Módosították az szmsz-t, így immár minden 100 ezer forint feletti kifizetést a pénzügyi bizottság felügyel Algyőn, amit a polgármester a demokrácia megcsúfolásának titulált. A képviselő-testület többsége arról is döntött, hogy a Gyevitur élére pályázók közül senkit sem támogatnak, vagyis új pályázatot hirdetnek.
A gunyoros megjegyzésektől egészen a gyanúsítgatásokig sok mindent egymás fejéhez vágtak az algyői képviselő-testület tagjai a márciusi soros ülésen. Több kérdésben nem is tudtak dönteni, ugyanis miután a polgármester nem támogatta, hogy egy napirendről újra voksoljanak,
Pongrácz Tamás
ugyanis nem volt a teremben a szavazáskor és így nem kapott többséget az előterjesztés, kivonult a komplett Fidesz-frakció és a volt településvető, így határozatképtelen lett a testület. Az alaphangulatot már Pongrácz Tamás frakcióvezető napirend előtti hozzáállása megadta, aki arról beszélt, hogy a testületi ülés napja úgy vonul be Algyő történelmébe, mint a nagyközség fekete napja. „Ugyanis ezen a testületi ülésen adja meg a kegyelemdöfést
Molnár Áron
és
Ormay Tamás
mindazok számára, akik őszintén és önzetlenül küzdöttek azért, hogy Algyő végre méltó és egyenrangú félként lehessen jelen saját ipari parkjában” – fogalmazott, majd felelevenítette a Pillér Takarékszövetkezet üzletrész vásárlásának fiaskóját. Az ipari parkban szerette volna növelni 30%-os tulajdonhányadát az önkormányzat, ám a takarék végül a saját 20%-át nem az algyői önkormányzatnak adta el, hanem az Algyő Park Kft. többségi tulajdonosának, Ormay Tamásnak, aki ráígért a település ajánlatára, 330 millióra tornázva fel azt. Pongrácz elmondta, a képviselő-testület végül szintén 330 milliót ígért az üzletrészért, majd a polgármester arra tett javaslatot, hogy ezt két részletben fizessék ki, pedig a pénzügyi bizottság elnöki tisztét is betöltő fideszes politikus szerint egy összegben is ki tudták volna fizetni. „A jelek arra utalnak, hogy a takarékszövetkezet üzletrészének megvásárlására felállított bizottságot a polgármester az orránál fogva próbálta vezetni, azt színlelve, hogy a tárgyalások rendben zajlanak, miközben a háttérben minden, egyébként üzleti titoknak számító információ kiszivároghatott az ellenérdekelt Ormay Tamáshoz. Ha Molnár Áron lelkiismerete tiszta lenne, a vereséget követően azonnal kiállt volna az algyői lakosok elé, és legalább utólag mindent megtett volna a csorba kiköszörülésére” – folytatta az említett bizottságot vezető Pongrácz, aki szerint az ügy szőnyeg alá söprését jelenti, hogy zárt ülésen kívánják tárgyalni az ipari park taggyűlésével kapcsolatos előterjesztést. Megjegyezte, az üzletrészvásárláskor nem védte olyan vehemensen a település érdekeit, mint ahogy ezt megtette a vállalkozó érdekeiért a görög vegyi üzem kapcsán Molnár Áron. Végül azt javasolta, hogy nyílt ülésben tárgyaljanak erről, amit a többség támogatott. Az elhangzottakra reagálva Molnár Áron arra emlékeztetett, hogy támogatta az üzletrészvásárlást, ő kezdett tárgyalásokat a Délúttal, és a takarékszövet felé is jelezte az önkormányzat vételi szándékát. Megjegyezte, meg kell tanulnia minden képviselőnek és a polgármesternek is, hogy vannak ügyek, amelyeket végig lehet vinni, másokat azonban nem, az ipari park esetében külső okok miatt nem volt ez lehetséges. Hangsúlyozta, ő kezdeményezte, hogy mérjék fel a céget, és állapítsák meg, hogy mennyit is ér piaci alapon a 20%-os üzletrész, amire a szakemberek azt mondták, hogy 250 és 300 millió forint közötti értékről van szó. Hozzátette, a Délút a 300 milliós ajánlatára a szerződés megkötése előtt másfél héttel tett rá 15 milliót. Azt is furcsállotta, hogy csakis őt teszi felelőssé Pongrácz a Pillérrel végül befuccsolt megállapodás miatt, miközben pont a fideszes képviselő volt volt annak az ad hoc bizottságnak az elnöke, amely az üzletrészvásárlást felügyelte. Hozzáfűzte, ha egy cég üzleti megfontolások alapján hoz egy döntést, akkor arra egy önkormányzatnak nincs sok ráhatása, és lehet, hogy Pongrácz ilyen világot szeretne, ám Molnár Áron szerint azt számon kérni tőle, hogy miért nem helyezett nyomást a takarékszövetkezetre, a 30 évvel ezelőtti világot idézi. Azt is elmondta, hogy a Délút Kft. 20%-os üzletrészéért sem 315 milliót fizetett ki az önkormányzat, hanem több mint 380 millió forintot, ugyanis a céghez tartozó tagi hitelt is ki kellett váltani. A két üzletrészért így összesen nagyjából 800 milliót kellett volna kifizetni a két üzletrészért a település költségvetéséből, aminek a megtérülési ideje előre nem látható. Ráadásul ekkora összeg a likviditást érintette volna, az önkormányzati kifizetések biztonságát, cégeit nem veszélyeztető döntést hoztak akkor.
