Bérkülönbség, kéményseprés és CEU az Országgyűlésben kedden

Az azonnali kérdések során, kedden a parlamentben egy kéményseprő-tevékenységet végző cégről, az energiahatékonysági programról és a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszterjelöltről is kérdezték a kormány képviselőit.

Jobbik: a katasztrófavédelem munkatársai a saját zsebükre dolgoznak

Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, hogy a kéményseprőipari szolgáltatás a lakosság számára ingyenes, másoknak viszont nem. Ezt a szolgáltatást csak olyan gazdálkodó szervezetek végezhetik, amelyek megfelelnek a törvényi feltételeknek, többek között annak, hogy a tűzvédelmi hatóság regisztrálja őket - közölte a politikus. Az Országos Kémény Ellenőrző Szolgáltató Kft. viszont nem szerepel a regisztráltak között, mégis végez kéményseprőipari tevékenységet nem lakossági ügyfelek számára - hangsúlyozta. Szilágyi György szerint a kft.-nél a katasztrófavédelem munkatársai munkaidőben, állami eszközökkel, a saját zsebükre dolgoznak. Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár azt mondta, hogy a katasztrófavédelem szakemberei nem dolgozhatnak más cégeknek munkaidejükben. Amennyiben ez mégis előfordult, akkor várják az eset bejelentését, mert az érintettektől a katasztrófavédelem meg fog válni - jelentette ki.

A KDNP az energiahatékonysági programról

Móring József Attila (KDNP) hangsúlyozta, hogy 2014-ben indult el az az energiahatékonysági program, amelynek során csaknem 23 milliárd forint támogatással majdnem 120 lakás energetikai korszerűsítését oldották meg. A közeljövőben újra lehet majd pályázni mosógép és hűtőgép, illetve gázkazán és gázkonvektor cseréjére - tette hozzá. Szabó Zsolt, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára a kormány kiemelt céljának nevezte a magyar családok gazdasági megerősödésének segítését. Hozzátette, hogy március 9-én jelent meg a családi és társasházak fűtéskorszerűsítésére kiírt három és fél milliárd forint keretösszegű pályázat. A mosó- és hűtőgépek cseréjére 25-45 ezer forintot lehet személyenként igényelni a mintegy 600 millió forintos keretből - közölte.

LMP: miért kell minisztert kinevezni a paksi beruházáshoz?

Szél Bernadett (LMP) azt kérdezte, milyen szakmai érvek szólnak egy, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter kinevezése mellett. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János elmondta, a paksi beruházás több szakaszból áll. Ennek során 2013 ősze és 2017 márciusa között elő kellett készíteni két megállapodást Oroszországgal az atomerőmű kapacitásának fenntartásáról, miközben be kellett szerezni az uniós engedélyeket is - jelezte. A beruházás túljutott az előkészítés fázisán, most a megvalósítási fázisba lép, a kormányfő ezért úgy döntött, hogy felkéri miniszternek Süli János paksi polgármestert. A jelölt szakmai felkészültségéhez, tudásához, megbízhatósághoz kétség sem férhet - jelentette ki Lázár János.

A kormány partnerként tekint a nem "politikai nyomásgyakorló" civil szervezetekre

A Fidesz-frakcióból Demeter Zoltán kérdezte a kabinetet a civil szervezetek állami támogatásáról. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, sokat ártanak a civil szektor megítélésének a külföldről pénzelt "politikailag motivált szervezetek". Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában kijelentette, a kormány fokozottan támogatja és partnerként kezeli a civil szervezeteket, nem számítva "a politikai nyomásgyakorló csoportokat, amelyek más céllal jöttek létre". A kormány képviselője szerint ezt támasztja alá, hogy a civil szervezetek támogatása 2010 és 2015 között 144 milliárd forintról 202 milliárd forintra emelkedett.

Jobbik: a nagykőrösi csatorna beruházásról

Volner János arról beszélt, hogy Nagykőrösön az emberek az önkormányzat csatorna beruházása során anyagi kárt szenvedtek. A jobbikos politikus felidézte, hogy a beruházás 85 százalékát uniós forrásból előteremtették, de a többi önrész volt, amit a lakosságtól szedtek be. Ezután szavai szerint az önkormányzat 558 millió forintot más forrásból mégis elő tudott teremteni, s így az emberek joggal gondolták, visszafizetik nekik az önrészt. Ugyanakkor a fideszes polgármester úgy döntött, ezt az összeget útépítésre fordítják. Volner János hozzátette: 2500 aláírást hozott a miniszternek, és azt kérdezte, mikor kapják vissza az emberek az önrészt? Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: személyesen elment a helyszínre tisztázni a helyzetet. Mint mondta, fény derült arra is, hogy számos település küzd hasonló problémával, kéttucat ilyen önkormányzat van Magyarországon, s a képviselőtestületek a pluszpénzt általában a települések fejlesztésére, a feldúlt utcák újraaszfaltozására fordították. A pénzt minden esetben törvényesen használták fel, nem lopták el, nem másra használták, semmilyen törvénysértés nem történt - mondta Lázár János, aki egyúttal jelezte: Nagykőrösön ettől függetlenül a kifogásolt összeget vissza fogják fizetni az embereknek.

