Ásatáson jártunk: szarmata temetőben bukkantak germán harcos sírjára Vásárhelynél + FOTÓK

Egy szarmata temetkezési rítussal eltemetett germán harcos maradványaira bukkantak régészek a Hódmezővásárhelyt északról elkerülő út építésekor. A lelet érdekessége, hogy a 2-3. században térségünkben nem volt jellemző germánok jelenléte, illetve előkerült egy szíjelosztó karika is, ami unikális leletnek számít abból a korszakból a Kárpát-medencében.

Igaz kifosztották a 2-3. századi szarmata kori településhez tartozó temetőben az erős csontozatú germán harcos sírját, de így is több érdekességre bukkantak a régészek.

Varga Sándor

ásatásvezető régésztől megtudtuk, mivel a combcsont hossza 50 centiméter, egy nagyjából két méter magas férfi leleteit tárták fel. Ő bár az akkori germánok között nem számított különlegesnek, hiszen a nodrikus jelleg jellemző volt etnikumánál, a szarmaták közül igencsak kitűnt a harcos mind testmagasságával, mind testfelépítésével. „A sírt kirabolták, de néhány tárgy így is maradt: a bal láb belső oldalánál van egy vaskés, az összedobált bordacsontok között egy nagyméretű ezüst övcsat. A rablógödör végében pedig van egy ezüst szíjvég, egy sarkantyú és egy római ezüst pénzérme” – sorolta Varga Sándor, mi minden került elő a sírból, amit egyébként jóval mélyebbre ástak a szarmata síroknál. Az előbukkant tárgyak közül kiemelkedik egy övelosztó csat, ami abból a korszakból egyedülálló leletnek számít a Kárpát-medencében, hasonló leleteket például Lengyelországban, Németországban és a Baltikumban találtak eddig. A Móra Ferenc Múzeum régésze portálunknak elmondta, kizárólag a germán harcos sírjában bukkantak fegyverekre, illetve azok maradványaira. Kiástak egy 40 centiméter hosszú vaslándzsát, és a harcos pajzsának vasból készült merevítői, a pajzsdudor is előkerült. „Ez önmagában azért szenzációs dolog, mert bár ismerünk pajzsos temetkezéseket, de azt vagy későbbi időszakból, a 4-5. századból vagy ha korábbi, akkor a jelen helytől jóval északabbról” – részletezte Varga Sándor. Hozzátette, még számos vizsgálat vár rájuk, csak később derülhet majd ki, hogy miként is került ide a germán harcos a 2-3. században a szarmaták közé, hiszen a környéken az eddigi ismeretek szerint csak a 5. századtól éltek germánok. A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásában feltárást végző Móra Ferenc Múzeum régészei által kiásott leletek később a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumba kerülnek – tájékoztatott

Hegedűs Anita

, a Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense. „Múzeumunk számára nagyon fontos az örökség megőrzése, így nagyon számítunk a régészeinkre. Az előkerült leletek a múzeum raktárbázisába kerülnek először, ahol megtisztítják és restaurálják azokat, majd leltározzák, és mindig bízunk abban, hogy ki is állíthatjuk a leleteket” – mondta el a sajtóreferens.

Karcagi Orsolya

, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) kommunikációs igazgatója a helyszínen arról tájékoztatott, hogy a 47-es számú főút hódmezővásárhelyi északi elkerülőjének építésekor feltárt régészeti leletek nem hátráltatják a beruházást, az a megfelelő ütemben halad. A város északi elkerülője új nyomvonalon, 12,7 kilométer hosszan 2×1 sávos lesz. A szakaszon egy egyedi 5 hídszerkezetből álló, 30 méter külső sugarú körhíd, egy kerékpáros aluljáró, és további két híd épül hazai és uniós forrásokból. Hozzátette, a gépjárművel közlekedők 2018 tavaszára már biztonságosan elkerülhetik Hódmezővásárhelyt.