A történeket értékelve a SZEGEDma.hu-nak Pongrácz Tamás azt mondta, senki nem nyer azzal, ha az ipari park és az önkormányzat között nem jó a viszony, az egyik félnek nyitnia kellene, ezt várja. Esetleg Ormay ismertesse a testülettel, hogy milyen tervei vannak többségi tulajdonosként akár a két fél kapcsolatát illetően, a politikus szerint neki sem jönne rosszul egy fejlesztésnél például, ha egy tőkeerős önkormányzat támogatását magáénak tudhatja. „Egy ilyen egyeztetést kezdeményezni fogok. Nyilván nehéz egyensúlyozni, hiszen a polgármester is inkább a Gyevi Tanáccsal próbál szót érteni, nem pedig a saját képviselőivel, de ki kell mozdítani a holtpontról az ügyet” – részletezte. A vitáról a polgármester azt mondta, felelős településvezetőként nem lehet azon rágódni, hogy mi történt, hanem azt kell nézni, hogy mi vár a településre, és hogy abból miként lehet a lehető legtöbbet kihoznia. „Közszereplőként tudomásul veszem a folyamatos vádaskodásokat, célozgatásokat, de nem hinném, hogy nekem bármiért is szabadkoznom kellene. Nem én vettem az elmúlt fél évben új lakást, mellé autót, így nem nekem magyarázkodnom az algyőieknek, hogy milyen összefonódásaim vannak különböző cégekkel. Sajnos olyannak tűnik ez, hogy valaki azért kiabál, hogy saját magáról elterelje a figyelmet” – közölte a település első embere. Az Algyő Park Kft. taggyűlésén az első negyedéves fejlesztésekről, a 2019-ig tervezett felújításokról és beruházásokról és üzletrész vásárlásról fognak szavazni, a 30%-os tulajdoni hányaddal rendelkező önkormányzatot Molnár Áron fogja képviselni. Ezekről a témakörökről kevés hangzott el végül a napirendi vitában, és a többség úgy határozott, hogy a taggyűlésen egyik napirendi pontot sem támogatják.
A polgármester napirend előtti felszólalásában visszautalt
a februári népszavazásra, mondván az ötfős többségtől valamiféle felajánlást várt volna, hogy a Fidesz-frakció tagjai
Herczeg Józseffel
kiegészülve, illetve bizonyos emberek felhasználásával belekényszerítették Algyőt egy népszavazásba, ami 2,7 millió forintba került. Az érintett képviselőktől, és a Gyeviturban bizottsági posztot betöltő
Szűcs Szilvesztertől
azt várta volna, hogy vállalják át ezt a költséget, például azzal, hogy lemondanak tiszteletdíjukról. Megjegezte, a település lakói várják, hogy esetleg ez a felajánlás megérkezzen.