LMP: mi lesz a kistelepülések iskoláival?

Ikotity István az oktatási államtitkár Palkovics László közelmúltbeli szombathelyi fórumán tett bejelentéseit idézte fel, s a kistelepülési iskolák jövőjét firtatta. Az ellenzéki politikus szerint úgy tűnik a mostani kormány nem csak folytatja az iskola bezárási folyamatot, hanem fel is erősíti azt. Utalt az államtitkár szavaira, miszerint 10 milliárdot szánnak iskolabuszokra, amivel a kistelepülésekről a nagyobb falvakba viszik a gyerekeket, ezzel szerinte felerősítve a bezárásokat. Mint mondta, az LMP a leghatározottabban tiltakozik, nem bezárni kellene a kistelepülések iskoláit, azok léte kulcskérdés. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány elődeivel szemben nem bezárta, hanem újranyitotta vidéken az iskolákat. A feladat-ellátási helyek száma sem csökkent, csak lehet, hogy tankerülethez, vagy szakképzési központhoz, centrumhoz tartoznak az intézmények. Az iskolabuszokkal az iskolába járás feltételeit szeretnék könnyíteni, s ennek mindenki örül, az LMP-n kívül - jegyezte meg Rétvári Bence. Arra szólította fel az LMP-s politikust, hogy ne essen abba a liberális csapdába, amikor valaki a nagykörúton belülről akarja megmondani a kistelepülésen élőknek, hogy pontosan hogyan szervezzék a saját életüket. A kormánynak ehhez a lehetőséget kell biztosítania, amit jogi szabályozással, költségvetési többlettámogatással meg is tett - jelezte az államtitkár.

Fidesz: nem működik a szisztematikus határellenőrzés

Simon Miklós (Fidesz) azt mondta, hogy az EU képtelen kezelni vagy legalábbis valamilyen szinten megfékezni a migránshelyzetet. Terrortámadások és egyéb atrocitások sora kellett ahhoz, hogy legalább megpróbáljanak valamilyen érdeminek látszó intézkedést hozni az ügyben - tette hozzá. Látszik, hogy a szisztematikus határellenőrzés bevezetése a schengeni zónában nem fog úgy működni, ahogy a "brüsszeli bürokraták" elképzelték, mert már az első napokon hatalmas sorok alakultak ki a határokon és ezek a sorok a nyári időszakban csak nőni fognak - közölte. Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, hogy a szisztematikus határellenőrzést egy uniós rendelet vezette be a tagállamokban. A kialakult helyzet tükrözi a szakmai várakozásokat, a határátkelőhelyek nem bírják a nyomást, ennek következtében Olaszország és Horvátország között már fel is függesztették azt - közölte. Magyarországon megnövelték az útlevélkezelői létszámot, de ennek ellenére Horvátország és Szerbia felé a csúcsidőszakban áttértek a szúrópróbaszerű ellenőrzésekre - mondta. A belügyi tárca azt fogja javasolni, hogy nyáron függesszék fel a szisztematikus határellenőrzést - hangsúlyozta. Hiller István (MSZP) azt mondta, hogy a Lex-CEU ügye nem zárul le azzal, hogy a parlament elfogadta, a köztársasági elnök pedig aláírta a jogszabályt. A nemzetközi reakciókra válaszul a kormányzati érvelésben megjelent az az elem, hogy az egyetem ügye mellé állókat megtévesztették - közölte, majd felsorolt több, a CEU-t támogató egyetemet, a tudományos valamint a közélet ismert szereplőit. A politikus azt kérdezte, ki és hogyan tévesztette meg tudósok, professzorok százait. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy a Lex-CEU kifejezést abból a 2005-ös levélből ismerhetik, amelyet Soros György írt Magyar Bálint egykori szabad demokrata oktatási miniszternek. Az államtitkár azzal folytatta, hogy a magyar származású amerikai üzletember ebben megköszönte, hogy a Közép-európai Egyetem akkreditációt kapott. Emellett Soros György akkor azt kérte, hogy a "Lex-CEU-t" ne sorolják fel a hatályukat vesztő törvények között - emelte ki. Rétvári Bence visszakérdezett, hogy ha Hiller Istvánnak írt volna levelet Soros György, akkor oktatási miniszterként ő is szó szerint beleírta volna a törvénybe a kéréseket.

