„A kompország kifejezés geopolitikai transzneműség”

Szegeden tett „rendet a fejekben” a Lehet Más a Politika (LMP) rendezvényén a párt elnökségének tagja, Ungár Péter és Puzsér Róbert műsorvezető, szerkesztő. Az IH Rendezvényközpontban tartott eseményen elsősorban a párt által tematizált ügyekre helyezték a hangsúlyt, azaz a magyar-orosz viszonyra, valamint a korrupció témakörére. Kétszer is elhangzott Csurka István-idézet pozitív értelemben, a magyar kormány mellett pedig a Nyugatot is kritikával illették.

„Van Amerikai befolyás, de Oroszország esetében a földrajzi közelség a fontos. Ne feledjük, Ukrajna egy szomszédos állam, amely háborúban áll Oroszországgal” – fogalmazott

Ungár Péter

a „Rendet teszünk a fejekben” című LMP-s rendezvényen. A beszélgetésen a párt elnökségének tagja mellett

Puzsér Róbert

műsorvezető, szerkesztő vett részt.

Merkel Putyinnal paktál le Ukrajna érdekeivel szemben

Első kijelentésével együtt azonban kritikával illette a Nyugatot, az Északi áramlat miatt a politikus, ironikusan fogalmazva „a szabad világ utolsó vezetőjének” nevezte

Angela Merkel

német kancellárt, aki együttműködik

Vlagyimir Putyin

orosz elnökkel, hogy a gázvezeték elkerülje Ukrajnát és Lengyelországot, azaz „az EU vezetése asszisztál egy okkupált ország, Ukrajna tönkretételéhez”. Nem kétséges az orosz, az amerikai és az EU befolyás Puzsér szerint. Megjegyezte, valami németeket illeti azonnal, ha pozícióval jár, azonban, ha ez hátrányt okoz, akkor már az egész EU-nak kell osztoznia rajta. Azt gondolja, közös európai identitásra lenne szükség, de ez nem létezik, mindenki a saját hasznát keresi, akár Orbán Viktor, akár más ország kormányfői. „Közben nemzetállamok lopják folyamatosan Európát, amely képtelen közös kül-, védelem-, szociális-, adópolitikára. Kelet-Európa munkaerejének lerablására viszont nagyon jó!” – fakadt ki a műsorvezető.

Ténynek látja, hogy Brüsszel bürokratikus, vízfejű, de mi, azaz az európai nemzetállamok közösen tettük azzá. Folyamatosan feszegetik a húrt az országok nagyobb szuverenitást követelve, s ebből lett a brexit. „Aztán mikor megtörtént a „nemzeti szuverenitás” alkalmazása, s a kilépésre szavazók győztek, akkor már megbánták. Azt hiszik, hogy az Atlanti-óceán közepén vannak, pedig a földrésztől csak egy La Manche csatorna választja el őket. Oroszlánnak gondolják magukat, pedig csak macskák” – jellemezte a briteket, de a távozásuknak örül, mert szerinte csak a nagyobb együttműködés gátjai voltak, nem véletlenül tiltakozott

De Gaulle

a felvételük ellen. Igaz, meggyőződése Európa része Nagy-Britannia, csak ők hiszik azt, hogy nem azok, példaként Shakespeare-t említve. A „német-francia kettős ölelés” az EU alapja, motorja – állítja a kritikus. „Most közösen gyékényen árulnak, ami elég jó jel, hogy valami fog történni. Fájdalmas, hogy ebből Magyarország ki fog maradni, miközben Szlovákia nem, de reméli a következő ötven évben hazánk is belesodródik ebbe. Legalább annyira érzem magamat európainak, mint magyarnak, s nem akarok választani” – mondta a kétsebesség EU-ról.

