Fidesz: a miniszterelnök sikeresen megvédte az országot - Az Országgyűlés keddi ülésének krónikája

Több aktuális témát is érintettek az interpellációk során az Országgyűlés keddi ülésén, az Országgyűlés krónikáját az MTI segítségével gyűjtöttük össze.

Burkolt pártfinanszírozás, napirend után

A burkolt pártfinanszírozásról szóló törvényjavaslat megvitatásával, valamint napirend utáni felszólalásokkal ért véget a parlament ülése kedden.

Burkolt pártfinanszírozás

Répássy Róbert fideszes képviselő a burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról szóló törvényjavaslat expozéjában kifejtette: a javaslat különbséget tesz a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampányidőszakban és kampányidőszakon kívüli plakátok közzététele között. Kampányidőszakon belül a médiahirdetésekkel megegyező feltételek lesznek, azon kívül pedig a szabályok igazodnak ahhoz a törvényhez, amely szerint jogi személytől pártok nem fogadhatnak el támogatást. A javaslat szerint kampányidőszakon kívül választói akarat befolyásolására alkalmas vagy azt megkísérlő plakát piaci ár alatt vagy ingyenesen kihelyezve jogellenesen szerzett előnynek minősül, és a vagyoni előnyt az Állami Számvevőszék felhívására be kell fizetni az államkasszába. Emellett a másik fontos rendelkezés, hogy plakátot csak nyilvántartásba vett árjegyzékben szereplő árért lehet kihelyezni. Répássy Róbert szerint ezzel a burkolt pártfinanszírozást akadályozzák meg és a korrupció kockázatát is csökkentik. A javaslat szükségességét azzal magyarázta, hogy az Állami Számvevőszék eddig csak ingatlan használata esetén vizsgálta a támogatást, más esetekben nem. Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka álságosnak nevezte a javaslatot és kitért arra, hogy az nem foglalkozik a Fidesz médiában szerzett túlsúlyával. Úgy vélte, most olyan területet akar a kormánypárt szabályozni, amely már kicsi szelete a tortának, és amelynek nagyobb részét amúgy is a Fidesz tartja kontroll alatt. A képviselő szerint aggályos és igazságtalan is a javaslat, ezért nem tudják elfogadni. Közölte továbbá: a Fidesz Simicska Lajos médiavállalkozó miatt akarja beszabályozni a piacot. Volner János, a Jobbik vezérszónoka felszólalásában felidézte a Fidesz korábbi, bújtatott pártfinanszírozással kapcsolatos ügyeit. Ezek között említette az államtól kapott pártszékház eladását 600 millió forintért, és szóba hozta Andy Vajna kormánybiztos tévévásárlási ügyét is. Feltette a kérdést, hogy a Civil Összefogás Fórumnak (CÖF) miből van pénze "hülyeségekkel kiplakátozni az országot", és számon kérte, hogy őket miért nem akarja a kormány elszámoltatni. Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka szerint részben jó a törvényjavaslat, mert fontos tudni, hogy a pártok mire mennyit költenek, ugyanakkor megkésettnek és "félmunkának" tartotta. Nehezményezte azt is, hogy a legfontosabb kérdésben nem adnak választ, így a kormánypártok továbbra is állami pénzből tudnak majd reklámkampányt folytatni. Jelezte, hogy ennek megszüntetése érdekében törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek. Ander Balázs (Jobbik) képviselői felszólalásában felemlegette több állami cég Fidesz-közeli szervezetnek adott támogatását, kiemelve a HungaroControlt és a Szerencsejáték Zrt.-t. Répássy Róbert zárszavában úgy fogalmazott, az ellenzék nem tud reális alternatívát mutatni a kormánypártokkal szemben, ezért "frusztrációjában" nem tud mást tenni, mint állami propagandával vádolja a sajtó nagy részét.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalása után Heringes Anita (MSZP) arról beszélt, hogy a munkavállalóknak nincs okuk ünnepelni május 1-jét, ugyanis jogaik jelenleg több területen is csorbulnak. A Jobbik képviselőcsoportjából Ander Balázs szintén a munkavállalók nehéz helyzetéről beszélt, frakciótársa, Z. Kárpát Dániel pedig Puskás Ferenc örökségére emlékeztetett. Utolsóként Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) kért szót. A kormány népességpolitikáját bírálta, mivel szerinte a Fidesznek nem sikerült növelnie a magyarországi születésszámot. Az ülésvezető Sneider Tamás ezután bezárta az ülésnapot. A parlament szerdán folytatja munkáját.

Azonnali kérdések, bizottsági jelentések

Kiss Szilárd agrárdiplomata átvilágításáról, bírósági ítéletekről és az MKB-ről volt szó az azonnali kérdések között kedden az Országgyűlésben.

MSZP: tájékoztatták-e a külügyminisztert Kiss Szilárd átvilágításáról?

