Közélet

Szabó László: Irodalmi múzeumot Szegednek!

Szabó László: Irodalmi múzeumot Szegednek!

2016. december 21., szerda
Szabó László: Irodalmi múzeumot Szegednek!
szabo_laszlo01_gs

Százötven évvel ezelőtt, 1866. december 21-én született Tömörkény István író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató. E jubileumhoz igazodva fogalmazta meg a Szögedi Védegyletet alapító Szabó László, hogy Szeged gazdag irodalmi múltjára tekintettel, irodalmi múzeumot kellene alapítani a városban. Ennek szerinte legideálisabb helyszíne a nemrégiben a lebontástól megmentett Rainer-ház lenne.

A vidéki városok közül Szeged büszkélkedhet a leggazdagabb irodalmi múlttal, mégsem gondozzuk megfelelően ezt az örökséget – mondja

Szabó László

, a Szögedi Védegylet alapítója, korábbi önkormányzati képviselő. Példaként a 150 éve született

Tömörkény Istvánt

hozva fel, az író életműve még halála után 100 évvel sem feldolgozott. „Úgy érzem, ez a százötvenedik születésnap tökéletes alkalom arra, hogy Tömörkényt végre méltóképp ünnepeljük, ezért erre az időpontra időzítem annak bejelentését, hogy a Városvédő Egylet egy irodalmi múzeumot alapítana Szegeden, amelyhez kormányzati támogatást már kértünk is” – tudatta Szabó László.

szabo_laszlo02_gs

Egy irodalmi múzeum nyitása már korábban is megfogalmazódott civilekben, ahogy

megírtuk

, azért kezdtek aláírásgyűjtésbe, hogy Budapest és Debrecen után Szegeden is létesüljön irodalmi múzeum, hiszen a szegedi születésű

Dugonics András

és

Juhász Gyula

mellett rengeteg író, költő köthető valamilyen módon a városhoz, például

Mikszáth Kálmán

,

Gárdonyi Géza

,

Radnóti Miklós

,

József Attila

, akikről egy-egy emléktábla vagy szobor, netán időszaki tárlatot emlékeznek meg. A Városvédő Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, elképzeléseik szerint állandó rendezvényeknek adhatna otthont a tervezett múzeum, de a költők és írók személyes tárgyait is be lehetne mutatni ott, például kéziratokat. „Sokan nem tudják, hogy az első magyar regény is szegedi írótól származik, méghozzá Dugonics Andrástól. Az ő hagyatékát nem láthatja meg a nagyközönség, és a Móra-múzeum irodalmi büszkeségeinket bemutató tárlata is jó két évtizede bezárt. Egy irodalmi múzeum erre is ráirányíthatná a figyelmet, mint ahogy a költők és írók születésnapjáról is meg lehetne emlékezni. Ezen felül kihelyezett irodalom óráknak is helyet adhat egy ilyen múzeum, ami által a diákok közelebb kerülhetnének az adott költőhöz, íróhoz” – magyarázta Szabó László. Arra a kérdésünkre, hogy hol lehetne kialakítani Szegeden belül egy irodalmi múzeumot, Szabó elmondta, eredeti ötlete a tíz éve üresen álló, s egyre pusztuló Bartók Béla Művelődési Ház épülete volt. Eredetileg az ügyészség költözött volna oda, ám ez nem valósult meg, s bár van azóta újabb hasznosítási terv is, de továbbra is üresen kong. Felmerült Juhász Gyula háza is ideális helyszínként, ami az egykori Fodor, immár a költő nevét viselő utcában áll. A nyolclakásos épület magánszemélyek tulajdonában áll, vagyis bonyolult lenne ott múzeumot kialakítani, bár Szabó László tárgyalt a tulajdonossal is. „Legfrissebb ötlet, hogy pontosan Juhász Gyula házával szemben található a város egykori leggazdagabb polgárának az otthona, a kis híján lebontott Rainer-ház. Ez a leggyönyörűbb belsővel, faburkolattal, polgári miliővel rendelkező épület tökéletes helyszín lehetne az irodalmi múzeum számára” – mondta el portálunknak Szabó László. Hozzátette, a ház két ablaka szembe is néz Juhász Gyula ablakaival. Mint ismert, a Rainer-ház helyére 86 lakásos társasházat szerettek volna felhúzni, ám védetté nyilvánították az ingatlant, így jelenleg nincs hasznosítva. „

Schulcz Péter

, a Csongrád Megyei Építészkamara elnöke is jónak tartja az ötletet, és szerinte Szeged építészeti értékeinek a bemutatására is kiválóan alkalmas lenne ez az épület. Mivel vannak olyan polihisztorok Szegeden, akik egyszerre voltak építészek és irodalmi nagyságok, gondoljunk csak Vedres Istvánra, össze is lehetne kapcsolni ezt a két területet” – részletezte a volt önkormányzati képviselő.

szabo_laszlo03_gs

Az anyagiakat firtató kérdésünkre Szabó közölte, nem Szeged irodalmi nagyságain kellene spórolnia Szegednek, hiszen rengeteg pénz megy el felesleges dolgokra. Azt nem tartja valószínűnek, hogy a jelenlegi tulajdonos felajánlja a célra, ezért is számítanak a kormányzat támogatására, illetőleg az önkormányzatéra is. A város esetleges támogató hozzáállásával kapcsolatban megjegyezte, nincsenek illúziói, de azt nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az ötlete megtetszik a döntéshozóknak. Mint mondta, volt már erre példa, hiszen önkormányzati képviselőként javaslatot tett egy városi képtár létrehozására, amit lehurrogtak, majd egy hónap múlva saját ötletként állt vele elő a baloldali vezetés. A Városvédő Egyesület és a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány támogatási kérelmet nyújtott be

Hoppál Péterhez

, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárához. Szabó László portálunknak elmondta, az irodalmi múzeum ötletével azokra – így a 150 éve született Tömörkény Istvánra – is szeretnék ráirányítani a figyelmet, akiket mai irodalmi közéletünk nem méltányol illően. Mint elmondta, Szeged nagyjai ezt megérdemelik.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.