Kell a nemzeti érdek az EU-val szemben, de nem csak a migráció kérdéskörében

„Az, hogy magyar vagyok, az már önmagában is mutatja, hogy európai is” – reagált Ungár. Azt tapasztalja, hogy EU nem érték, hanem érdekközösségként működik. Ki kell mondani szerinte, ha nem azonos a célunk mindig, mert fontos a nemzeti érdek, de nem csak a migrációs ügyekben ez a helyzet – miközben a néppárttal,

Juncker

pártjával együtt szavaznak az esetek 97 százalékában Brüsszelben a Fidesz képviselői. Hozzátette, magyar nemzeti érdek az EU-tagság is.

„A nemzetállamot nem dobnám ki, ma is a működő rendszer. Egy jó dolog volt, amikor kitalálták, valódi értékközösség vált” - vélekedett. Ugyan sok rosszra használták, de a szabadság, egyenlőség, s bármely más szép kifejezésre is igaz ugyanez. Sokat adott a nemzetállamiság Magyarországnak, elég csak 1848-ra gondolni, amely progresszív volt a saját korában. Megjegyezte, napjainkban is kétsebességes az EU: hiszen, többek között egyes helyeken van, máshol nincs az euró bevezetve. A német-francia páros dönt a fontos ügyekben, miközben a visegrádi államok, vagy a görögök álláspontjával senki nem törődik. Az unión belüli szolidaritást egy példával illusztrálta: „a német SZDSZ” (így!) minisztere azt mondta a válság idején, hogy a görögök adják el a szigetieket, s abból finanszírozzák a hitelek visszafizetését.

Ukrajna ≠ Magyarország

„Meg kell különböztetni Ukrajnát és Magyarországot, mert nem ugyanaz. Kijev az orosz identitás bölcsője. Magyarország viszont Szent István óta a Nyugathoz tartozik” – fogalmazott Puzsér Róbert. Róma szerint a kor Brüsszelje volt, Bizánc pedig a Moszkvája, s el kellene felejtenünk a kompország kifejezést. Valójában Magyarország a Nyugat keleti hídfőállása, Ukrajna pedig fordítva, s a kikötő nem azonos a komppal. Ungár ezt úgy kommentálta, hogy a kompország kifejezés „geopolitikai transzneműség”.

Puzsér szerint az EU „házasságszédelgése” Ukrajnával rendkívül felelőtlen lépés volt, ez okozta az ukrán polgárháborút. Két alternatívát tartott volna helyesnek: a Nyugat vagy elfogadja, hogy Ukrajna Oroszország része, vagy felveszi az EU-ba és a NATO-ba, s ezt követően megvédi. Azonban egyiket sem tette, hanem az orosz medve lépésekor cserben hagyta Ukrajnát. A kialakult helyzetért a közös EU-s védelmi politika hiányát és a tragikus Obama-féle demokrata külpolitikát okolta az LMP elnökségi tagja. Leszögezte, nem az a problémája, hogy jön Magyarországra, mert Macronnal, Merkellel is találkozik, hanem az, hogy túl gyakran teszi ezt.

Korrupt nép a magyar?

A következő fő téma a korrupció volt. „Nincs olyan ország, amely korrupció nélkül működne. De egy marxista parafrázissal élve a mennységi különbség egy idő után minőségivé válik” – fogalmazott Ungár. Szót ejtett a Sukoró-ügyről, amelyet valóban korrupciónak tart. Azt gondolja,

Császy

és

Tátrai

megérdemelte azt, amit kapott, s csak

Gyurcsány

maradt ki. Ma viszont ennél súlyosabb ügyek vannak. „Régen is volt

csurkai

„Strabag Demokraták Szövetsége, Strabag nemzet, de ma ezt a korrupciót eladják nemzeti érdekként” – utalt a volt MIÉP-es vezető szavaira. Puzsér keményebben fogalmazott: „nemzeti tőkénk a korrupció. Nem előzi meg semmi az értékrendben.” Mondásokkal igyekezett alátámasztani igazát, így „a pénz beszél, a kutya ugat” szólással. Ezt úgy értelmezte, hogy

Jézus

, a moráli ember ugat. Júdást is ugyanez segítette a döntés meghozatalában.

