Tarjánra és Odesszára közel kétmilliárd forintot költenek, a Vértóra és környékének rendbetételére pedig valamivel több mint 600 millió forint jut uniós forrásból. A tervezők mertek nagyot álmodni, a lakók elégedettek is a látványtervekkel, ám két nagyon fontos dolgot hiányoltak a rajzokról.
Szeged önkormányzata csak most, 2017-ben nyújtja be támogatási kérelmét az úgynevezett Zöld város kialakítására, hogy abból Makkosháza és Újrókus zöldfelületeit rehabilitálhassa egy élhetőbb, kulturáltabb városrész születésének reményében. A projekt, melynek csak a kivitelezés 560 millióba kerül, várhatóan szeptemberben kezdődik meg, s majd egy év alatt épül meg a futópálya, a vízi sétány, az oxigén park, a domboldali csúszda, és az értetlenséget kiváltó lesiklópálya. A terveket
Vakula Réka
tájépítész ismertette a lakossággal szerdán, akik már nagyon kíváncsiak voltak arra, mi valósulhatna meg a közös ötletelésből. Merthogy az érintett városrészek lakói, vagyis korábban a tarjániak és újszegediek is, városi konzultációs kérőívet tölthettek ki, hogy a tervezők felmérjék, szükség van-e a Vértói dombon például lesiklópályára, vagy mondjuk kültéri fitneszeszközök kitelepítésére. Az igényfelmérőt minden bizonnyal még nem összesítették, hiszen a fórumon is várták a kitöltött kérdőíveket, az építészek azonban szemléltették, hogyan nézne ki Makkosháza a beruházást követően.
Vakula Réka elmondta, a csapat a tervezés során nagy figyelmet fordított a településrész múltjára, így többek között annak is utánanéztek, honnan kapta nevét a Vértó, ami aztán a "vérkör" futópályát ihlette. A záportározóból lett horgásztó egyébként természetes tó volt, csak sokkal nagyobb kiterjedésben. A helyiek szennyvízzel mocskolták, és a dögöket is ide hordták, egészen 1912-ig. Az akkori városvezetés ugyanis nem hagyta tovább mérgezni a tavat, ezért feltöltötték, csak a déli sarka maradt meg, melyet mai formájában ismerhetünk. Legendák keringenek arról, hogy egykor volt itt egy vágóhíd is, mely ide engedte a mocskot, de erre nem találtak bizonyítékot. A domb az 1970-es évek került a tó mellé, amikor elkezdték építeni a lakótelepeket. Halastóként azóta funkcionál, hogy 2009-ben leengedték és kikotorták. Sajnos nem minden ötletről készült eddig látványterv, de a fentieken túl közösségi fogadóteret, tanösvényt, kutya ügyességi parkot, a Hont Ferenc utcai játszótér felújítását, az Ortutay utca és a gyöngyvirág utca sarkán található piactér rendezését, valamint a díjazott közösségi kert kibővítését, és az a már említett lesiklópályát álmodták a domboldalba. Utóbbit a szánkózó "helyén" alakítanák ki úgy, hogy akkor is használható legyen, ha nincs hó, köszönhetően a műanyag elemeknek.
A fórum végén a lakosok kérdezhettek, az észrevételek java része a lesiklópálya szükségtelenségére érkezett. Volt, aki a balesetveszély miatt, más a műanyag borítás élettartama miatt aggódott. A közösségi kertet többen is felemlegették, mert azt szeretnék, hogy az újabb növénykazettákkal bővüljön. Kisebb vita alakult ki azt illetően, beengedjék-e a kertbe az általános iskolásokat tanórai keretek között. Az egyik hölgy egész hosszan sorolta, mi hiányzik a városrészről: szerinte a járdalapokat, a parkolókat kellene javítani, fákat ültetni a Zsitva sorra, és megoldást találni a hajléktalankérdésre. Két férfi fontos dolgokat hiányolt a rajzokról. Egyikük arról érdeklődött, miért nincsenek nyilvános illemhelyek a futópályával körülölelt Vértónál, míg a másik több szemeteskukát látna szívesen a környéken. Vakula Réka elmondta, már gondolkodnak rajta, hová lehetne nyilvános wc-ket építeni, valamint az ivókutak és a közvilágítás korszerűsítésének ügyét is felveszik a tervek közé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.