Magyarok karácsonya: Délvidék kitartása lelki útvalóul is szolgál + FOTÓK

Immár kilencedik alkalommal hívták ünnepelni a határon innen és túl élő magyarokat a nemzet karácsonyfája alá, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba. A nemzet találkozóhelyének vendégszeretetét ezúttal Délvidék élvezhette. A rendezvényen az elcsatolt országrészekkel való összefogás fontosságára, a határon átnyúló nemzeti értékekre, és a közös történelmi gyökerekre hívták fel a figyelmet.

"A naptári év végéhez közeledve megérint minket a karácsony. Minden keresztény ember magába néz, számot vet arról, teljesítette-e évi, Isten által rárótt kötelességét. Felkeressük családtagjainkat, hazamegyünk szeretteinkhez, közösen ünnepeljük a keresztény világ egyik legfontosabb ünnepét. A karácsony nemcsak a kereszténység, hanem a család, a békesség és az életbe vetett hit ünnepe, és olykor, mikor elgondolkodunk, aktuális üzeneteket is felfedezünk benne. Ilyen a törődés, a tisztelet, az önzetlenség, az egymás iránti odafigyelés" - mondta

Kertész Péter

, az emlékpark igazgatója a Magyarok karácsonyán. Mint mondta, az eseményt 2012 óta minden évben megrendezik, díszvendégeik sorában köszöntötték már Erdélyt, Kárpátalját, Felvidéket és Muravidéket, s most zárásképpen Délvidéket. "Délvidék hazajött" - folytatta az igazgató, mely elcsatolt terület lakóinak példamutató kitartásából szerinte sokan lelki útravalót vehetnének magukhoz. Úgy fogalmazott, csakis összefogással lehet ápolni a nemzeti értékeket, erősíteni a közös gyökereket. "Nincs még egy olyan ünnep, mint a karácsony, amely népeket és nemzeteket, kontinenseket és szinte az egész világot egyesítené. Ezen az ünnepen Magyarországtól az USA-ig, Olaszországtól Finnországig, Brazíliától Oroszországig mindenki egyként ünnepli Krisztus születését. Szükséges, hogy a családokat, baráti társaságokat, közeli és távoli ismerősöket, anyaországban élőket és külhonban élő testvéreket egyaránt összekovácsolja az egymás és az Isten iránti szeretet" - folytatta

Farkas Sándor

országgyűlési képviselő. Nem a karácsony múlandó dolgaival, hanem az ünnep valódi üzenetével kell ilyenkor foglalkozni: a szeretettel - fűzte tovább a gondolatot. Szerinte nem az ajándékokban, hanem az Istennel és a barátokkal, családtagokkal való találkozásban lehet meglelni a boldogságot. Farkas úgy folytatta, a karácsony a családok egyesülésének ünnepe, a Magyarok karácsonya pedig a magyarok egyesülésének ünnepe, amikor is ápolva a hagyományokat, a nemzet karácsonyfája alatt találkoznak.

A nehéz pillanatok ellenére mindig a magyar nemzet részként élték meg magukat a vajdaságiak - mondta

Pásztor István

, a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza elnöke. "Külön öröm számomra, hogy egy ilyen kultikus helyen gyűltünk össze, mert van egy olyan kisugárzása, melyet valószínűleg az idők teremtettek meg, és ha az ember itt van, ez a kisugárzás mindig hatalmába keríti. Öröm számomra, hogy itt lehetünk, hogy közösen készülhetünk a karácsonyra, mert mi egy nemzet vagyunk." Pásztor szerint az advent nem csupán a várakozás időszaka, hanem egy fényesebb, emberibb és méltóbb új kezdet előre vetítője is. Úgy véli, ilyenkor érdemes szembesülni a múlttal is, melynek kapcsán megemlítette a Vajdaságon átsöprő migrációs hullámot, valamint a bevándorlással kapcsolatos népszavazást. Szerinte fontos, hogy a Vajdaság szerepet vállaljon a nemzet sorsának irányításában, ők így tudnak felelősséget vállalni egy erős országért. Horvátországban napjainkra egy 15 ezer fős közösség vallja magát magyarnak, számuk szinte évről évre csökken az asszimiláció miatt - ezt már

Andócsi János

, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke tette hozzá. "A horvát társadalom az erőt látja Magyarországban. Igaz, hogy ahogyan Ópusztaszer felé jöttünk, szürreális képek fogadtak bennünket: szögesdrót, rendőrautók, katonák, de meg kell értenünk, hogy ugyan advent van és közeleg a karácsony, a történelem közben halad" - folytatta, majd kitért arra is, Horvátországban 1990-es években ugyan nehéz volt, de máig jó magyarnak lenni.

A díszvendégek köszöntését követően ökumenikus istentiszteletet tartottak az emlékparkban, ahol

Juhász András

, a Csongrádi Református Egyházmegye esperese, Ft.

Paskó Csaba

kelebiai plébános, Nt.

Orosz Attila

bácskai református esperes és Nt.

Dolinszky Gábor

evangélikus püspökhelyettes celebrált.

Márton Áron

erdélyi származású püspök gondolatainak felidézését követően határon innen és túl élő magyaroknak felekezettől függetlenül azt kívánták: ne az ajándékozást tartsák elsődlegesnek az adventi időszakban, hanem gondoljanak és találkozzanak rokonaikkal, barátaikkal. Az emberek lelkében legyen karácsony, amely nyilvánuljon meg az összetartozásban, valamint az Isten iránti szeretetben. Az emlékpark látogatóközpontjának konferenciatermében került sor

Recskó Béla

zentai festőművész, kopjafafaragó „Történelmünk néma tanúi” című kiállításának megnyitóünnepségére is. A terem falait mintegy 50 festmény díszíti olyan várakat és várromokat megörökítve, melyek szimbolikus értelemben is bástyái voltak a történelmi Magyarországnak, s az itt élő magyarok élni akarását demonstrálják. Az alkotó elmondta, egy festménye körülbelül egy hónapot szánt, tekintve, hogy alaposan utánajárt minden fellelhető információnak az adott várról. Tervei szerint még 35-40 helyszínt örökítene meg, melyekhez legalább további 3 évre van szüksége. Hozzátette, bízik benne, hogy alkotásai a nemzet dicsőségének megfelelő helyre kerülnek majd.