Sürgősségi indítványként tárgyalta a testület a szervezeti és működési szabályzat módosítását, aminek a sürgősségi mivoltát szóban indokolta a benyújtó
Gonda János
. Azt mondta, a cél az áttekinthető pontos elszámoláson alapuló önkormányzati vagyon. Kijelentette, megingott a bizalom a polgármesterben, barátoknak történnek kifizetések, sokszor késleltetettek a döntések és kétes kifizetések vannak. Ez utóbbi kijelentés kapcsán Molnár Áron egyből jelezte, hogy jogorvoslattal fog élni. Portálunknak elmondta, amennyiben kétes kifizetésekről tudomása van a képviselőnek, ezt köteles lett volt jelenteni. „Döbbenetes, hogy mit enged meg magának Gonda János, sajnálom, hogy a folyamatos feljelentgetések mellett még ezt a kijelentést is tette, ennek biztos, hogy lesz következménye. A mi lelkiismeretünk teljesen tiszta” – közölte. Azt is megjegyezte, örül az szmsz-módosítás napirendre kerülésének, az ötfős többség leszavazta a tárgyalását például akkor, amikor a közbeszerzések átvilágításakor érkezett jelzés az önkormányzat felé, hogy nem kellőképpen átlátható a szabályozás, most azonban furcsa módon sürgőssé vált. Gonda indoklásában kifejtette, az átlátható önkormányzati gazdálkodásnak szeretnének mindent alárendelni, vagyis a hatáskörök átcsoportosítását részben tehermentesíti a polgármestert, míg a jegyzőt felruháznák bizonyos hatáskörökkel, de pénzügyi bizottságnak is adnának szerepkört. Ez utóbbi például az, hogy míg korábban 1 millió forintig dönthetett a polgármester a kifizetésekről, ezentúl már csak 100 ezer forintig teheti ezt meg.
„Ez az előterjesztés a polgármester hatáskörének a csorbításán alapszik, ami nyilván természetes folyamat az ötfős többség részéről. A 100 ezer forint olyan kis összeg a 2,7 milliárdos büdzsével rendelkező Algyő esetében, hogy ez már veszélyezteti az önkormányzat működését” – jelentette ki Molnár Áron. Megjegyezte, a képviselőket és a polgármestert az algyői emberek választották, ha rajtuk kívül más dönt az önkormányzat kifizetéseiről, az a demokrácia megcsúfolása, ráadásul az említett grémium tagjain kívül sem politikai, sem gazdasági felelőssége nincs másnak. Példaként felhozott több települést, Dócon fél millióiig, Kiszomboron és Maroslelén a költségvetésben meghatározott előirányzat erejéig korlátlanul, Mindszenten alapesetben 1 millió forintig, indokolt esetben több pénz felhasználásáról is dönthet az adott település első embere. Sándorfalván is 1 millió a határ, de ekkora összegről akár a tartalékok terhére is dönthet a polgármester. Ha pedig az algyői önkormányzat cégeit nézzük, akkor a Gyeviép és a Gyevitur vezetője 3-3 millió fölött diszponál, míg az AKTV vezetője korlátlan összeg felhasználásáról dönthet. Végül Molnár azt javasolta, ne is 100 ezer, hanem 12.500 forint összeghatárban határozzák meg, hogy mekkora összegről is dönthet a jóváhagyott működési, felújítási kiadások tekintetében. Mint mondta, ez legalább annyira felelős, mint a 100 ezer forint. A vitában
Balázs Zsolt
brutálisan rosszindulatú, cinikus, antidemokratikus javaslatnak titulálta a Gonda által benyújtott és az ötfős többség által aláírt szmsz-módosítást. Úgy fogalmazott, ez egy gyűlöletkampány része, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a pénzügyi bizottság dönthet ezentúl a falu sorsáról. Megjegyezte, a Fidesz-frakció ugyanezt csinálná, ha a polgármesteri székben Herczeg József ülne, és arra kérte az ötfős többséget, hogy próbáljanak higgadtabban politizálni. Pongrácz Tamás szerint azzal, hogy egy képviselő még több munkát vesz a nyakába, nem tudja miért lenne gond. Szerinte meg kell nézni, hogy működőképes lesz-e a munka, szerinte nem fog összedőlni a hivatal. A környező településekkel való összehasonlítást sem tartotta jó példának, ugyanis sokkal kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint Algyő. Arra reagálva, hogy a pénzügyi bizottságot nem a helybéliek választották, azt mondta,
Gubacsi Enikőt
sem alpolgármesternek választották meg, neki a testületi többség szavazott bizalmat. Gubacsi erre megjegyezte, érdemes ügyelnie majd a pénzügyi bizottságnak, hiszen az áram- és a gázszámlák 40 eurós késedelmi kamatot számolnak fel, ha nem teljesítenek határidőre, és van olyan szolgáltató, amelyik 30-án kiküldi a számlát, amit 31-éig ki kell egyenlíteni. „Az a tapasztalat, hogy nagyon sok szerződésről csak utólag értesülünk. Azt is látjuk, hogy a helyi vállalkozók sokszor túlárazzák a munkákat, amit szintén kifogásoltunk már többször. Tavaly az óvoda tornaszoba kialakításakor például nagyjából 50 millió forint volt a legkedvezőbb ajánlat, aztán végül egy vásárhelyi cég majdnem 10 millióval olcsóbban elvégezte a munkát. Jól felépített pénzszivattyú működik Algyőn, rengeteg pénz folyik el a túlárazások miatt, ezért tartjuk fontosnak, hogy minden 100 ezer fölött beszerzés a pénzügyi bizottságon folyjon keresztül, hogy meglegyen a kontroll” – magyarázta Pongrácz Tamás miért is kezdeményezték az szmsz módosítását.
