A Hunyadiak emléke nem csak hazánkban él

Hunyadi János és Mátyás történelmünk meghatározói alakjai, cselekedeteik a mai napig foglalkoztatják a történészeket, a művelődéstörténészeket és a folkloristákat is. Megtudtuk, nemcsak a magyar, hanem számos más nemzet emlékezetében élnek, saját hősükként tekintenek rájuk.

Hazánkban és a környező országokban mindmáig kiemelt téma a Hunyadiak hagyatéka. A XII. Nándorfehérvári Emléknapok keretében tartott előadáson Juhász Katalin, az MTA BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa elmondta, Szabó Zoltán népzenésszel törekednek arra, hogy összegyűjtsék mindazt a tudást, amely rendelkezésre áll a Hunyadiakról a magyar és a balkáni népek folklórjából. Ismertette, Magyarországon túl többek között szlovén, cseh, román, ukrán és a horvát folklórban is megőriztek hozzájuk köthető, róluk szóló mondákat, történeteket, dalokat. A Hunyadiak legendáját mindig is nagy érdeklődés övezte, máig viták folynak János származását illetően is. Egyes feltételezések szerint Hunyadi nem Serbe fia Vajk és Morzsinai Erzsébet közös gyermeke lehetett, hanem Erzsébet és Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár románcából születhetett.

Uralkodóinkat az egykori birodalmuk teljes területén mitikus hősként tisztelték. Az egyes népek más-más megnevezéssel illették a Hunyadiakat, így például a szerb emlékekben Hunyadi Jánost gyakorta a Jankula, vagy a Janko megnevezéssel illetik, míg a szlovének többek között Jankics néven őrzik emlékét. Juhász Katalin ismertette, Hunyadi János kultuszára magyarázatot adhat a szerbek tekintetében a történelmüket hosszú évtizedeken keresztül meghatározó várnai és rigómezei ütközet, vagy éppen az 1456-os nándorfehérvári diadal is, így a szerb guszlárok is dalba foglalták a magyar hősöket, sőt, a saját hőseik soraiba emelték őket. Számos műbe foglalták továbbá I. Ulászló, Székely János, Szilágyi Mihály vagy éppen Dóczi Péter nevét is. Az előadáson elhangzott, Hunyadi Mátyásról már életében napvilágot láttak a történeteit megörökítő írások. A kutatók szerint az uralkodó főbb jellemvonásai egyezhettek Mátyás valódi karakterével. A hőseinkről született irodalmi alkotások, népdalok portréjukat a törökellenes harcokon túl más történetek szereplőiként is megjelenítették. Gyakran ábrázolták őket szerelmi történetek szereplőiként is, de tréfásabb művekben is megjelennek, ilyen például a Mátyás király és a talányfejtő leány, vagy a részeges Dojcsin Petár és Mátyás király vitájának története. Magyarországon elsősorban prózai alkotások őrzik a Hunyadiak emlékét. Juhász Katalin zenei felvételekkel és énekszóval színesített előadása végén elmondta, a Nándorfehérvári Emléknapok egyik programjaként szombaton 20 órától, a Mátyás téren felállított színpadon élőben is hallhatnak az érdeklődők magyar nyelven előadott dalokat a Carmina Danubiana Régizene Együttes tolmácsolásában.