Közélet

A Miniszterelnökség szeretné, ha megmaradna a vértói emlékhely - az alpolgármester óv a "túl erős" lépésektől

A Miniszterelnökség szeretné, ha megmaradna a vértói emlékhely - az alpolgármester óv a "túl erős" lépésektől

2017. június 24., szombat
A Miniszterelnökség szeretné, ha megmaradna a vértói emlékhely - az alpolgármester óv a "túl erős" lépésektől
apro-juhasz_verto011kf

Amit mindenkinek tudnia kell a vértói emlékhely sorsáról: levélben fordult a kormányhoz Apró-Juhász János, a Független Városi Szövetség Magyar Egyesület elnöke annak kapcsán, hogy a szegedi városvezetés átalakítaná a vértói dombot. A megkeresésre a Miniszterelnökség azt válaszolta, elvben támogatja az emlékhely fennmaradását, az ügy azonban helyi megoldást kíván. A KDNP ennek érdekében önálló javaslattal áll elő, Nagy Sándor alpolgármester viszont elhatárolódott a "túl erős" védelemre irányuló lépésektől.

Portálunk több alkalommal beszámolt arról, hogy a szegedi önkormányzat átalakítaná Vértó megszokott környékét. A 600 millió forintos, uniós forrásokból megvalósítandó beruházás első változatával a lakosság február végén ismerkedhetett meg. A látványtervekben megjelent futókör, vízi sétány, akadálymentesített park, tanösvény, kutyafuttató és műanyag elemei segítségével nyáron is szánkózásra használható domb. Arról azonban nem esett szó, hogy mi lesz a Független Városi Szövetség Magyar Egyesület által állított székely kapukkal, kopjafákkal, szobrokkal.

Később kiderült

, hogy lesiklópálya mégsem lesz,

de a civilek továbbra is kitartanak amellett

, hogy megmaradjon az emlékhely.

A KDNP is kiállt

Vértóért,

akárcsak a Fidesz-L.É.T

.

Apró-Juhász János

levélben kért segítséget a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságától.

Füleky Zsolt

helyettes államtitkár válaszában azt írta, a tó fölött magasodó dombon elhelyezkedő, széles körben elismert emlékhelyet, ami magában foglalja egyrészt az ősmagyarság szokás- és hiedelemvilágával foglalkozó területet, másrészt a magyar nemzet nagyjainak emléket állító kopjafákat, valamint a Kárpát-medencében egyedülálló székely kapukat, eltökélt szándékuk továbbra is megőrizni. Az ügyet tehát elvi támogatásban részesítik. Néhány éve azonban a terület és az ott található alkotások – köztük a székely kapuk - nemcsak kezelési, de tulajdonjogát is átadták a szegedi önkormányzatnak, így a megoldást helyi szinten kell megtalálni.

apro-juhasz_sajttaj004kf

„A közigazgatás decentralizált működése kizárja a központi közigazgatási szervek ilyen és ehhez hasonló ügyekbe való beavatkozásának lehetőségét. Éppen ezért az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság az emlékhelyet a helyi közösség védelmébe ajánlja, hangsúlyozva, hogy fontosnak ítélik a hazánk városi szöveteiben megmaradt zöld felületek védelmét és fejlesztését. A Vértó környékének Nemzeti Emlékhellyé nyilvánításában szervezeti egységünk nem illetékes. Hazánk nemzeti emlékezetének intézményes keretek közötti ápolása a Nemzeti Örökség Intézetének kiemelt feladata, így javasolnám az intézet megkeresését” – áll a helyettes államtitkár levélében. Füleky Zsolt még kifejtette, egy törvény értelmében idén minden településnek, így Szegednek is kötelező elkészítenie a Településképi Arculati Kézikönyvét és a hozzá tartozó településképi rendeletét. A politikus javasolja ebbe a vértói emlékhely beemelését. Ezt egy helyi partnerségi egyeztetés előzi meg, sikeres tárgyalás esetén helyi védelemmel látható el a terület.

A Miniszterelnökség teljes válasza ITT olvasható.

A szegedi közgyűlés pénteki ülésén

Haág Zalán

idézett a Miniszterelnökség illetékes államtitkárságának leveléből. A KDNP elnök-frakcióvezetője jelezte, pártja javaslatot fogalmaz meg és nyújt be annak érdekében, hogy a készülő Településképi Arculati Kézikönyvbe és rendeletbe kerüljön bele a vértói nemzeti emlékhely, és kapjanak helyi védelmet a székelykapuk.

Nagy Sándor

(Együtt) városfejlesztési alpolgármester úgy reagált erre, hogy nem ilyen jellegű javaslat, hanem megelőző értékvédelmi vizsgálat alapján vesznek valamit helyi védelem alá. A liberális politikus hozzáfűzte, az egész vértói dombot amúgy nem tartja erre alkalmasnak. Azt ígérte, "minden a helyén marad" majd, de mint fogalmazott, a "védelmi irányba sem akar erős lépést tenni" a város.

verto005kf

Apró Juhász János a közgyűlést követően portálunknak írott levelében felháborodásának adott hangot, hogy Nagy Sándor alpolgármester, „az SZDSZ új bőrbe bújt volt városi elnöke” a nagy nyilvánosság előtt ment szembe az emlékhelyet megvalósító szegedi és hódmezővásárhelyi szobrászok, művésztársadalom véleményével és a szakállamtitkárság állásfoglalásával, amikor lényegében elutasította a KDNP helyi védelemre vonatkozó felvetését. „Minden becsület Haág Zalán képviselő úrnak a bátor és szakszerű kiállásért, köszönet Szeged város lakossága 90 százalékának azért, hogy felsorakozott az emlékhely mögé, köszönet a szegedi Tömörkény-gimnázium művésztanárainak a tervezésben kifejtett önzetlen segítségért. Köszönet Vértó népének, mely az egykori döglerakóhelyet ingyen, társadalmi munkával a jövőért felélesztette, életre keltette, megtakarítva Szegednek majd 5 milliárd forintot. Mindezért cserébe a mai napig a mocskot és a megaláztatást kapja. Tisztelet és köszönet mindazoknak, akik mellénk álltak a 35 éves munka védelmében” – fogalmazott az elnök. Apró Juhász hozzátette még: a székely nép Szeged város polgárainak és a magyar nemzetnek önzetlen szívvel adott nyolc székelykaput és kopjafákat. „Aki erről az ajándékról olyan cinikus és megalázó nyilatkozattal vélekedik, mint Nagy Sándor, az nem érdemli meg, hogy e nemzet kenyerét a szájába vegye. Minden székelykapu egy világcsoda, amelyet a nyolc székely szék a világon Szegeden állított fel először együttesen” – írta.

Megyeri József - Pintér M. Lajos

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.