Varga Ildikó
jegyző a vita végén ismertette törvényességi észrevételét, kijelentette, hogy a jogalkotásról szóló törvénnyel ellentétes az előterjesztés. Megjegyezte továbbá, hogy az előzetes hatásvizsgálat azon megállapítása, hogy a polgármesteri hivatalnak többletterhet nem jelentenek a módosítások, nem igazak, ugyanis a bizottsági ülések formalizáltak, előterjesztést kell készíteni, és azokról jegyzőkönyvet kell vezetni. Az szmsz-módosítás indoklásaként azt, hogy annak módosítása szükséges, kevésnek ítélte meg, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabályok szerint nem lehet többszintű és indokolatlanul párhuzamos a szabályozás, ám ennek a feltételnek sem felel meg a módosító indítvány. Végül személyes megjegyzésként sajnálatát fejezte ki, hogy az „új többség” számára nem volt átlátható eddig a hivatal működése, habár a belső és külső ellenőrzések ezt támasztották alá. A törvényességi észrevétel ellenére a négyfős Fidesz-frakció és Herczeg József megszavazta a szervezeti és működési szabályzat módosításait.
Sürgősséggel tárgyaltak arról is, hogy a nagyközségben gondozó otthon épülhessen, a
Kassné Bakó Ildikó
nevével fémjelzett, de a Fidesz-frakció másik három tagja és a volt polgármester által is indítványozott előterjesztés sürgősségét azzal indokolva, hogy az idősotthoni ellátásra várakozók listáján szereplők létszáma az algyőiek körében is egyre növekszik, gyakran előfordul, hogy egy éven túli a várakozási idő. Ezt az indokot egyébként Gubacsi Enikő cáfolta a vitában, mint elmondta, érintett a témában, ugyanis nemrégiben ilyen ellátást nyújtó intézményt kellett keresnie egy személynek, és két héten belül talált is, más intézmények esetében pedig olyan információ vannak, hogy 2-3 hónapon belül tudják fogadni az időseket, vagyis nem kell egy évet várni az ellátásra. Kassné előterjesztésében leírta, egyre növekszik az egyedül élő idősek aránya, a többgenerációs családmodell már a falvakban sem jellemző. Az önmagukat egyedül ellátni nem tudó személyekről azonban a társadalom és a helyi önkormányzati szervek által biztosított szociális személyzet otthonában gondoskodni csak bizonyos szintig tud, ezért egyre többen bentlakásos intézményt keresnek. A doktornő szerint a térség adatait áttekintve hiánypótló lenne egy gondozó otthon létesítése, amely elsősorban az algyői rászoruló idősek, rokkantak ellátását biztosítaná elsősorban, míg a fennmaradó szabad helyekre a környező településekről érkezhetnének. Legalább 50 fős létszámot ellátó otthonban kell gondolkodni, ez ugyanis a minimum, amire állami támogatási kvótát lehet igényelni. Azt is leírta, hogy tekintettel az egyre emelkedő daganatos betegek létszámára, akár érdemes lehet később hospice létesítménnyel is bővíteni az otthont, amely így egyedülálló lehetne a térségben. A képviselő szerint Algyő adottságai miatt is megfelelő helyszín lehetne egy ilyen otthonnak, hiszen közel fekszik a főútvonalhoz, vagyis könnyen megközelíthető akár a mentők által is, és gyorsan elérhető a nagyközségből a klinika is. A szükséges személyzet biztosításával Kassné Bakó Ildikó úgy kalkulál, hogy 20 új munkahelyet is teremtene egy ilyen otthon. Határozati javaslatában pedig azt írta, hogy a következő testületi ülésre egy beruházást előkészítő megalapozó tanulmányt készítsenek. Molnár Áron elmondta, úgy tűnik egy idősek otthona megvalósulásában mindenki