LMP: a kormány vonja vissza a közoktatási terveit!

Ikotity István (LMP) kifogásolta, hogy meghatároznák, hány diák vehető fel szakiskolákba vagy gimnáziumba. A kormány ezzel szerinte gyerekek tízezreitől zárja el a továbbtanulás lehetőségét. Kistelepülési iskolabezárásokat is előrevetített, kijelentve: ezzel a kormányzat végleg lemondana a falvakról. Az LMP tiltakozik mindezek ellen, és felszólította a kormányt: vonja vissza ezen terveit. Rétvári Bence kijelentette: a hatályos szabályok egyértelműen rögzítik, miként kötelező iskolákat fenntartani a kistelepüléseken, 8 óvodás vagy alsó tagozatos gyermek esetén, ha a szülők igénylik, helyben kell gondoskodni az általános iskoláról vagy az óvodáról. Prioritás ezek megtartása, ezért jött létre az az intézmény fenntartási hálózat, amely képes is ezeket működtetni - szögezte le. Ikotity István nem fogadta el a választ. Azt a Ház szavazta meg 109 igen szavazattal, 28 ellenszavazat mellett.

Fidesz: sikert hozott a szakmai párbeszéd a patikusokkal

Nyitrai Zsolt (Fidesz) a 2010-es fenntarthatatlan gyógyszerellátási modellre emlékeztetett, a patikaliberalizáció okozta állapotokra. Az elmúlt hét évben azonban a kormány és a gyógyszerészi kamara együttműködésének köszönhetően a 8300 gyógyszerész és asszisztensei a patikáik többségi tulajdonosai lehettek, így újra a magyar középosztály megbecsült tagjaivá válhattak. Ezzel stabilizáció indulhatott, a szakmai kompetenciák kerültek előtérbe - jelentette ki. A képviselő a sikert a szakmai párbeszédnek tulajdonította. Feltette a kérdést: mire számíthatnak a gyógyszerészek? Rétvári Bence azt mondta: a megelőző kormány puszta üzletként tekintett a hivatásra, csak a profitot nézték, nem azt, hogy patikusok kezében legyenek a patikák. A kormány és a gyógyszerészek stratégiai szövetségének eredményeként írták elő, hogy idén januártól már többségi tulajdont kellett szerezniük a patikusoknak a gyógyszertárakban, hogy azok ne spekulációs társaságok tulajdona legyen. Ehhez kedvezményes hitel is rendelkezésre állt. Külön támogatást kapnak a kistelepülési patikák - tette hozzá. Nyitrai Zsolt elfogadta a választ.

MSZP: tudja a kormány végül mennyibe is fog kerülni a vizes vb?

Burány Sándor a vizes vb-ről kérdezett, és a szerinte elúszó milliárdokat tette szóvá. Mint kiemelte: nem múlik el nap, hogy ne derülne ki, milyen módon emelkednek a költségek. A legújabb információk szerint 7,8 milliárddal lesz több a kiadás - mondta a képviselő, s tételesen részletezte azokat. Tudja a kormány, végül mennyibe fog kerülni? - kérdezte a szocialista politikus, hozzátéve: kezdetben 8 milliárddal számoltak, majd lett 25 milliárd, s ma már 100 milliárd felett járnak. Fónagy János államtitkár reagálásában elmondta: a vizes világbajnokság hazánk egyik legnagyobb sporteseménye lesz, a világ négy legrangosabb eseményeinek egyike. Az eseményt sok száz millióan követik majd világszerte, s az országimázs erősítésére is kiemelt lehetőséget kínál. A rendezés nagy szervezőmunkát, jelentős beruházásokat, infrastrukturális fejlesztéseket igényel, s az alapvető számok nem változtak - mondta Fónagy János. A szervezési költségek a nemzetközi szövetség által előírt tételeket tartalmazzák - rögzítette az államtitkár, aki szerint a sajtóban megjelenő számok tervezett tételek, hiába próbálják újként beállítani. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 109 igen, 13 nem és 14 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Azonnali kérdések

