Fejmosást kaptak az algyői képviselők az idősek otthonáról tartott fórumon

Két és fél órán keresztül ütköztettek érveket és ellenérveket azzal kapcsolatban, hogy van-e szükség idősek otthonára Algyőn, és ha igen, akkor milyenre. A lakossági fórumon többen kiosztották a kilenctagú képviselő-testületet is, mondván, együtt kellene dolgozniuk a nagyközség fejlődéséért, nem pedig állandóan vitázniuk egymással, és politikai balhét generálniuk mindenből.

Vajon szükség van-e idősek otthonára Algyőn? – jelenleg ezen folyik a vita a településen. Márciusban

is vitáztak erről, majd

is, amelyen a négyfős Fidesz-frakció és a volt polgármester csak az Egyebek napirendi pontban való tárgyalást javasolta, így érdemi döntés semmiben sem születhetett, illetve

is foglalkoztunk a témával, amelyben K

assné Bakó Ildikó

egészségügyi tanácsnok és

Roczkó András

fejtette ki a véleményét

Molnár Áron

polgármester mellett. Ezen előzmények után hívott össze lakossági fórumot a faluházba a település első embere, s azt, hogy mennyire is foglalkoztatja a helybélieket a téma jól mutatja, hogy megtelt a nagyterem. Molnár Áron bevezetőjében elmondta, hogy Algyőn jelenleg az Egyesített Szociális Intézmény (ESZI) foglalkozik az idősekkel, ám bentlakásos intézmény már évek óta nincs a településen, csak nappali ellátás. Az elmúlt 2,5 fél évben befektetői, üzemeltetői szándékkal több megkeresés is érkezett a polgármesteri hivatalhoz, ám idén márciusban jelent meg először komoly érdeklődő. Mivel a témát érintő testületi üléseken nem közeledtek az álláspontok, ezért hívta össze a lakossági fórumot Molnár Áron, mint mondta, fontosnak tartja, hogy a helybéliek véleményét is feltérképezzék. Leszögezte, szerinte továbbra is jó ötlet lenne pályázatot kiírni arra a telekre, amelyre eleve idősek otthonát szeretett volna még az előző képviselő-testület, és a beérkező pályázatok egyébként sem köteleznék semmire az önkormányzatot. Elsőként a KDNP helyi elnöke,

Szűcs Szilveszter

kért és kapott szót a fórumon. Azt mondta, egyetért a polgármesterrel abban, hogy érdemes lenne bentlakásos idősellátást biztosítani a településen, majd emlékeztetett korábbi felvetésére, hogy ezt nyugdíjas lakópark formájában is kivitelezhetnék. Szerinte furcsán veszi ki magát, hogy miközben az önkormányzat fürdőt és szállodát is fenntart, szeretetotthonra keres befektetőt, a sárga iskola épülete például szerinte ideális lenne, részben a templom és a Szent Anna tér közelsége miatt is. A polgármester válaszában elmondta, a fürdő és a hotel építése előtt szerinte érdemes lett volna kockázatelemzést végezni, hiszen mindkettő jelenleg is veszteséggel működik. Arról is beszélt, hogy idén 266 milliót vont el az állam Algyőtől szolidaritási adó címén és 300 milliónál is több az a pénz, amit nem is kapnak meg a központi büdzséből, mert gazdagnak számít a nagyközség. Felhívta a figyelmet arra, hogy a település jó anyagi helyzete korántsem jelenti azt, hogy 500 millióból jövőre fel tudnának építeni egy idősek otthonát, illetve az üzemeltetést sem feltétlenül tudná vállalni anyagilag az önkormányzat, ezért nem tartja jó ötletnek, hogy maga a település abban gondolkozzon, hogy saját erőből idősotthont épít. Szerinte ideális megoldás, ha jön egy befektető, felvállalja az építés és az üzemeltetés kockázatait, míg az önkormányzat saját, pontosabban az idős, ellátásra szoruló lakosok érdekeit érvényesítené, például a telek bérbeadásáért cserébe. A sárga iskolával, mint helyszínnel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy megkérdeztek már erről építészt, s nem javasolja átalakítani azt az épületet.