egyetért, őt is folyamatosan keresték befektetők. Egynek meg is érkezett anyaga, így ezt most behozta a testület elé. Hangsúlyozta, nem üti egymást a két határozati javaslat, a képviselőasszony által megfogalmazottak egyik megvalósítási módja lehet. A befektető arról tájékoztatta, hogy idén nyáron megkezdené az építkezést, és több algyői telket megnézve arra esett a választása, amit az előző ciklusban eleve idősotthon helyének jelöltek ki. A javaslat szerint az érintett telket 30 évre bérbe adnák, amit megpályáztatnának. A polgármester hangsúlyozta, ez semmilyen kötelezettséget nem ró az önkormányzatra, és érdemes lenne esetleg a befektetőt bizottsági üléseken is meghallgatni. Kassné Bakó Ildikó azt mondta, ez egy hosszú távú befektetés, ezért mindenképpen szükségesnek tartja egy megalapozó tanulmány elkészítését. Megjegyezte, örül Molnár előterjesztésének is, de jó lett volna, ha hamarabb értesül róla egészségügyi tanácsnokként, hiszen szakmai segítséget is tudott volna nyújtani. A polgármester arról tájékoztatott, hogy bár több befektető is érdeklődött, március közepén konkretizálódott, hogy nyáron építkezni szeretne az adott cég, s ők csak az építést vállalnák, az üzemeltetést nem. A hosszas vitában Pongrácz azt mondta, hogy a polgármester a profitorientált befektetőt támogatja, Kassné Bakó Ildikó az elköteleződés miatt aggodalmaskodott, és azt mondta, azt kellene először felmérni, hogy mi a jó az algyőieknek.
Roczkó András
is a tanulmány pártjára állt, mondván így tud megalapozott döntést hozni a testület, míg Gubacsi Enikő azt firtatta, hogy ha Kassné annyira elkötelezett az idősekért, akkor a választások utáni fellángolását miért nem követte az elmúlt két évben semmilyen munka ezen a területen, és szerinte, ha valaki tényleg a helyi idősek érdekeit nézi, akkor nem akadályoz meg egy telek bérbeadásról szóló pályázatot. Balázs Zsolt arról beszélt, hogy most döntéshelyzetbe tudnák magukat hozni a cél érdekében, amit mindenki szeretne, de ahelyett, hogy lépnének, Pongrácz ismét háttérérdekekről beszél. Szünetet is elrendeltek, végül Molnár Áron javaslatát leszavazta a többség.
Ezen három sürgősséggel tárgyalt napirend vitája 9-től egészen délig eltartott, majd némileg felgyorsult a képviselői munka. Zárt ülés keretében meghallgatták a Gyevitur Nkft. vezetésére pályázókat, a jelenlegi igazgató,
Szűcs Szabolcs
mellett két főt, ám a többség egyiküket sem támogatta, így Szűcs további három hónapig marad a cég élén és új pályázatot írnak ki. Molnár Áron ezzel kapcsolatban kérdésünkre elmondta, készítettek egy táblázatot, amelyből világosan látszott, hogy a jelenlegi ügyvezető rendelkezik a legtöbb kompetenciával, így szakmai tapasztalattal, megfelelő végzettséggel, és végül a hét jelentkező körül négyet hívtak be. Egy fő visszalépett, így három embert hallgattak meg. Mint mondta, ezúton is elnézést kér tőlük, hogy feleslegesen a testület elé lettek citálva. Pongrácz megismételte korábbi álláspontjukat, nevezetesen, hogy Szűcs munkájával, mint fürdővezető, meg voltak elégedve, de meglátásuk szerint a fürdő, a hotel és az ezekhez kapcsolódó egyéb számtalan feladat ellátását egy személyben nem tudja megfelelően elvégezni. Hozzátette, ez nem feltétlen a jelenlegi ügyvezető hibája, hanem inkább arról van szó, hogy ez túl sok munka egy embernek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.