MSZP: a kormánynak útjában vannak a gondolkodó emberek

Bárándy Gergely arról beszélt, hogy az "Orbán-rezsimnek" útjában vannak a gondolkodó emberek. Szerinte a CEU oktatói ilyenek: kritikus, gondolkodó emberek csapata, és kiemelt bűnük, hogy ilyeneket is képeznek. Úgy látta, hogy most a kritikus civilek megbélyegzése folyik, "haladnak a putyini úton". A szocialista politikus azt kérdezte, mi a következő cél? Bárándy Gergely azt is firtatta, mi a véleménye a miniszternek Orbán Viktor kijelentéséről, miszerint viszket a tenyere a tüntetőktől. Ezzel szerinte burkoltan tettlegességre hívja fel saját szimpatizánsait. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: a civilekkel összefüggő szabályozási javaslatot nem a kormány terjesztette a parlament elé, a jogalkotói szándék tekintetében a képviselőtársaihoz kell fordulnia. A kormánynak nem áll szándékában, hogy bárki jogát korlátozza, akár egyetem alapításáról van szó, akár a gyülekezési joggal kíván valaki élni. Mi a probléma azzal, hogy fel kell tüntetni azt, hogy egy civil szervezetet, aki a közéletben részt vesz, ügyeit alakítja, valaki támogat? - kérdezett vissza. A kormányfő szavairól azt mondta: ebben az országban szabad tüntetni, de mindenkinek be kell tartania a törvényeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy vannak ebben az országban olyanok, nem kevesen, akik nem voltak ott a tüntetésen, és nem tudnak egyetérteni, ha valaki egy állami intézményt megdobál. Bárándy Gergely viszonválaszában többek között a korábbi venezuelai elnököt, Hugo Chavezt idézte, miszerint "a barátaimnak bármit, az ellenségeimnek törvényt". Lázár János azt mondta: a kormány szándéka az, hogy a CEU alapítóit ugyanazon jogok és kötelezettségek illetnék meg, mint más egyetemalapítókat, a jogegyenlőség elve alapján.

LMP: hány munkahelyet teremt a paksi bővítés?

Schmuck Erzsébet (LMP) azt akarta megtudni, hogy a paksi atomerőmű bővítése hány munkahelyet teremt. A képviselő úgy fogalmazott, hogy habár a kormány tízezer munkahelyet emleget, de ennek a kijelentésnek nincsen valóságalapja, mert az előkészítő tanulmányok szerint legfeljebb 3-4 ezer munkahellyel lehet számolni. Az erőmű saját tájékoztató kiadványa pedig 7-800 főben jelölte meg a jelenlegi létszámon felül tartósan foglalkoztatott emberek számát - emelte ki. Az energiahatékonyságra fordítható uniós források megfelelő felhasználásával, egy országos hőszigetelési és fűtéskorszerűsítési programmal viszont tartósan százezer munkahelyet lehetne létrehozni - közölte. Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár azt felelte, hogy az atomerőmű fejlesztése elsődlegesen nem munkahelyteremtő projekt. A beruházás leginkább arról szól, hogy hogyan marad szuverén a magyar energiatermelés és hogy az állam hogyan tudja garantálni az olcsó áramot a lakosság és az ipar számára - mondta. Emellett a járulékos hasznok közé sorolta, hogy az erőmű fejlesztése és a kapacitás-fenntartó beruházások során a beszállítói kör negyven százaléka a magyar vállalkozások közül kerül ki. A képviselő által kritizált tízezres szám pedig több tételből áll össze - folytatta. Az építési folyamat során 7-8 ezer munkavállaló vesz részt a telephelyen zajló fejlesztésekben. Az új blokk átadása után körülbelül további 1100, az üzemeltetésben résztvevő emberre lesz szükség, a magas K+F igény miatt pedig további több száz új munkahellyel lehet kalkulálni - számolt az államtitkár. A választ a képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el, 101 igennel 12 nem és 14 tartózkodás ellenében.

Fidesz: hogyan vált be a jogi határzár?

Csizi Péter Fidesz a jogi határzár szigorításának eredményeire kérdezett rá. Emlékeztetett: március 7-én léptek hatályba az azt megteremtő jogszabályok. A lépést a politikus szükségesnek ítélte, mert szerinte fel kell készülni egy akár százezres migrációs nyomásra is. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy magukat jogvédőnek nevező szervezetek már az jogszabály elfogadásakor lejárató kampányt kezdtek Magyarország ellen, pusztán azért, "mert nem hagyjuk", hogy az ide érkezők azt csinálják, amihez kedvük van. Szólt a migráció belbiztonsági kockázatairól is, a terrorcselekményekről, amelyek szerinte Kelet-Közép-Európa felé tolódhatnak. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: a szigorítást bevált, azóta senki sem tudott illegálisan az országba lépni, akiket pedig az ország belsejében fogtak el, azokat a tranzitzónába kísérték. Már a Frontex is arra figyelmeztet, hogy a migránsok között terroristák érkezhetnek Európába - ismertette, hangsúlyozva az ellenőrzés szükségességét. Magyarországon rend van, a magyar emberek a lehető legnagyobb biztonságban vannak - szögezte le, megjegyezte ugyanakkor: a szigorításnak terelő hatása is van, ezért ha kell, további intézkedéseket hoznak. A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: a pénz és a szakértelem hiányzik az egészésgügyből