Mesterházy Attila felidézte, hogy 2017 februárjában arról tett fel kérdést, kapott-e tájékoztatást Kiss Szilárd agrárdiplomata átvilágításáról a külügyi tárca. Hogyan fordulhatott elő, hogy a felügyelő minisztert nem tájékoztatják, és egy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt küldenek ki Moszkvába? - kérdezte az MSZP-s politikus. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János úgy reagált: a hatályos jogszabályok lehetővé tették a kiküldést, ha a feladatra jelölő miniszter az átvilágítás eredménye ellenére vállalta azt. Ez 2014 óta lehetetlen - mondta, hozzátéve: ugyanakkor az érintett államtitoknak minősülő iratokhoz sehol, így Moszkvában sem férhetett hozzá.

A Jobbik bírósági ítéleteket tett szóvá

Apáti István (Jobbik) egy tíz évvel ezelőtti gyilkossági kísérlet másodfokú ítéletének indoklását idézte, majd azt mondta: a kilenc elkövetőből csak hármat sikerült börtönbe küldeni. Több várost említett, ahol szerinte a magyar-cigány együttélés problémás, és szintén konkrét esetet hozott arra, amikor kifejezetten enyhe ítélet született cigány elkövető ügyében. Szerinte a származás nem lehet szempont egy-egy ítéletnél. Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára azt mondta: az elkövetők származását a bíróság nem vizsgálhatja, a törvények mindenkire vonatkoznak. Az, hogy a bíróság hogyan alkalmazza a törvényeket, a hatalmi ágak szétválasztása folytán nem a kormány kompetenciája - jelezte.

Az LMP az MKB szanálásáról

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy az MKB-t államosították 17 milliárd forintért, majd feltőkésítették 100 milliárd forintnyi közpénzből, végül privatizálták egy off-shore cégnek. Ezután a cég eladta tulajdonát, így lett az MKB tulajdonosa 20 százalékban Szemerey Tamás, a jegybank elnökének unokatestvére, s 10 százalékban Balog Ádám, az MNB volt alelnöke. Utóbbi 4 milliárdos hitelt kapott, miközben a vagyona egy használt Opel Astra. Úgy látta: a fideszes pártelit nyúlja le a bankszektort, és azt kérdezte: a jegybank elnöke mit kíván ez ellen tenni. Matolcsy György MNB-elnök szerint elképesztő sikertörténet a bank privatizációja. Mielőtt a kormány átadta volna szanálási eljárásra a jegybanknak, évente 100 milliárd forint veszteséget okozott az elmaradt adók révén. A kormány egy igen kedvező ajánlatot elfogadva 55 millió euróért vásárolta meg a bankcsoportot, majd sikeres szanálási eljárást hajtottak végre. Végül 37 milliárd forintért adták el az MKB-t, ez kétszerese annak, amit fizettek a bankért, amely ma már nyereséges - közölte a jegybank elnöke.

Bizottsági jelentések

Az Országgyűlés ezt követően öt bizottsági jelentést vitatott meg, de ezek során nem alakult ki érdemi politikai vita. Mindössze az agrárkamaráról szóló javaslat vitájában volt diskurzus, ennek során Legény Zsolt szocialista képviselő azt mondta, a kamara nem végez valódi tevékenységet, ezt Győrffy Balázs fideszes képviselő, a kamara elnöke visszautasította.

Interpellációk, azonnali kérdések

A paksi hitelről, a GMO-szabályozásról, valamint a betegellátásról is szó volt az interpellációk során az Országgyűlés keddi ülésén, majd a Ház áttért az azonnali kérdések órájára.

LMP: minek a paksi hitel?

Schmuck Erzsébet

(LMP) arról érdeklődött, mi szükség van euróhitelre a paksi beruházáshoz, ha az országnak nincs szüksége rá és azonnal visszafizeti azt. Értékelése szerint a kormány kényszerpályán mozog az oroszokkal kötött megállapodás miatt, és nincs lehetőség a hitel lemondására. Szóvá tette a rendelkezésre tartási jutalékkal mentén adósította el a kormány Magyarországot.

Lázár János

, a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában hangsúlyozta: a kormány minden lépésével az ország érdekeit és a szuverenitást szolgálja, és ennek megfelelően választott konstrukciót. Fontosnak nevezte, hogy ne kelljen energiát importálni, és 50 százalékot az atomerőműből, 50 százalékot pedig zöldenergiából lehessen előállítani. A finanszírozással összefüggésben kifejtette, hogy a 30 éves keret ideje alatt folyamatosan lehetőség van előtörleszteni, pénzügyi akadálya nincs a megvalósulásnak, és megvizsgálják a lehetőségét, hogy miként lehet hitel nélkül, költségvetési forrásból, illetve lehívott, de azonnal előtörlesztett, hazai vagy nemzetközi konzorcium hiteléből állni a költségeket. Az Államadósság Kezelő Központ rendszeresen felülvizsgálja a legoptimálisabb megoldásokat - tette hozzá, utalva arra, hogy az ország sokkal jobb gazdasági helyzetben van, mint a szerződés megkötésekor. Az LMP-s politikus nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen, 112 igen szavazattal, 29 nem ellenében.