„

Orbán Viktor

sikereiben benne van az ellenzék gyengesége” – jegyezte meg az LMP-s önkritikusan. Vitába szállva Puzsérral azt hangsúlyozta, a magyar nép nem rosszabb, mint bármely más nép. Nem kollektív dolog a korrupció, hanem egy-egy konkrét személy felel érte, az európai keresztény kultúrkörből meg kell tartanunk a személyes felelősség elvét. Megjegyezte, hasonló cinikus közmondásokat tud más országokból mondani, valamint más államok is, ahol van korrupció. Példaként először Románia autópályáit említette, amelyekre hatalmas összeget adott az EU, mégsem látszik belőle sok, majd azt, hogy Juncker kitalálta, Luxemburg adócsalásból fog élni, de ehhez semmi köze sincs a helyi néplélekhez.

Éljen az Osztrák-Magyar Monarchia, vagy nem engedünk a ’48-ból?

Az arányos választási rendszerrel kapcsolatban utalt az állandó kormányválságokra azokban az országokban, ahol ez így működik. „Nem demokrata az, aki szerint a nép szava nem Isten szava. Nem az a megoldás, hogy a Budapest egy kerületében az értelmiség élcsapata eldönti, hogy mi legyen az országgal” – mondta Ungár. „A nép szava nem Isten szava. A nép akarja a halálbüntetést, ezért inkább nem kérdezzük meg őket. Mert ők vérszomjasak és akarják, de tudjuk, hogy ez nem fér bele. Nem kérdezzük meg arról, hogy a népet, legyen-e demokrácia –

Adolf Hitlert

is a nép juttatta hatalomra. Vannak magasabb normák a nép aktuális véleményénél” – reagált Puzsér. Azonban vannak ihletek pillanatok, amikor magukból képesek többet kiizzadni, mint gondolnánk. Ilyennek látja 1956 két hetét. Biztos benne, hogy vannak a magyarnál korruptabb és kevésbé korruptabbak is. Nem hisz a kulturális relativizmusban: „vannak alább valók és kulturáltabb népek” – de ez nem a vérben, hanem a kultúrában kódolt. Kritizálta, hogy Deák 1867-ben „engedett a ’48-ból”, nem álltak ki a magyarok a korábbi szabadságharc mellett. Tény az is a kritikus szerint, hogy 1957. május 1-jén volt a legnagyobb tömegdemonstráció, egymillió magyar ember vonult el Kádár előtt, s kért bocsánatot. 1989-ben lemondott a magyar ellenzék arról, hogy elszámoljon az állampárt a bűneivel, arról, hogy kivonuljanak a volt politikusai a közéletből, s egyben átmenthette a politikai potenciálját az MSZMP. Csurka Istvánt említette ő is, aki először felhívta a figyelmet arra, hogy ellopták a rendszerváltást

„Egy vesszővel se értek egyet” – vágott vissza Ungár, aki a személyek felelősségéről beszélt, s kádáristának tartja a kollektív felelősségre hivatkozást. 1989-ben

Kónya Imre

volt a jó oldalon,

Pető Iván

a rossz oldalon, mégis akkoriban az MDF-es politikust hurcolta meg a liberális ellenzék. 1957. május 1-jén pedig nem meghunyászkodtak a magyarok, hanem a diktatúra megfélemlítése miatt mentek az emberek. Szerinte nem „lehülyézni” kell a népet, hanem megnézni döntésének okait. „A kiegyezés egy jó kompromisszum volt, az adott politikai helyzetből a legtöbbet hozta ki, az aranykorát hozta el az országnak” – reagált ismét Puzsér történelmi példájára. Jobbnak látja a kompromisszumot, a másik igazának elfogadását annál, hogy egymást gyilkoljuk. „Éljen az Osztrák-Magyar Monarchia! Milyen helyes, hogy engedtünk a 48-ból!” – mondta. Katasztrófa lenne ugyanis szerinte, ha „199

Jeanne D'Arc

” ülne a parlamentben, mert akkor még a villamos sem járna.