Csalók előzetes letartóztatását rendelte el a Szegedi Járásbíróság

A Szegedi Járásbíróság kilenc esetben nem jogerősen elrendelte azon gyanúsítottak előzetes letartóztatását, akiket költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt vett őrizetbe a vám- és pénzügyőrség. További két esetben a bíróság nyomozási bírójának végzése a mai napon jogerőre emelkedett. A gyanúsítottak előzetes letartóztatása február 25-ig tart.

A Csongrád Megyei Főügyészség azért indítványozta a gyanúsítottak előzetes letartóztatásának elrendelését, mivel az ügyészi álláspont szerint megalapozottan gyanúsíthatók azzal, hogy az érdekeltségi körükbe eső gazdasági társaságok 2015-2016. évben nem végeztek valós gazdasági tevékenységet, egymással színlelt gazdasági kapcsolatban álltak, fiktív számlák befogadásával a társaságok adófizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentették. A gyanúsítottak egy része megrendelések szervezésével, szerződéskötések lebonyolításával, illetve fiktív számlák könyvelésben, adóbevallásban történő felhasználásával, bűnsegédként segítette a szervezet tevékenységét. A gyanúsítottak tevékenységüket egy hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportban hajtották végre, melynek célja 5 évi, vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése volt, azaz a gyanúsítottak vonatkozásában a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítható. A rendelkezésre álló adatok szerint a valós gazdasági tevékenységet nem végző gazdasági társaság látszólag a Közösség területéről, lengyel gazdálkodóktól vásárolta a két további kft.-nek eladott tojást, mely ügylet célja pusztán ezen két kft. közvetlen EU-s beszerzéseinek leplezése volt. A kft., mint belföldi gazdálkodó közbeiktatására azért volt szükség, hogy a két kft. a Közösség területéről nettó áron tudjon termékbeszerzést eszközölni, illetve a biztosított költségszámlák után általános forgalmi adót levonásba helyezni. A számlákat könyvelésekben, adóbevallásokban szerepeltették, így a társaságok adófizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentették. Egy másik esetben az érintett gazdasági társaság – közösségi partnerektől származó beszerzéseinek leplezése érdekében is - szintén színlelt gazdasági kapcsolatban állt egy kft.-vel, amelytől 2015-2016. évben szójaolaj és szójadara termékek vásárlása kapcsán fogadott be fiktív költségszámlákat és a befogadott fiktív számlák könyvelésben, adóbevallásban történő felhasználásával jogosulatlanul csökkentette ÁFA-fizetési kötelezettségét. A bíróság mindegyik gyanúsított esetében indokoltnak tartotta a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását, ugyanis alappal lehetett következtetni arra, hogy a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára és büntetési tételére figyelemmel szabadlábon hagyásuk esetén megszöknek, elrejtőznek, továbbá a cselekmény gyanúsítás szerint szervezett, bűnszervezet keretében történő elkövetésre is figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy a bizonyítási eljárás meghiúsítására, magakadályozására törekednének, illetve mindezen túlmenően több gyanúsított esetben a bűnismétlés veszélye is fennáll, ezért előzetes letartóztatásuk mindenképpen indokolt. A bíróság kényszerintézkedést elrendelő végzéseit az ügyész, két gyanúsított és védőik tudomásul vették, míg a többi gyanúsított és védőik fellebbezést jelentettek be, így az ő vonatkozásukban azok nem emelkedtek jogerőre.