Márkus László

arra hívta fel a figyelmet, hogy sztrókot, más néven szélütést bárki kaphat, vagyis bármikor kerülhetnek olyan helyzetbe emberek, hogy ellátásra, mások segítségére szorulnak, őt már csak ezért is érdekli egy idősek otthona. Neki az ismertetett beruházás személy szerint nem tetszik, szerinte az önkormányzat a szociális ellátási rendszerből próbál kifarolni, mert kockázatos. Ha piaci alapon épül öregek otthona, akkor pedig sokan lesznek, akik nem fogják tudni kifizetni a beugrót és a havi térítési díjat. Meglátása szerint nem tanulmányokat kell készíteni sok pénzért, hiszen a képviselő-testület tagjainak maguktól is kell, hogy legyen annyi eszük, hogy eldöntsék, mi a legjobb megoldás a helyieknek, és szerinte mindenképpen gondolni kell azokra is, akiknek nincs annyi pénze, hogy egy cég által, piaci alapon üzemeltetett otthon térítési díjait kifizessék. Molnár Áron elmondta, a vegyes üzemeltetés lehetne jó megoldás, vagyis a piaci alapú szolgáltatás mellett a szociálisan rászorulóknak is elérhetővé tenni az ellátást. Így lehetne érvényesíteni az algyőiek érdekeit is, ám az kérdésként felmerül, hogy vajon ki számít rászorulónak. Elmondta azt is, hogy a települést felkereső befektető elképzeléseiben sehol nem szerepelt az, hogy luxusotthont építene, és odáig sem jutott el a képviselő-testület, hogy összeszedje, milyen elvárásokat is támasztana a beruházóval szemben az algyőiek érdekét szem előtt tartva. Megismételte, szerinte abban nincs kockázata a településnek, ha érkezik egy befektető és felépít, majd üzemeltet egy otthont, ráadásul az önkormányzatnak nincs pénze erre. Kassné Bakó Ildikó részletesen ismertette, hogy milyen pontozási rendszer alapján dől el, hogy valaki egyáltalán házi ápolásban részesülhet, illetve hogy ennél többre lenne szüksége. Rámutatott, vannak, akik nincsenek olyan egészségi állapotban, hogy feltétlenül otthonban kelljen élniük, mégis ott nagyobb biztonságban éreznék magukat, illetve van olyan 90 éves idős betege is, akire rendőrök törték rá az ajtót, miután rosszul lett otthonában és nem nyitott ajtót, majd Szegedre a klinikára kellett szállítani. Az ő esetében például indokolt lenne egy idős otthonban történő elhelyezés. Elmondta, ő azért vállalta a képviselőséget, hogy egy ilyen otthon létesítésében segédkezzen, írt tanulmányt, és kereste a pályázati forrásokat. Meglátása szerint fontos felmérni, hogy egészségügyi és szociális alapon ki szorulna ilyen ellátásra, de fontos, hogy ezt külsősök végezzék el, mert ez etikai kérdés. Azt mondta, ha elkészül egy ilyen felmérés, akkor egy pályázatban meg tudná határozni az önkormányzat a helyi igényeket. Hangsúlyozta, ő nem közgazdász, hanem orvos, tehát ha lenne egy pontos felmérés arról, hogy mennyi algyőinek lenne szüksége bentlakásos intézményre, akkor egy szakember meg tudná határozni, hogy mire is lenne ténylegesen igény. Megjegyezte azt is, már a 2015-ös tanulmányában is a vegyes üzemeltetés mellett érvelt. Egy asszony arról beszélt, hogy beteg édesanyjának keresett a megyén belül otthont, s azt tapasztalta, hogy az árak és a minőség nem egyforma, és például mozgáskorlátozottakat sem fogadnak mindenütt. Léteznek önkormányzati, kistérségi, alapítványi és cégek által fenntartott otthonok, a kistérségek által fenntartottakban például 87 ezer forint a havi fizetendő térítési díj, amit ha nem fedez a nyugdíj, akkor ráterhelik az idős ember házára. Az egy- vagy kétágyas szobák, illetve az apartmanok ennél drágábbak. Szerinte egy önkormányzat nehezen tudna felépíteni és fenntartani egy ilyen létesítményt, s arra is emlékeztetett, hogy annak idején mindenki egy emberként kiállt a fürdő építése mellett, most pedig meg lehet nézni, hogy mennyien járnak oda, vagyis érdemes átgondolni, hogy a településnek egyáltalán megérné-e megépíteni és üzemeltetni egy otthont. A Kassné Bakó Ildikó által szorgalmazott felméréssel kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy most minden második ember azt mondja a faluban, hogy beköltözne egy otthonba, de szerinte két év múlva már senki sem szeretne, ezért egy lakossági lekérdezésnél figyelembe kell venni.

