Gyalázatosan kevés pénzt szán Szeged szociális ellátásra?

Míg a független Szentistványi István kevesellte a szociális kiadásokra szánt összeget, addig a baloldali bizottsági tagok azt kérték rajta számon, hogy miért nem nyújtott be módosító indítványt Szeged idei költségvetéséhez.

A grémium tagjai azon vitatkoztak a legtöbbet csütörtök reggeli ülésükön, hogy vajon mennyire is szociálisan érzékeny Szeged városa. A bizottsági ülésen

Szentistványi István

alelnök közölte, a város idei költségvetését sem tudja támogatni. Indoklásképp elmondta, hogy a pénzbeni szociális ellátásokra beállított tavalyi 400 millióról 500 millió forintra emelt keret üdvözlendő, de emlékeztetett rá, hogy ez az 50 milliárdra rúgó büdzsének mindössze a 2%-a, ha levonjuk a tervezet felét kitevő fejlesztésekre, beruházásokra szánt összeget. Szentistványi szerint egy olyan gazdasági potenciállal rendelkező városnál, mint Szeged, „gyalázatosan kevés” a 2%-át fordítani a szociális ellátásokra.

Ménesi Imre

MSZP-s bizottsági elnök szerint azonban jelentős a keret idénre tervezett 100 millió forintos emelése, míg párttársa,

Mészáros Tamás

azt vetette Szentistványi szemére, hogy miért nem nyújtott be módosító indítványt az előterjesztéshez, ha már annyira kevesli a fél milliárdos keretet. Hozzátette, a Szegednek járó állami normatíva csökkent, az 5 milliárd forint a büdzsé mindössze 10%-át teszi ki, a többi forrást magának a városnak kell kigazdálkodnia. A vitába bekapcsolódó

Szentgyörgyi Pál

gazdasági alpolgármester pedig arról szólt, hogy idén 540 millió forinttal csökkent az állami támogatás mértéke, ami nagyságrendileg megegyezik azzal az összeggel, amit Szeged városa idén szociális támogatásokra. Úgy értékelt, hogy Szentistványi leegyszerűsíti a kérdést, ugyanis a fél milliárdos keret a pénzbeni támogatásokat tartalmazza, de ezen felül is nyújt támogatást a város, gondoljunk csak a kistérségen keresztül nyújtott ellátási formákra, vagy éppen a szociális bérlakásprogramra, illetve arról, a Szentgyörgyi által legnagyobb tételként említett 800 millió forintról sem szabad elfeledkezni, amivel a bérlők tartoznak az IKV Zrt.-nek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a lakosok tartozásával kapcsolatban türelmet gyakorol a város, hiszen akár végrehajtást is kérhetnének. Válaszában Szentistványi cinikusnak nevezte a gazdasági alpolgármester megjegyzését a 800 milliót kitevő lakbértartozásokkal kapcsolatban, s arra emlékeztetett, hogy az igencsak hosszadalmas kilakoltatási folyamat rendkívül megterhelő az érintettnek, közülük többen végső elkeseredettségünkben felkeresik az önkormányzati képviselőket is, bár elképzelhetőnek tartja, hogy Szentgyörgyi Pál nem találkozik ilyen helyzetben lévő emberekkel. Mészárosnak pedig a módosító indítványt hiányoló megjegyzésére közölte, hogy 2010 óta számtalan szociális témájú egyéni képviselői vagy épp módosító indítványt nyújtott be, ám mindenki tudhatja, hogy egy ellenzéki javaslatnak nincs esélye, hogy közgyűlési többséget kapjon. Az MSZP-s

Szénási Róbert

erre azt vetette közbe, hogy a független önkormányzati képviselőnek olyan előterjesztései voltak eddig, hogy az eredeti előterjesztéshez képest több forrás jusson egy-egy területre, amit cáfolt Szentistványi. Mint elmondta, a szociális ellátásokra szánt keret 500 millióra emelését is kezdeményezte tavaly, s akkor kivitelezhetetlennek titulálta akkor a baloldali városvezetést, most viszont kénytelen kelletlen belátták, hogy több forrást igényel ez a terület, és a keret megemelését terjesztették most elő. A határozati javaslatokat és rendelettervezeteket végül Szentistványi István nem szavazatával és a Fidesz-L.É.T.-es

Mihálffy Béla

tartózkodása mellett fogadta el a többség. A bizottsági ülésen az önkormányzati cégvezetők tervezett 15%-os béremelése is szóba került, Szentgyörgyi Pál elmondta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt összetorlódtak a még a középvezetői fizetések is, illetve egy cégvezető fizetésénél magasabb összegért vállal már csak el egy szakember bizonyos pozíciókat, ezért szeretnék emelni a cégvezetők bérét is. Az alpolgármester kitért arra is, hogy utoljára 10 éve emeltek, illetve

, ami igaz is, de emellett a havi bruttó bérük is nőtt, 550 és 450 ezer forint közötti összegben állapították meg akkor.