Fidesz: enyhül-e a GMO-szabályozás?

Font Sándor

(Fidesz) a génmódosított organizmusokkal kapcsolatos szabályozására kérdezett rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzék "farkast kiált" egy rendeletmódosítás miatt, ezért arra volt kíváncsi: a takarmánykeverékekre vonatkozó, szerinte tarthatatlan határérték enyhítése mit eredményez? Úgy ítélte meg: az ellenzék riadalmat kelt, a "hisztériakampányával" csak a kormányoldalt akarja lejáratni. Változott-e a kormány hozzáállása a kérdéshez? - sorolta kérdéseit.

Fazekas Sándor

földművelésügyi miniszter leszögezte: a határérték-módosítás kizárólag a takarmányokra vonatkozik, a GMO-mentes jelölés pedig csak annál a terméknél alkalmazható, amelyben a kimutathatósági határértéket nem haladja meg a génmódosított organizmusok jelenléte. Ha szigorúbb a szabályozás, azok a hazai élelmiszer-előállítókat kerülnek hátrányba, akiknek hasonló külföldi szereplőkkel kell versenyezniük - mutatott rá. Magyarország hosszú idő óta GMO-mentes politikát folytat, és azon meggyőződésének is hangot adott, hogy az emberek egészsége szempontjából ez az előnyös. Font Sándor a választ elfogadta.

MSZP: diszkriminálnak-e a betegek között életkor alapján?

Korózs Lajos

(MSZP) a rákos beteg idősek ellátására kérdezett rá. Rámutatott: évente mintegy 80 ezer rákos megbetegedést diagnosztizálnak, és 30 ezren hunynak el a betegségben. Feltette a kérdést: az egyedi méltányosság keretében nyújtott gyógyszerek odaítélésének bírálatakor különbséget tesznek-e a betegek között életkor alapján? Miért nem biztosítják kortól függetlenül a szükséges ellátást? - kérdezte.

Rétvári Bence

, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelte: évről évre egyre többet, idén már 180 milliárd forintot költ az állam a rákos betegek kezelésére. Kijelentette: a felszólalásnak alapot adó újságcikk számos téves megállapítást tartalmaz, az egészségbiztosító nem diszkriminál életkor alapján. Az elmúlt években számos új hatóanyag alkalmazását kezdték meg - tette hozzá -, amelyeket méltányossági eljárásban tesznek hozzáférhetővé. Orvosszakmailag indokolt esetben már több alkalommal biztosították azokat 75 év felettieknek is - mondta. Megjegyezte ugyanakkor: nincs elegendő bizonyítéka annak, hogy a gyógyszer megfelelő hatású az idősebbek esetében is. Korózs Lajos nem fogadta el a választ, de a Ház megszavazta 109 igen szavazattal, 34 elutasító voks mellett.

Azonnali kérdések:

MSZP: milyen tanulmányokat írt Vajda Zita az MNB alapítványánál?

Bárándy Gergely

(MSZP) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét kérdezte: mely tanulmányokat írt Vajda Zita az MNB alapítványa által működtetett Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézetnél? Arra is választ várt: mely képességei, végzettsége és tudományos előélete teszi alkalmassá arra

Vajda Zitát

, hogy szenior India-kutatóként dolgozzon, és mások munkáját irányítsa?

Matolcsy György

jegybankelnök a kérdésre úgy felelt: a képviselő hónapokon át kérdezett tőle hamis dolgokat, "ez persze az ön pártjánál nem egyedi jelenség" - jegyezte meg. Szerinte a képviselő "kérdésében is blöffölt, füllentett, hazudott". Hozzátette: Bárándy Gergely korábbi hasonló tevékenységeiért sem kért bocsánatot, ezért bocsánatkérésre szólította fel a képviselőt, többek között az Unicredit milánói központjától és budapesti leányvállalatától, valamint a Magyar Nemzeti Banktól, továbbá személyesen tőle és Patai Mihálytól, az Unicredit Bank elnök-vezérigazgatójától, a bankszövetség elnökétől. "Ha pedig ön nem ismeri el India jelentőségét, azt nagy fájdalommal hallgattam" - tette hozzá. Kér a fene bocsánatot - kezdte viszonválaszát a képviselő, aki a válaszból is arra következtetett: "az ön volt vagy jelenlegi szeretője az alapítványnál komolyan vehető munkát bizonyosan nem végzett". Mindezt hűtlen kezelésnek nevezte, amelynek eloszlatására kérte az MNB elnökét. Matolcsy György kijelentette: "a szóban forgó hölgy" két diplomával és négy szakvizsgával rendelkezik.

