, 1912-ben villamosították és egészen 1992-ig üzemelt. Napjainkban az Arad és Gyorok vonalon ismét villamoskocsik járnak az aradi villamoshálózat részeként. Hogy az egykoron forgalmas és közkedvelt közlekedési útvonalat és a XX. század eleji járat emlékezetét megőrizzék, az 1990-es évek közepén az egyik motorvagont helyreállították, ügyelve annak eredeti hangulatának megtartására, noha kívülről már szürke színt kapott az akkoriban Zöld Nyíl névre keresztelt villamos. A történelmi jelentőségű, teljesen újjáépített Ganz-motorkocsis nosztalgiajárat az idei évtől heti rendszerességgel közlekedik a turisták megelégelésére Arad és Gyorok között. A végállomást jelentő egykori kocsiszín és áramátalakító épületében villamosmúzeumot alakítottak ki.
A szőlőhegyek árnyékában
Gyorok településen Szőlő- és Bormúzeum (Muzeul Viei şi Vinului) is található, amely méltó emléket állít a térségi szőlőtermesztés és a borászat hagyományai előtt. A múlt részleteit fényképek és használati tárgyak, felszerelések elevenítik meg. A Ménesi Borvidék (Ménes-Hegyalja, Miniş-Măderat) méltán híres finom borairól. A történelmi századok során többek között a Grassalkovich, a Hatvany, a Bánffy, a Rákóczi, a Bohus, a Báthory és a Haraszthy család szőlőbirtokai voltak itt. A borvidék büszkeségének a kadarkát tartják. A festői környezetet és a helyi gasztronómiai különlegességek kavalkádját a gyoroki tó tengerpartot idéző látképe teszi teljessé.
II. János Pál pápa ruházta fel a kis bazilika címmel
Barokk stílusú, kéttornyos ferences rendi templom, a történelmi Magyarország egyik legfontosabb Mária-kegyhelye a máriaradnai kegytemplom. A Maros mente, a Bánság és a szegedi nagytáj központi búcsújáró temploma, a fennmaradt elbeszélések szerint csodák helyszíne. A hívek és a látogatók sorát többek között magyarok, csehek, bolgárok, horvátok és románok teszik ki. A közhit úgy tartja, hogy az oltár részét képező Szűz Mária-kegyképnek köszönhetően sokan nyerték vissza egészségüket, melyek emlékét a meggyógyult testrészeiket ábrázoló, hálájuk jeléül odaajándékozott tárgyak is őriznek a létesítmény falain belül. A kolostort 1327-ben alapították, az egyház kultuszhellyé 1750-ben nyilvánította.
Arad, a szabadság jelképének otthona
Zala György monumentális alkotását, a Szabadság-szobrot 1890-ben avatták fel az aradi vértanúk emlékére a Szabadság téren. A szobrot 1925-ben eltávolították a térről, majd több évtizedet követően 2004-ben újraállították a mai Megbékélés parkjában, szemben vele, a park másik pontján felhúzott kilenc méter magas diadalív társaságában, amely Avram Iancu és más forradalmárok előtt állít emléket. A császári bosszúállás jegyében 1849. október 6-án kivégeztették Aradon a magyar honvédsereg egy altábornagyát, tizenegy tábornokát és egy ezredesét. Kossuth Lajos az események után úgy fogalmazott: „Arad a magyar golgota.”. A településen emlékhelyekkel, szobrokkal és kiállítással tisztelegnek a hősök előtt. Az Arad Megyei Múzeumban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tárgyi emlékeiből állandó kiállítást rendeztek be, ahol többek között megtekinthető Kossuth Lajos pipája, gróf Leiningen-Westerburg Károly szívurnája, vagy éppen Damjanich János tábornok mankója is.
A Maroson át is vezet út Pécskára
Aradról vadregényes vízitúrával is átérhetünk az idilli Pécskára (Pecica). A Maros-ártér Natúrpark (Parcul Natural Lunca Mureșului) területe a Maros alsó folyásának árterét foglalja magába. Növényzetét nagy kiterjedésű keményfaligetek jellemzik, a legelterjedtebb fajok a keskenylevelű kőris a kocsányos tölgy. A természetkedvelők előszeretettel járják Pécskát és környékét. A város közigazgatási területén 3765 hektárnyi terület található a természetvédelmi területből. A településen határmenti együttműködés keretében lehetőség adódott a Csongrád megyei Mórahalom önkormányzatával közösen benyújtott Ecorehab nevű uniós pályázat keretében első ütemben egy bivalyfarm létesítésére, majd második lépésben egy látogatói központ megépítésére és egy kerékpárkölcsönző felszerelésére. A program részét képezi megismertetni az idelátogatókkal a vidéki élet, az állattartás szépségeit, valamint bemutatni a régen használt eszközöket. A projekt rehabilitációs részeként az állatok legeltetése által a Maros-ártér Natúrpark érintett területén az idegen növényzet kipusztul, míg a farmon az őshonos növények újraéledhetnek. Az objektumban környezettudatos nevelést és ökoturizmust népszerűsítő tevékenységet folytatnak, iskolai tanórákat is tartanak, hogy a gyermekek testközelből ismerjék meg környezetük szépségeit. A látogatóközpont kialakítását és működtetését tekintve is környezettudatos, a füvesített tetőszerkezete szinte beleolvad a tájba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.