Ha alapító ország lépne ki az Európai Unióból, véget érhet az integráció folyamata

Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint ha egy alapító ország, jelen esetben Franciaország kilépne az Európai Unióból, véget érne az európai integráció folyamata.

Tóth Norbertet

az M1 aktuális csatornán vasárnap arról kérdezték, hogy

Jean-Claude Juncker

, az Európai Bizottság elnöke a Bild am Sonntag című német lapnak azt nyilatkozta, a válságok ellenére még legalább további 60 évet jósol az Európai Uniónak, amelynek szerinte "akkor már biztosan több mint 30 tagállama lesz". A nemzetközi jogász kiemelte: nagyon fontos, hogy mekkora jelentőségű tagállam lép ki az unióból. A britek távozása "tragédia" az EU-nak - értékelt. Azt mondta, Franciaország "a legnagyobb probléma jelenleg ebből a szempontból", amely nemcsak nagy súlyú, de alapító ország is. Szerinte ha alapító ország lép ki az integrációból, akkor "ennek a folyamatnak vége van"; ha már az alapító államok se vállalják, akkor ez "nem várható el a többiektől" sem - fogalmazott. A műsorban

Kiszelly Zoltán

politológus felidézte, a holland parlamenti és az osztrák elnökválasztáson is téma volt, hogy az adott ország kilépne az EU-ból, azonban ez már nem aktuális. Úgy folytatta: a kilépés lehetősége jelenleg Franciaországban és Olaszországban merült fel,

Marine Le Pen

, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnökjelöltje az eurozónából távozásról beszélt. Hozzátette: a nyugat-balkáni országok felvételére van esély, erre legközelebb 2019-ben kerülhet sor, de Szerbia belépése akkor még nem valószínű, a többi között azért, mert nem tisztázta határait Koszovóval és viszonyát sem az oroszokkal. Tóth Norbert szerint Montenegró a legesélyesebb a belépésre, a 2020-es évek elején csatlakozhat az unióhoz, és Szerbia követheti.