Interpellációk

A soroksári rendőrkapitányságról, az élelmiszerbiztonságról és az építőiparról kérdeztek a képviselők a keddi interpellációk során.

Független: felépülhet a soroksári rendőrkapitányság?

Szabó Szabolcs

(független) arra kérdezett rá, hogy megépülhet-e a költségvetés terhére az új soroksári rendőrkapitányság. Hangsúlyozta, hogy az egyetlen olyan budapesti kerületről van szó, amelynek nincs önálló rendőrkapitánysága.

Kontrát Károly

belügyi államtitkár azt felelte, hogy az önkormányzat korábban kezdeményezte a Belügyminisztériumnál az önálló rendőrkapitányság létrehozását illetve a rendőrkapitányság épületének megépítését. Ezt követően az önkormányzat az építési telek biztosítását, az épület felhúzását, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a jogszabály-módosítások elkészítését, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pedig a rendőrkapitányság működtetését vállalta. A rendőri szervek teljesítették a vállalt kötelezettségeiket, az ő részükről nincs akadálya annak, hogy a kapitányság elkezdje munkáját - emelte ki. A képviselő a választ nem fogadta el, ezt az Országgyűlés tette meg 113 igennel, 25 nemmel és két tartózkodással.

Az LMP az élelmiszerbiztonságról

Sallai R. Benedek

(LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) több mint 48 ezer élelmiszerre kiterjedő vizsgálata szerint a kontinensen forgalmazott élelmiszerek csaknem fele vegyszermaradványokkal szennyezett. Ezekből az élelmiszerekből mintegy 220 féle vegyszermaradványt lehet kimutatni - tette hozzá. A Magyarországon megvizsgált 1881 minta 48 százaléka tartalmaz meg nem engedett mértékű vegyszermaradványokat - hangsúlyozta. Eközben viszont Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a közelmúltban egy konferencián olyan nyilatkozatokat tett, amelyik szerint a "magyar gazdákat meg kell védeni a környezetvédelemtől" - közölte. A magyar kormány szerint tehát a mezőgazdaságnak nem szabad a környezetvédelmet szolgálnia - érvelt. Ezekért az élelmiszerbiztonságot és termékminőséget csökkentő folyamatokért egyértelműen a kormányzat a felelős - jelentette ki. Fazekas Sándor azt felelte, hogy a képviselő olyanokat állít, amiket ő soha nem mondott. Hangsúlyozta, vigyáznak a magyar fogyasztók egészségére, a hatóságok végrehajtják a megfelelő ellenőrzéseket. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 110 igennel, 27 nem ellenében megtette ezt.

Fidesz: minek köszönhető az építőipar kirobbanó teljesítménye?

Manninger Jenő

(Fidesz) felidézte az első Orbán-kormány otthonteremtési programját, bírálva, hogy a szocialista kormány felszámolta. Hozzátette: 2010 után is számos, a családoknak kedvező intézkedést vezettek be, egyebek mellett a csokot, az áfacsökkentést és a családi adókedvezményt. Felvetette, hogy februárban 15,2 százalékkal nőtt az építések száma, az új szerződések volumene pedig februárban 43,5 százalékkal bővült éves összehasonlításban. A további tervekről érdeklődött. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára az egész ország teljesítménye és a GDP növekedés mértéke szempontjából is meghatározónak mondta az építőipart, ami a foglalkoztatásra is kihat. Kitért arra is, hogy nőtt a magánszféra aktivitása a szektorban. Elmondta: a csok iránti kérelmek meghaladják a 42 ezret, értékben pedig a 100 milliárd forintot. Emellett fontosnak nevezte az építésügyi eljárások egyszerűsítését és a versenyképesség javítását. A kormánypárti politikus elfogadta a választ.

MSZP: cselédet csinálnak a lakosságból?

Bangóné Borbély Ildikó

(MSZP) úgy értékelt: az oligarchák kifosztják az országot, közben pedig cselédet csinálnak a lakosságból; a kormány a középkorba akarja visszavinni Magyarországot. Azt mondta, a kormány szétverte a munkavállalói jogokat, a közszférában dolgozókból pedig közmunkásokat csinál. Az ellenzéki politikus úgy vélte: semmibe veszik a nőket, akik jóval kevesebbet keresnek. Kitért a munkaidőkeret-tágítására vonatkozó visszavont javaslatra is, azt kérdezve, mikor csempészik vissza.

Cseresnyés Péter

munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár válaszában visszautasította az elhangzottakat és közölte, hogy a munkaadók és munkavállalók partnerségére alapozva hoznak döntéseket. Kiemelte azt is: a nők foglalkoztatási helyzete sokat javult 2010 óta, 250 ezerrel nőtt a dolgozók száma és az ágazati béremelések is segítették a bérkülönbségek csökkentését. A választ a szocialista képviselő nem fogadta el, a Ház viszont 109 igen és 28 nem szavazattal igen.