Tukacs István (MSZP) cáfolta az egészségügyért felelős államtitkár szavait, amelyek szerint az államtitkár ötpontos programjának egyes elemei az ellenzék támadásai miatt késnének vagy kellett volna leállítani. Kijelentette: az ellenzék helyett a probléma valódi oka a pénzhiány és a kellően felkészült stáb hiánya. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára tudathasadásosnak nevezte, hogy az ellenzék annak megvalósulását hiányolja, amelyet mindig is támadott. Emlékeztetett: az emberek többsége szerint az egészségügy nem lehet üzlet vagy a privatizáció terepe. A szocialisták mégis kiszervezéssel vagy a betegek által fizettetett vizitdíjjal oldották volna meg a problémákat. Szólt az egészségügyi béremelésekről. A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta azt: 109 támogató szavazattal, 29 nem szavazat mellett.

Jobbik: egyre többet kell gyógyszerre költeni

Lukács László György (Jobbik) a gyógyszerárakat sokallva kijelentette: a betegek egyre nagyobb arányban kénytelenek saját zsebből hozzájárulni az ellátásukhoz. Ennek oka szerinte az, hogy a kormány a gyógyszertámogatásokon spórol, 45 milliárd forintot elvonva abból. Szlovákiában az állam kétszer akkora összeggel segíti a betegek gyógyszervásárlását, mint a magyar állam - közölte. Rétvári Bence úgy felelt: a tendenciák a 2010-es állapotokat jellemezték, akkor vontak ki mintegy 60 milliárd forintot a gyógyszertámogatásból. Cáfolta, hogy 45 milliárd forinttal nőtt volna a betegek terhe, az elmúlt években csökkent ugyanis a gyógyszerkiadás. A gyógyszerkiadások több mint 78 százalékát az állam fedezi - szögezte le -, a Jobbik ennek csökkentését javasolja, ha 66 százalékra módosítaná az arányt. Dicsérte az úgynevezett vaklicit versenyeztetési eljárást, amely mintegy 10 milliárd forintnyi nagyságrendben csökkentette a betegek kiadásait - mondta. A politikus nem fogadta el a választ. Az Országgyűlés azonban úgy döntött, megszavazza azt, 107 igen vokssal, 27 nem ellenében.

Fidesz: mit köszönhet Soros Györgynek Macedónia?

Tilki Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy egy amerikai korrupcióellenes szervezet dokumentumai szerint Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa által pénzelt civil szervezetek több mint 5 millió dollárt költöttek a macedón konzervatív kormány destabilizálására az elmúlt években. Példaként hozta: az egyiknek az volt a feladata, hogy a konzervatívok kormányzása alatt évente kiadjon egy pamfletet, amelyben "a sajtószabadság egyre romló helyzetén kesereg". Macedóniában azóta megalakult az Állítsuk meg Sorost! mozgalom - jelezte, majd feltette a kérdést: vajon miért áll a macedón kormány Soros útjában? Szerinte egyedül a pénzről van szó, mivel a Soros-szervezetek "nagyot szakítanak a migránsbizniszből", ám a migráció sújtotta macedón-görög határon a szkopjei kormány kerítést építtetett. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt válaszolta: Macedóniában általános vélekedés, hogy részben Soros-szervezetek állnak az ország destabilizációját eredményező belpolitikai helyzet mögött, és a válságot előidéző utcai tüntetések felszólalóit ismerve ez megalapozottnak is nevezhető. A helyzetet bonyolítja, hogy az ellenzéki macedón szociáldemokraták választási listáján több olyan ember is szerepel, aki kötődik a Nyílt Társadalom Alapítványhoz - tette hozzá. Közölte: a magyar diplomáciának aggasztó a macedón belpolitikai helyzet, nyolc hónapja nincs működőképes kormány, éppen akkor, amikor az ország a migráció szempontjából a balkáni útvonal egyik legfontosabb állomása. Tilki Attila elfogadta a választ.

MSZP: mikor lesznek valódi eredmények a szakképzésben?

