Hencz Péter: Quo vadis magyar ifjúság?

2017. február 13-án mutatták be a Magyar Ifjúság 2016 kutatás gyorsjelentését a magyar fiatalok családalapítási terveiről, tanulásról való elképzeléseiről, munkaerő piaci lehetőségeiről, hazánkhoz való kapcsolatairól, kultúrához, közélethez való viszonyáról, szokásairól.

A kutatás 2000 óta négy évente ismétlődik. A jelen vizsgálatba 8000 15-29 éves fiatal került be, akik 1,7 millió kortársukat képviselik, véletlenszerű válogatásban. Legnagyobb részük (36%) 25- 29 éves volt, 12%-uk diplomás, 38%-uk középfokú végzettségű. Többségük községekben, kisebb városokban él. A kutatás számos fontos adatot szolgáltat, melyek közül csupán néhányat szeretnék kiemelni. Nő az egyedül élők és az élettársi kapcsolatban élők aránya, csökken a házasságot kötők száma. A 20-24 évesek 4/5-e egyedülálló, 15%-uk élettársi kapcsolatban, 5%-uk házasságban él. A 25-29 évesek fele egyedülálló, 27%-uk élettársi kapcsolatban, 23%-uk házasságban él. A felsőfokú végzettségűek körében több a házasok száma. A lányok jobban vágynak a házasságra, mint a fiúk. 15-29 évesek 14%-ának született eddig gyermeke, átlagosa 22,2 éves korban. A következő három évben 23%-uk szeretne gyermeket, 24%-ban ez nincs kizárva. 77%-uk átlagosan 1,7 gyermeket tervez, legtöbbjük 28 éves korában az elsőt. 4/5-ük vallja, hogy a gyermek a boldogsághoz szükséges. Úgy vélik, hogy a gyermekvállalás rontja a tanulási lehetőségeket, karriert, anyagi előrejutást. 70%-uk a szexuális életet átlagosan 16,7 éves korban kezdte el. Akik még nem kezdték el, 18,7 éves korukra tervezik. Nőtt a kereső tevékenységet folytatók száma 40%-ról 54%-ra az előző felmérés adataihoz képest. 44%-uk kedvezőtlennek ítéli meg a munkalehetőségeket, 24%-uk már megtapasztalta a munkanélküliséget, legnagyobb részük szakmunkás. 36%-uk még sohasem dolgozott. A munkaerő piacon nem aktívak 74%-a tanul. Az általános iskolát végzettek (30%) több mint negyed semmilyen formában nem tanul. Meghatározó a továbbtanulásban az apa végzettsége. Az általános iskolát végzettek fele, a diplomások 1/3-a szeretne továbbtanulni. Az érettségivel rendelkezők esetében ez az arány 7%-kal kevesebb (26%). A jó állás megszerzéséhez a szaktudást 84%, a szakmai gyakorlatot 84%, a jó kapcsolati rendszert 83% tartja fontosnak. Legkevésbé számít az iskola hírneve, bár ez is fontos. 73%-uk állítja, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet, nagyobbrészt angolt, 1/3-uk németet. 31% rendelkezik nyelvvizsgával, 2%-uk tanult már külföldön, többségük diplomás, ösztöndíjjal. 2/3-uk kizárólag Magyarországon képzeli el a jövőjét, 1/3-uk átmenetileg szívesen dolgozna, tanulna külföldön. Erősödött a magyarságtudat, szeretik hazájukat, büszkék hazájukra, történelmükre. 1/4-ük a „legjobb helynek” tartja, ahol élni lehet, többségük itt szeretné életét leélni. A családhoz és a hazához való kötődés a döntő. Szabadidejüket legtöbben otthonukban és a barátaiknál töltik. Meghatározó a képernyős (TV, számítógép, laptop, facebook) szórakozás, nő a telefonozás. 1/4-ük „csak úgy elvan”, javarészt a községekben. Kultúra: Jelentősen, felére csökkent az otthoni könyvek száma, 6%-nak egyáltalán nincsen könyve. Ezzel szemben a „többgenerációs értelmiségi családokban” valóságos könyvtár, több mint 500 példány van. Csökken a hagyományos kulturális intézmények (mozi, színház, hangverseny, múzeum) látogatása. A fővárosban növekszik. Növekszik a sörözők, borozók népszerűsége. Minden harmadik fiatal sportol. A fiúk harmada, a lányok 60 %-a ritkán, vagy sohasem fogyaszt alkoholt. Növekedett a havonta alkoholt fogyasztók száma, 1%-uk iszik rendszeresen. Mérsékelt csökkenést mutatott a dohányzók száma, elsősorban a diplomásoké. Az alacsonyabb végzettségűek nikotinfogyasztása nő. 40 % azok aránya, akik ismernek olyan személyt, aki fogyasztott már kábítószert. Egyharmaduk szerint könnyű hozzájutni. Növekedett a zöldségek, gyümölcsök, energiaitalok fogyasztása. 85%-uknak van otthon számítógépe, minden harmadiknak okos telefonja. Szinte mindenki naponta csatlakozik a világhálóra. Egyharmaduk információ szerzésre, szórakozásra használja a közösségi oldalakat. TV-t 63% néz. Tovább csökkent az egyházakhoz való kötődés, erősödött a nemzeti identitás érzés. Kedvezőnek tartják maguk és a társadalom számára az Európai Uniós tagságot. Ideológiailag a mérsékelt gondolkodási mód, jobboldaliság és liberalizmus jellemzi legtöbbjüket. Többségük demokrácia párti, 8%-uk a diktatúrát sem utasítaná el. Az ország gazdasági helyzetét némileg javulónak érzik. Az életszínvonal romlását 43%-uk vallja. A diplomázott fővárosiak jobbnak, a vidéki alacsonyabb végzettségűek rosszabbnak tartják. Az idősebb diplomások kedvező változásra számítanak. Erőteljes a bizalmatlanság a politikusok, bankok és biztosítók iránt. Jobban bíznak családjukban, ismerőseikben. Míg az egyházhoz való kötődés tovább csökkent, növekedett a „maguk módján vallásosak” száma. Az egyházhoz tartozók közül legtöbben a római katolikusok vannak. A legtöbb fiatal semmilyen egyházhoz nem kötődik. 4%-uk jár csupán heti rendszerességgel egyházi szertartásokra. A közélet iránt nagyobb az érdeklődés, mint a politika iránt. 57%-uk a migrációt jelentős problémának tartja. Legégetőbbnek vélik a generációjuk létbizonytalanságát, a szegénységet. Saját helyzetüket kedvezőbbnek ítélik meg 2012-höz képest. Alsó, vagy alsóközéposztályba 4/10-ük sorolja magát, 48%-uk középső társadalmi osztályba, felső osztályba 5%. A tudományos felmérés még számos értékes adatot tartalmaz, melyek nem csak szakemberek, vezetőink számára értékesek, hanem mindannyiunknak. Nemzetünk, családjaink sorsa fiataljaink kezében van. Cselekednünk kell.

Hencz Péter