Jobbik: miért nem jár a családi pótlék a felsőoktatási intézményben tanuló gyermekek után is?

Farkas Gergely

(Jobbik) szerint minél több fiatal diplomásra van szükség Magyarországon, de az oklevél megszerzése egyre költségesebbé válik a tanulmányi, lakhatási, étkezési és utazási költségek miatt. Azt mondta, az államilag finanszírozott képzésben részesülő, olcsó kollégiumban lakó fiatalok családja is havi 50-70 ezer forint kiadással számolhat. Azt javasolta, hogy az egyetemista vagy főiskolás gyerek után is járjon családi pótlék meghatározott életkorig. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: a kormány az elmúlt hét évben jelentősen bővítette a családtámogatások körét, míg 2010-ben 966 milliárd, addig ma már 1741 milliárd forintot fordít az állam a területre, ami 80 százalékos emelkedés. Kifejtette azt is: a családi pótlék meghatározásakor figyelembe veszik a nappali tagozatos tanulókat is. A további támogatási formák között említette az ösztöndíjakat, a lakhatási támogatást, és jelezte, hogy ingyenessé teszik az első nyelvvizsga megszerzését. A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament azonban 112 igen és 30 nem szavazattal igen.

Interpellációk

Az illegális bevándorlásról és Soros Györgyről, továbbá a mezőgazdasági kárenyhítési alapról és az adóbevallásokról is szó volt kedden a parlamentben, az interpellációk között.

Fidesz: Soros emberei jól működő migránsbizniszt folytatnak

Németh Szilárd

(Fidesz) arról beszélt: migránspárti szervezetek rengeteg pénzt kapnak Soros Györgytől, hogy ellenőrizetlenül, millió szám "hordják be" az illegális bevándorlókat Európába. Úgy fogalmazott: Soros emberei egy "aljas", de jól működő migránsbizniszt működtetnek, és a strasbourgi bíróságon is ott ülnek. Ezt azzal példázta, hogy a két bangladesi migráns ügyében - amelyben elmarasztalták Magyarországot - az ítéletet jegyző bírók között volt "a Soros-hálózathoz tartozó Sajó András neve". Sajó András a Soros-féle Helsinki-bizottságnak is tagja, amely így "saját magának megítél egyetlen perben 2,7 millió forintot" - mondta. Megjegyezte, nemrég Röszkén is tüntettek a Soros-szervezet emberei, azt akarták, hogy Magyarország adja fel a külső határvédelmet. Felkészült-e a kormány, hogy szembeszálljon "az efféle provokációkkal"? - kérdezte. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormány felkészült minden provokáció elhárítására, a határvédelmet pedig nem adja fel. Azt is mondta, hogy a magyar hatóságok kellő erővel rendelkeznek a déli határ megvédésére mindenkivel szemben. Németh Szilárd elfogadta az államtitkári választ.

MSZP: Pogácsás Tibor államtitkárként a saját cégük üzemét adta át

Harangozó Tamás

(MSZP) arról beszélt, hogy

Pogácsás Tibor

, a Belügyminisztérium államtitkára egy olyan gazdasági társaságnak volt a tulajdonosa, amelyben egy liechtensteini offshore cég is érintett volt. A liechtensteini cég ugyanarra a címre van bejegyezve, mint egy, a letelepedési kötvények kibocsátásával foglalkozó társaság - tette hozzá. Az államtitkár egyik volt üzlettársa egy "igazi offshore-lovag", aki kötődik egy olyan céghez, amelynek még 2009-ben, Pogácsás Tibor polgármestersége alatt adott el a monori önkormányzat egy olyan telket, amelyet 2016-ban 58 millió forinttal drágábban vásároltak vissza - fogalmazott. Pogácsás Tibor pedig 2015 áprilisában államtitkári minőségben adta át saját cégük vecsési üzemét - jelentette ki. Pogácsás Tibor azt felelte, hogy a baloldali médiumokban többször is szerepelt az, hogy 300 ezer forintért üzletrészt vett egy Magyarországon bejegyzett és itt törvényesen működő kft.-ben. Kiemelte, hogy Monor önkormányzata mindig betartotta a törvényeket és a polgárok érdekeinek figyelembe vételével, szabályosan gazdálkodott. Hozzátette, hogy soha nem volt a birtokában külföldi bejegyzésű, külföldi alapítású cég. Az államtitkár arra is kitért, hogy a Harangozó Tamás által említett üzemnek nem tulajdonosa. A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház viszont 106 igennel 29 nem ellenében megtette azt.

Jobbik: felállítanak egy új kárenyhítési alapot?