Buzás Norbert

arról beszélt, hogy első körben el kell készíteni a felmérést, s annak tükrében kiírni egy pályázatot idősek otthona létesítésére, amire Molnár Áron azt felelte, nem tud olyan településről a megyében, amelyik ezt az utat választotta volna, szerinte nem terem minden bokorban olyan befektető, aki más projektálmát szeretné megvalósítani. Buzás szerint viszont nem vidámparkot építenének, hanem a helyi lakosokat látná el az intézmény, ezért érdemes tudni, hogy egyáltalán mennyi embernek szeretnének ellátást biztosítani. Az Egyesített Szociális Intézmény (ESZI) vezetője,

Jankovicsné Veres Katalin

tíz év tapasztalataira alapozva kifejtette, hogy 10 és 20 fő között lenne azoknak a száma, akik éves szinten bekerülnének egy átmeneti vagy állandó ellátást nyújtó otthonba. Rámutatott, ez azonban részletkérdés, előbb el kellene jutni odáig, hogy már érdemes legyen erről beszélni, ám a képviselő-testület sem ebben a témában, nem másban nem jut előre, s szerinte ez Algyő kárára válik. A Fidesz-frakciót vezető

Pongrácz Tamás

arról beszélt, hogy a polgármester által javasolt pályázati kiírással nincs sok gond, de azt problémásnak látja, hogy kapkodva készült, és nem volt benne olyan kritériumrendszer, ami garanciákat adna a helyi idősekben. Hozzátette, várta is a polgármester, hogy adjanak ötleteket a képviselők, de mivel ezt senki nem tudja megfogalmazni közülük, ezért tartja fontosnak az előzetes tanulmányterv elkészítését. Roczkó András a lakossági fórumon azokat a tanulmányokat lobogtatta, amelyeket a képviselő-testület tárgyalt, s azt kérte, tegyék elérhetővé a nagyközség honlapján, mert akkor látni fogják a lakosok, hogy sok pontatlanságot tartalmazott a polgármester által a testület elé terjesztett anyag. Szerinte, mivel 50 milliót ér a telek, amire építkezne a beruházó, meg kell határoznia az önkormányzatnak bizonyos minimumfeltételeket. Molnár Áron válaszában elmondta, hogy egyrészt 43 milliós telekről van szó, másrészt pedig egy régebbi pályázat átdolgozott változatát tette le a képviselők elé, amit kiindulási alapnak szánt, de még csak napirendre sem vették.

Bakos József

bírálta a képviselő-testület tagjait az állandó viták miatt, majd arról beszélt, hogy felesleges tanulmánytervekkel tölteni az időt és pénzt kiadni rá, hiszen egész Európára jellemző, hogy idősödik a társadalom, a gyerekek nem tudnak idős szüleikről gondoskodni, ezért keresnek számukra otthont, vagyis evidens, hogy szükség van idősek otthonára. A legtöbb helyen piaci alapon épülnek az ilyen intézmények, és az önkormányzat mellé tesz egy szociális rendelet, hogy miként is támogatja a lakosságot. Nagy Miklós arról beszélt, hogy a lakossági fórumon elhangzottak 90%-a a testületre tartozik, olyan részletkérdésekről beszélnek, ami nem a lakosokra tartozik.

Herczeg József

– miután némi derültséget okozott azzal, hogy amint mikrofont kapott, beállt a polgármester elé, s úgy szólt a jelenlévőkhöz – azt ecsetelte, hogy két elképzelés látszik kibontakozni, egyrészt hogy van befektető, aki építene otthont, és van a helyi nyugdíjas, aki nem tudna bekerülni. Molnár Áron szerint látnoki képességekkel is rendelkezik Herczeg, hiszen még pályázat sincs és a térítési díjakról egyetlen szó sem esett.

Oláh Dániel

szerint a lakossági fórum jól mutatja, hogy mi zajlik az elmúlt időszakban Algyőn, nem jutnak előre, nem közelednek az álláspontok. Azt mondta, szeretnének 1848-as emlékművet, mert büszkék az őseikre az algyőiek, az 56-os emlékmű már áll, az akkor élt hősökre szintén büszke mindenki. Szerinte az a kérdés, hogy ezek az ősök vajon büszkék lennének-e akkor, ha látnák, hogy mi zajlik a faluban. Azt mondta, gyerekkora óta áhítattal figyelte, miként is épül Algyő, ám most azt látja, egy helyben topognak, s meg szeretné kérni a képviselőket arra, hogy ezen változtassanak, mert ő újra szeretne büszke lenni a nagyközségre.