Teleki László (MSZP) azt mondta, hogy az iskolában a gyermekeknek az alapvető kompetenciákat kellene befogadniuk, de a jelenlegi iskola- és szakképzési rendszer képtelen megoldani ezt a feladatot. A szakemberhiányt viszont nem lehet megszüntetni, ha a fiatalok nem szerzik meg a kellő képesítést és szaktudást - emelte ki. A szakoktatás jelenleg túlságosan is a pillanatnyi igényekre koncentrál - bírált a politikus. A képviselő azt kérdezte, hogy mikor lehet valódi eredményeket látni a szakképzésben, mikor tesznek lépéseket a hazai szakképzési rendszer javításának érdekében. Cseresnyés Péter a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt kérte, hogy a képviselő ne szólja le a szakképzésben dolgozó pedagógusok munkáját. A kormány évek óta kiemelt figyelmet fordít a szakképzésre, azt jelentősen és eredményesen fejlesztik - emelte ki, miközben kitért a szakmunkásképzés és a technikusképzés megreformálására is. Azt is hangsúlyozta, hogy a hiányszakmák képviselőinek képzését jelentős mértékű ösztöndíjjal támogatják, a felnőttoktatás résztvevőinek száma pedig többszörösére emelkedett. A képviselő a választ nem fogadta el, de a Ház megtette ezt 109 igennel, 34 nem ellenében.

Jobbik: miért nem támogatja a kormány az óraátállítás eltörlését?

Kepli Lajos (Jobbik) azt akarta tudni, hogy a kormány miért hátrált ki a Jobbik azon javaslata mögül, amelyik eltörölte volna az évenkénti kétszeri óraátállítást. Szavai szerint a közvélemény-kutatások és felmérések azt mutatják, hogy az óraátállítás eltörlésével a magyar társadalom mintegy négyötöde egyetért. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a kormány az ésszerűség és az alapvető gazdaságpolitikai érdekek miatt sem támogatja a javaslatot. Az átállítással ugyanis mintegy 100-120 ezer megawatt energiát lehet megtakarítani - hangsúlyozta. Az átállítás megszüntetése jelentős hatást gyakorolna a közösségi közlekedésre, nehézségeket okozna a vasúti, a közúti és légi járatok menetrendjében. A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen, 108 igennel 27 nem és egy tartózkodás ellenében.

KDNP: mi tesz a kormány a várólisták csökkentéséért?

Firtl Mátyás (KDNP) azt mondta, hogy az korábbi kormányoktól öröklött problémák leküzdésének érdekében 2012. nyarán be kellett vezetni az egységes, országos intézményi várólisták rendszerét, hogy csökkentsék az ellátásra várók számát. A kormány forrást is biztosított, hogy évente 12-13 ezer többletműtétet lehessen végrehajtani - tette hozzá. Szintén a várólisták csökkenését célozza, hogy az OEP honlapján elérhető a szabad műtéti kapacitással rendelkező kórházak listája - hangsúlyozta. 4A képviselő azt akarta megtudni, hogy milyen hosszúak jelenleg a várólisták és a kormányzat mit tesz azok csökkentése érdekében. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt mondta, hogy 2010. előtt nem lehetett egységes kimutatásról beszélni, ezért a kormányzat 2012-ben vezetett be egy átlátható rendszert. Miután szembesültek azzal, hogy több mint hetvenezren vannak a várólistákon, beindították az azokat csökkentő programot - tette hozzá. Jelenleg csak valamivel több mint 27 ezer szerepel a várólistákon, miközben a várakozási idő is lecsökkent - tette hozzá. A képviselő a választ elfogadta.

Napirend előtt

Fidesz: Brüsszel miatt emelkedhet az áram ára

Kósa Lajos (Fidesz) arról beszélt, az Európai Bizottság egy olyan rendelettervezetet készít elő a villamos energiával kapcsolatban, amely alapján az ármeghatározás nemzeti helyett uniós szinten történik majd. Úgy értékelt, nem egyszerűen csak sokkal többet kell majd fizetni az áramért, de a terv veszélyezteti az ország versenyképességét és a GDP növekedését is. Az ellenzéki pártokhoz szólva azt mondta, lehet támogatni mindenféle megmozdulást, lehet tüntetni a migránsok beengedéséért Röszkénél, az áram árának emelkedése azonban "minden egyes díjfizető bukszáját drámaian fogja érinteni". A rendelettervezet ellen minden erővel fel kell lépni - hangoztatta. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára kijelentette: a kormány mindent elkövet azért, hogy Magyarországon ne emelkedjen jelentősen az energia ára és ne szűnjön meg a villamos energia árának hatósági megállapítása. Közölte, a brüsszeli tervek súlyosan sértik a szubszidiaritás és az arányosság elvét. Az államtitkár azt is problémának tartotta, hogy az uniformalizált, európai szintű szabályozás nem veszi figyelembe a tagállamok eltéréseit, így azt, hogy kelet-európai tagállamok lakosainak jövedelme 70 százaléka az uniós átlagnak.