Apáti István

(Jobbik) arról beszélt, hogy tavaly nagyon súlyos csapások érték a mezőgazdaságot, tavasszal a fagy, nyáron a jégesők és viharok okoztak károkat. Kiemelte, hogy volt olyan vihar, amelyik az ország több megyéjében is milliárdos kárt okozott. A képviselő hangsúlyozta, hogy a kertészet éves termelési értéke 1600-1900 milliárd forint, a kárenyhítési alapba viszont évente csak 10 milliárd forint érkezik, annak ellenére, hogy a hozamérték-kiesés átlagosan 200-400 milliárd forint. Ennek alapján a kárenyhítési alapból a károknak vagy a hozamérték-kieséseknek csak 2-4 százaléka térül meg - hívta fel a figyelmet. Hajlandóak-e megváltoztatni a kárenyhítés szabályait és felállítanak-e egy új alapot? - kérdezte. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt felelte, hogy a földműveseket egyre gyakrabban érik elemi károk, ezért a tárca évek óta kifejezetten figyel a mezőgazdasági kockázatkezelésre és megelőzésre. A kockázatkezelés két pillérből, az agrárkárenyhítésből és a mezőgazdasági díjtámogatásból áll - mondta. A rendszerrel nyilván sok munka van, folyamatosan fejleszteni kell - tette hozzá, hangsúlyozva: a fejlesztések következtében egyre szélesebb kör kaphat támogatást és nőhet a kifizetett kárenyhítési összeg is. A képviselő nem fogadta el a választ, azt a parlament tette meg 112 igennel, 28 nem ellenében.

A KDNP az adóbevallásról

Hargitai János

(KDNP) emlékeztetett, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idén először készíti el a magánszemélyek adóbevallását, a munkáltató által átadott adatok alapján. A bevallás tervezetét előre megismertetik az adózókkal, az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők pedig március 15-étől már a kormányzati oldalakon is megnézhették azt. A politikus arról érdeklődött, milyen tapasztalatokat sikerült gyűjteni a rendszer működéséről. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára a változtatást a bürokráciacsökkentés történelmi állomásának nevezte. A rendszer nemzetközileg is egyedi és nagyon értékes, mert a magánszemélyek percek alatt, akár egy mobiltelefonról is eleget tehetnek kötelezettségeiknek - emelte ki. Új helyzet áll elő, mert akik nem nyújtanak be adóbevallást, azoknak az esetében is úgy tekinti a NAV, hogy teljesítették ezt a kötelezettségüket - emelte ki. A képviselő elfogadta a választ.

Miniszteri eskütétel, napirend, interpellációk

Az Országgyűlés keddi ülésén esküt tett Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter. Az interpellációk között az agrártámogatásokról, Soros Györgyről és a speciális nevelési igényű gyermekek oktatásáról volt szó.

Miniszteri eskütétel, napirend

A napirend előtti felszólalások után esküt tett a plénum előtt

Süli János

, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. Orbán Viktor kormányfő április 10-én jelentette be, hogy tárca nélküli minisztert nevez ki a paksi atomerőmű-beruházás felügyeletére és irányítására. Áder János köztársasági elnök két héttel később nevezte ki Süli Jánost - az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. korábbi vezérigazgatóját, paksi polgármestert - a posztra. Az új miniszternek

Orbán Viktor

, a kormány tagjai és a frakcióvezetők is gratuláltak. Utóbbiak közül az LMP-s Szél Bernadett a paksi bővítés elleni tiltakozásul átadott neki egy olyan nagyméretű irományt, amelynek címe: Megállapodás a titkos paksi paktum felmondásáról, az alján pedig Orbán Viktor és

Vlagyimir Putyin

orosz elnök aláírásának helye van feltüntetve. A Ház ezt követően elfogadta napirendjét, amelyet az előzetesen kiadotthoz képest annyiban írtak át, hogy pénteken mégsem tartják meg a közművezetékek adójáról szóló törvény módosításra tett kormánypárti javaslat vitáját.

Interpellációk

MSZP: mikor folyósítják az elmaradt gazdatámogatásokat?

Gőgös Zoltán

(MSZP) interpellációjában kifogásolta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megszüntetését, annak eredménye szerinte ugyanis az agrártámogatások elmaradása, a pénzhiány hátráltatja a tavaszi munkák elvégzését, a tejtermelők pedig különösen nehéz helyzetben vannak. Mikor ismerik be, hogy hiba volt az MVH megszüntetése, meddig nézik még "baleknak" a gazdákat, mikor folyósítják az elmaradt támogatásokat? - sorolta kérdéseit. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiállt az átszervezés mellett, mivel - mint mondta - az MVH nem volt jó állapotban, súlyos bűncselekményeket követtek el a hivatalban. Közölte: a megyei MVH-kirendeltségeken dolgozó 1113 emberből 61 munkaviszonyát szüntették meg közös megegyezéssel. Szerinte egyébként a hivatal átalakításának folyamata valójában felgyorsította a kifizetéseket. Idén eddig 338 milliárd forintot folyósítottak, a következő hetekben pedig további 18 milliárdot fognak, a területalapú támogatásoknál a kifizetési arány 90 százalékos - tájékoztatott. Gőgös Zoltán nem fogadta el a választ, a parlament azonban jóváhagyta: 115 igen szavazattal, 32 nem ellenében.