Napirend

A napirend elfogadása előtt a parlament - 140 igen és 18 nem szavazattal - hozzájárult a házszabálytól eltéréshez annak érdekében, hogy az Országgyűlés szerdán megtárgyalhassa az európai ügyek bizottságának előterjesztését a villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet ügyében az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról.

Interpellációk

MSZP: a legsanyarúbb helyzetben lévőket hagyja bajban a kormány

Gúr Nándor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyok az országon belüli területi különbségek a foglalkoztatásban és a fizetésekben. Míg Budapesten a nettó átlagkereset 226 ezer forint, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében "félelmetesen kevés", 118 ezer - mondta a statisztikai hivatal adataira hivatkozva, úgy értékelve, hogy éppen a legsanyarúbb helyzetben lévőket hagyja a slamasztikában a kormány. Azt is megjegyezte, előfordul, hogy ugyanaz a cég a hátrányos helyzetű térségekben ugyanazért a munkáért kevesebbet fizet, mint máshol. Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára azt válaszolta: a képviselő félreértelmezi a statisztikai adatokat. A bérek területén a kormánynak a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározására van felhatalmazása - mondta, hozzátéve: a kabinetnek a versenyszférában fizetett bérekre nincs hatása. A közszférában pedig országosan érvényes bérrendszer működik - jegyezte meg. Gúr Nándor nem fogadta el az államtitkári választ, de a parlament jóváhagyta 110 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett.

Jobbik: egyedül mi akarunk leszámolni a "vörös múlttal"

Szávay István (Jobbik) kifejtette: a Jobbik újból javasolta a pártállami múlt tisztázását, de a Fidesz a bizottsági szakban "leszavazta" - az MSZP pedig tartózkodott - az ügynöklisták nyilvánosságra hozásáról szóló előterjesztést. Szerinte ez azt mutatja, hogy egyedül a Jobbik akar leszámolni a "vörös múlttal". A párt kormányra kerülése esetén - lengyel mintára - létrehozna egy nemzeti emlékezet intézetet, és teljes nyilvánosságot teremtene az állambiztonsági múltban - közölte. Ki merik jelenteni, hogy a kormányban nincs olyan, akinek állambiztonsági múltja lenne? - kérdezte. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára visszautasította a kormányzattal kapcsolatos gyanúsítgatásokat, amelyeket megalapozatlannak nevezett. Emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottságának javaslata alapján az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon őrzött adatai az Alkotmányvédelmi Hivataltól az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához kerülnek. A levéltár pedig nyitott, bárki által hozzáférhető - jelezte. A választ Szávay István nem fogadta el, az Országgyűlés viszont - 109 igen szavazattal, 27 nem ellenében - igen.

LMP: differenciált szja-csökkentésre lenne szükség

Schmuck Erzsébet (LMP) azt a kormányzati bejelentést idézte fel, amely szerint jövőre nem csökken a személyi jövedelemadó (szja) mértéke. Az LMP szerint differenciált szja-csökkentésre, progresszív jövedelemadóra lenne szükség, adómentessé kellene tenni a minimálbért. Az adópolitikában is a dolgozó emberek érdekét kellene szolgálni - mondta. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: nem elég, hogy az LMP nem szavazta meg az szja-csökkentést, még emelné is az szja mértékét, a családok terheit. A kormány azonban nem tett le az szja-csökkentésről, amit a gazdaság teljesítménye határoz meg - közölte. Schmuck Erzsébet nem fogadta el az államtitkári reakciót, de az Országgyűlés igen: 113-an támogatták, 29-en ellenezték, egy képviselő tartózkodott.

MSZP: az öregedő Fidesz hadat üzent a fiataloknak

Tóth Bertalan (MSZP) felszólalását úgy kezdte, "hiába kértük Jánost a múlt héten, hogy ne írja alá CEU-törvényt", mégis megtette, de a köztársasági elnök is tárgyalásos megoldást szorgalmazott. Az ellenzéki képviselő úgy értékelt: az öregedő Fidesz hadat üzent a fiataloknak, az egyetemeknek, az EU-nak és a civil társadalomnak. Szerinte "a volt Soros-ösztöndíjas" semmit nem tűr el, ami nem tőle függ. A tüntetéshullán pedig annak a jele, kezd betelni a pohár - mondta. Hozzátette: egyre többen értik, hogy sorosozással nem lesz több munkahely, migránsozásból nem lehet megélni, a Fidesz által terjesztett gyűlölettől nem lesz jobb hely Magyarország. Közölte, a Fidesz putyini módszerekkel, Putyin érdekében puccsot hajt végre saját népe ellen. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a tüntetésekről közölte, szabad országban élünk, ahol mindenki elmondhatja véleményét, mindenki "pöröghet hajnalig az Oktogonon". A szólás és a gyülekezés szabadsága nem jelent felhatalmazást középületek megrongálására - hangsúlyozta. Szerinte a baloldal bátorítja ezt az agressziót. Elmondta, ma kampányfőpróba zajlik, egy évvel a választás előtt mindenki felsorakozott a magyar kormány ellen. A nemzeti politika össztűz alatt van - folytatta - , az ellenzék brutális eszközökkel készül a választásra, a kormány azonban sohasem fogja engedni, hogy más döntsön a magyarok helyett. A felszólalás közben folyamatosan bekiabáló Kunhalmi Ágnesnek (MSZP) azt mondta az elnöklő Latorcai János: Kunhalmi Ágnes képviselőasszony, a sok bekiabálás árnyalja a szépségét.