Jobbik: mely állami vezetők kaptak támogatást Soros Györgytől?

Szilágyi György

(Jobbik) szerint a civil szervezetek átláthatóságát szorgalmazó kormány nem tudja hitelesen képviselni az átláthatóság igényét. Ezt azzal magyarázta, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök nem kapott érdemi választ a miniszterelnöktől arra a kérdésére, hány állami vezető kapott támogatást Soros Györgytől. Szilágyi György ezért megismételte a pártelnök kérdését az érintett állami vezetők kilétéről.

Dömötör Csaba

, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: ha valaki ösztöndíjat kap, az még nem jelenti azt, hogy hűbéresküt kellene fogadnia az érintett egyetem támogatójának. Főképp nem akkor, amikor a CEU fő támogatója az ország érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, leginkább a migráció kérdésében - tette hozzá. Felidézte továbbá: Vona Gábor nemrég még arról beszélt, ki kellene deríteni, hogy az úgynevezett jogvédő szervezeteket kik és hogyan pénzelik. Az államtitkár szerint "a 180 fokos fordulat" nem meglepő, hiszen a Jobbik "egy milliárdos kitartottjává" vált. Szilágyi György az államtitkári választ nem fogadta el, de az Országgyűlés megszavazta: 111 igen vokssal, 29 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett.

LMP: mi lesz a speciális nevelési igényű gyermekek oktatásával?

Ikotity István

(LMP) arról érdeklődött, hogy mi lesz a speciális nevelési igényű, fogyatékossággal élő gyermekek oktatásával. Kérdését azzal indokolta, hogy az oktatási államtitkárság lazítana az érintett gyermekekkel foglalkozó pedagógusok foglalkoztatási követelményein, bizonyos esetekben nem lenne kötelező a gyógypedagógusi szakképzettség. Miért a feltételek lebutításával akarják kezelni a pedagógushiányt? - kérdezte. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: a köznevelés rendszerében az elmúlt hat évben több mint 1300-zal növelték a gyógypedagógusi munkakörben foglalkoztatottak számát, és további fejlesztések is lesznek. Sok helyen azonban kiderült - folytatta -, hogy éveken át nem volt megfelelő az érintett gyermekek gondozása, amire választ kell adni. Ezért a napokban benyújtott törvényjavaslat szerint ha egy ágazati képzettséggel rendelkező szakember vállalja a hiányzó végzettség megszerzését, akkor taníthatja őket. Jelezte azt is, a pedagógus-életpálya és ösztöndíjak bevezetése óta másfélszeresére jelentkezett a pályára jelentkezők száma. A választ az LMP-s képviselő nem fogadta el, ellentétben a Házzal, ahol 109-en támogatták, 30-an ellenezték.

Napirend előtt: munkavállalók, bevándorlás, Paks

A munkavállalókról, az illegális bevándorlásról és a paksi atomerőműről is szó volt kedden az Országgyűlésben napirend előtt.

MSZP: fel kell számolni az igazságtalanságot

Tóth Bertalan

(MSZP) úgy értékelte, Magyarországon igazságtalanság van. Ezt a Fidesz hozta létre és annak fenntartásában érdekelt, míg az MSZP az igazságtalanság felszámolását akarja - hangoztatta. Szerinte a gazdagoknak többet kell vállalniuk. Ismertette pártja hatpontos munkaügyi akciótervét: új munka törvénykönyv megalkotása, az országos érdekegyeztető tanács újbóli létrehozása, a szakszervezetek jogainak helyreállítása, bérplafon az állami tulajdonú cégeknél, a bérkülönbségek csökkentése a piaci szférában és egyenlő munkáért egyenlő bért nők és férfiak között. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a baloldali pártok május 1-jei ünnepségeiken elvitatták az ország eredményeit a foglalkoztatás, a béremelés területén. Szerinte

Botka László

személyében olyan miniszterelnök-jelöltet ajánlanak a szocialisták, aki megszavazta a tandíjat, a vizitdíjat, a vagyonadót, vagy Gyurcsány Ferenc kormányfővé választását. Hozzátette: Botka László "épp olyan, mint bármelyik adóemelő, közpénz elvezető szocialista", 25 milliós autóval jár, milliós órái vannak, korallzátonyokon búvárkodik. Nem is tudom, hogy önöket inkább "Rolex-baloldalnak" vagy "korallzátony-baloldalnak" kellene hívni - mondta.