LMP: aki a Fideszre szavaz, az Putyinra szavaz

Szél Bernadett (LMP) felszólalásában azt mondta, nem tiszte bírálni az ülésvezetést, de reméli, egy miniszter is megkapja azt az elnöktől, amit Kunhalmi Ágnes megkapott az előbb. Az ellenzéki politikus közölte, egyetért azzal, hogy a 2018-as választás Magyarország függetlenségéről szól. Szerinte a Fidesz sutba dobta a nemzeti érdeket, életre keltette a félbemaradt szocializmust, "önök egy megelevenedett Lenin-emlékmű itt Magyarországon". Moszkva az új Moszkva és Paks II. az új Barátság-kőolajvezeték - közölte. Aki a Fideszre szavaz, az Putyinra szavaz - hangoztatta, közölve azt is, Magyarország függetlenségére a legnagyobb veszélyt Oroszország jelenti. Dömötör Csaba azt mondta, felvállalják a vitákat a nemzeti érdekről és a függetlenségről, a kormány szerint a paksi bővítés az ország érdeke, az olcsó áramot jelenti. Az LMP hallgat arról, hogy ha nem lenne paksi bővítés, akkor az áram sokkal drágább lenne Magyarországon - közölte. Bírálta az LMP migrációspolitikáját; szerinte aki az LMP-re szavaz, az a korlátlan bevándorlásra szavaz.

A KDNP Adenauerre emlékezett

Harrach Péter (KDNP) az ötven évvel ezelőtt elhunyt Konrad Adenauer kereszténydemokrata politikusról, Nyugat-Németország kancellárjáról emlékezett meg, kiemelve Adenauer szerepét az Európai Unió elődjeinek, a Európai Szén- és Acélközösségnek, valamint az Európai Gazdasági Közösségnek a megalapításában. Hozzátette: a német politikus szerint Európa csak akkor lehet erős, ha erősek a tagállamai és szabadok. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra emlékeztetett, hogy az egykori német kancellár az európai külpolitika lényegét a nemzeti önrendelkezésben látta, Európát a szabad nemzetállamok közösségeként írta le.

Jobbik: miért nem indítanak eljárást Soros ellen?

Szávay István (Jobbik) azt firtatta, állhat-e a CEU a törvények felett? Miért nem indít a kormány eljárást Soros György ellen? Miért akarják odadobni egy jó felvetést tartalmazó, de rosszul megszövegezett törvénnyel a határon túli civil szférát a román nacionalizmusnak? - sorolta kérdéseit. Szerinte a civil szervezetek ügyében valójában csak a Jobbik beszél átláthatóságról. Rámutatott, nem csupán külföldről, hanem belföldről is lehet civil szervezeteken keresztül befolyásolni a magyar politikát. Azt is tudakolta, ha valóban azt gondolják a kormánypártok, hogy Soros György beavatkozik a magyar belügyekbe, akkor miért nem indítanak hűtlenség miatt eljárást ellene. Szerinte azért nem történik ilyen, mert a kormánypártok csak Soros intézményeit merik támadni, de csak azért, hogy hiszterizálják a közvéleményt. Rétvári Bence válaszában azt mondta, a Jobbikot hallgatva azt lehet gondolni, a párt vezetői úgy döntöttek, túl sok az alapszervezet, ezért minden héten mondanak valamit, ami miatt egy-egy alapszervezet feloszlatja magát. Szóvá tette, hogy a Jobbik Gyurcsány Ferenccel és az MSZP-vel ír alá beadványokat. Szerinte a Jobbik magatartása és az egykori SZDSZ magatartása között nem sok különbséget lehetne találni. Kitért arra, hogy az Egyesült Államokban évtizedek óta létezik egy szigorú átláthatósági törvény, Magyarországon a civil szervezeteknek ennek csak töredékét kellene teljesíteniük. Rögzítette, Magyarországon senkinek nem kell félnie, de a törvényeket mindenkinek be kell tartania.