KDNP: az illegális migrációnak útját kell állni

Földi László (KDNP) szerint a terrortámadások bizonyítják, hogy Magyarország ismét Európa pajzsa lett. Magyarázatként elmondta, Magyarország volt az, amely mindenkinél korábban felismerte, hogy az illegális migráció egy tudatosan gerjesztett népvándorlás, amelynek útját kell állni, mert veszélyezteti az életünket. Szerinte az unió vezetői, a nyugati tagállamok és a baloldal is pontosan tudja, amit a magyar kormány tesz, az az egyetlen megoldás ebben az ügyben. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, 2015 tavasza óta a kormány ugyanazt az álláspontot vallja: meg kell védeni a külső határokat, be kell tartani a schengeni egyezményt. Ismertette a határvédelem érdekében hozott intézkedéseket, majd kijelentette: a kormány mindent megtesz, hogy megvédje a magyar embereket és az EU-t.

Jobbik: kormányzás csődjét akarja elfedni a kormány

Vona Gábor (Jobbik) szerint a kormánypártoknak azért van szüksége állandó szabadságharcra, hogy akkora külpolitikai csatazajt keltsenek, amely elfedi a belpolitikai kormányzásuk csődjét. Hozzátette: Orbán Viktor Brüsszelben nem pontozásos, hanem kiütéses győzelmet szenvedett, az Európai Néppárt közleményét olvasva pedig nyilvánvaló: a kormányfőt nem a szőnyeg szélére állították, hanem a sarokba térdepeltették. Szerinte azzal, hogy a kormány nyitott arra, hogy a 14-18 éves migránsokra vonatkozó szabályokat megváltoztassa, szembeköpi a népszavazáson részt vett 3,3 millió embert. Ebből a helyzetből lehet, hogy az alaptörvény módosítása jelenthet megoldást - közölte Vona Gábor, majd azt javasolta, hogy a kormány inkább a bérunióért küzdjön. Dömötör Csaba válaszában egy partra vetett halhoz hasonlította a Jobbikot, amely egyszerre csapdos jobbra és balra. Emlékeztetett arra, hogy a Jobbik nem szavazta meg a kvótaellenes alaptörvény-módosítást. Az államtitkár szerint a Jobbik egy milliárdos szolgálatába szegődött, működése egy ócska bábjátékhoz hasonlít.

LMP: a népszavazás a Fidesz eszközévé vált

Szél Bernadett (LMP) szerint a Fidesz odáig jutott, hogy alkalmatlanná nyilvánította a magyar embereket arra, hogy népszavazáson nyilvánítsanak véleményt. Hozzátette: a miniszterelnök nem engedi, hogy Magyarország maga döntsön népszavazáson például Paks II.-ről. Közölte, mára a népszavazás nem a nép, hanem a Fidesz eszközévé vált. Elmondta, a paksi beruházásban nem a megtermelt áram a fontos, hanem a 4000 milliárd forint, hogy mire kimerülnek az uniós források, legyen mivel táplálni a fideszeseknek a háttérhatalmukat. Szerinte amit a kormány csinál, "nettó árulás", és a kabinet már réges-régen idegen érdekeket szolgál. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára rámutatott, 2014-ben az LMP atomellenes álláspontja kétmillióval kevesebb szavazatot kapott, mint a Fidesz egyértelműen felvázolt atomtámogató álláspontja. Hangsúlyozta, ma nincs olcsóbb és biztonságosabb energiatermelés, mint az atom. Közölte, az az alternatíva, amit az LMP kínál 3-4-szer magasabb rezsiköltséget jelentene a magyar embereknek. A zöldenergia-beruházás 7000 milliárd forintba kerülne - jegyezte meg.

Fidesz: a miniszterelnök sikeresen megvédte az országot

Kósa Lajos (Fidesz) szerint múlt héten szerdán a miniszterelnök sikeresen védte meg az országot az Európai Parlamentben. Hozzátette: nemcsak ez a támadás vallott kudarcot, hanem az a kísérlet sem jött össze, hogy megosszák az Európai Néppártot. A néppártban fel sem vetődött a Fidesz vagy a KDNP kizárása - közölte. Azt mondta, Magyarország ugyanúgy tárgyalni fog a mostani ügyekben, például a Soros-féle szervezetek ügyében, mint korábban a vitás ügyekben. Ha lesz törvényhozási feladat, azt el fogják végezni - mondta. Dömötör Csaba úgy értékelt, az elmúlt napokban korábban példátlan nyomás nehezedett az országra, aminek az az oka, hogy rá akarják kényszeríteni a kormányt politikája megváltoztatására, például a határok védelme, bevándorlás területén. Szerinte a jelentős részben Soros György által pénzelt szervezetek próbálják gyengíteni Magyarország védelmi képességeit. Közölte, várják a magyarok támogatását; keddig 670 ezren töltötték ki a nemzeti konzultációs kérdőívet.