Leghamarabb február végén tarthatnak népszavazást Algyőn a vegyi üzemről

Több mint 2,7 millió forintba fog kerülni a helyi népszavazás az Algyőre betelepülni kívánó görög vegyi üzemről. A téma kapcsán – bár kötelező kiírni a népszavazást, vagyis mérlegelési joga nincs a képviselő-testületnek – több mint egy órán keresztül vitáztak, a jegyzőkönyveket és dokumentumokat kért számon a hivatalon a Fidesz-frakció, illetve azt sérelmezték, hogy a befektető ezúttal sem jelent meg a testületi ülésen, hiába invitálták őket újfent.

Egy a vegyi üzem kapcsán tartott fórumokon és az aláírásgyűjtésben is aktívan szerepet játszó helybéli lakos,

Boldizsár Attila

a képviselő-testület ülésén napirend előtti felszólalásában azt kérte, hogy a civilek is jelen lehessenek majd a szavazókörökben, illetve urnabontáskor és szavazatszámláláskor. Később, a népszavazás elrendeléséről szóló előterjesztés kapcsán több alkalommal közbevágott,

Gonda János

és

Herczeg József

pedig azért erősködött, hogy adjanak neki szót, ám

Molnár Áron

polgármester azzal az érvvel elutasította ezt, hogy a népszavazást kötelező kiírni a nagyközségben, hiszen a választójoggal rendelkezők több mint 20%-a kezdeményezte azt, s ehhez a határozati javaslathoz Boldizsár Attilának semmilyen véleménye vagy megjegyzése nem tartozik hozzá. „Akarja-e Ön, hogy a K&P Chem Kft. az Algyő 01747/9 helyrajzi számú ingatlanon háztartás-vegyipari alapanyagokat előállító üzemet létesítsen?” – ebben a témában kezdeményeztek

, és mivel 976 érvényes aláírás érkezett, ami meghaladja a választójoggal rendelkezők 20%-át, kötelező kiírni a helyi népszavazást a kérdésben. A személyi és dologi kiadásokat is meghatározták, több mint 2,7 milliójába fog ez kerülni a nagyközségnek. A testületi ülésen kiderült, a három bizottság közül egyik sem a határozati javaslatról hozott döntést, hanem például az népszavazás kiírásának okafogyottságáról nyilatkoztatták a jegyzőt, illetve továbbra is a görög vegyi üzem képviselőjét várták volna a testületi ülésre, vagyis már napirendi pont tárgyalásának az elején jól látszott, hogy bár kötelező kiírni a népszavazást, ismételten egy hosszú, a témát csak részint érintő vita generálódik.

Varga Ildikó

jegyző arról tájékoztatott, hogy csak bíróság mondhatja ki a népszavazás okafogyottságát, ami jelen esetben nem áll fenn, hiszen a görög üzem képviselője egy fórumon fogalmazott úgy, hogy más befektetési helyszínt keres, amennyiben összegyűlik kellő számú ajánlás a népszavazás kiírásához, erről később hivatalos nyilatkozatot nem tett. Kiderült az is, hogy a képviselő-testület előző ülésén hozott határozatot igaz megküldték többek között a befektetőnek, az őket a nagyközségbe hozni kívánó HIPA-nak, semmilyen válasz nem érkezett. Ez

Roczkó András

szerint egyértelműen jelzi, hogy a görög vegyipari cég semmibe veszi a testületet. Az is elhangzott képviselői panaszként, hogy a közmeghallgatások, lakossági fórumok és bizottsági ülések jegyzőkönyveit hiába kérték több alkalommal a négyfős Fidesz-frakcióban helyet foglalók, nem kapták meg azokat a hivataltól. Erre hivatkozva Herczeg József le is akarta vetetni a napirendi pontot, mondván van még idejük, ha megkapják az iratokat, akkor hívjanak össze egy rendkívüli testületit a kérdésben. Molnár Áron erre azt közölte, hogy meg lehet tekinteni azokat a polgármesteri hivatalban, nyilvánosak a jegyzőkönyvek, majd

Gubacsi Enikő

alpolgármester emlékeztetett arra, hogy az előző ciklus idején ha szükségük volt valamilyen jegyzőkönyvre, akkor bementek érte a hivatalba, és mindig meg is nézhették azokat. A polgármester többször próbálta lezárni a vitát, mondván, hogy kötelező kiírniuk a népszavazást, a képviselők által felvetett dolgok nem tartoznak a határozati javaslathoz, szerinte a lehető legkorábbi időpontban kell megtartani a népszavazást, hogy lenyugodjanak végre a kedélyek. A népszavazás kiírásáról szóló határozati javaslat szavazásánál végül Herczeg József tartózkodott. Molnár Áron a vitát értékelve portálunknak elmondta, szerinte felesleges volt ennyit vitázni ismételten a kérdésről, a különböző álláspontok rég ismertek, ráadásul irreleváns volt a legtöbb dolog, ami a vita során elhangzott, hiszen kötelező kiírni a helyi népszavazást. „Most már az algyőiek kezében van a döntés” – hangsúlyozta a településvezető. Molnár megjegyezte, az ő személyes véleménye a kérdésben nem változott tavasz óta, úgy látja, a település fejlődése miatt is jó lenne, ha betelepülne a részint tusfürdők alapanyagait gyártó cég, ráadásul a szakhatóságoknak sincs semmilyen kifogása ellene. A Fidesz-frakciót vezető

Pongrácz Tamás

leszögezte, nem is hozhattak volna más döntést, minthogy kiírják a népszavazást. A bizottsági üléseken, majd a testületin felmerült kérdések sem ezzel voltak kapcsolatosak, hanem leginkább egy kaposvári, hasonló eset kapcsán arra voltak kíváncsiak, hogy amennyiben okafogyottá válna a népszavazás, milyen lehetősége van az önkormányzatnak. Elmondta, mivel a görög befektető nem foglalt állást hivatalosan, hogy továbbra is Algyőn szeretne-e építkezni, ezért merült fel kérdésként a bizottsági ülésen, hogy nyilatkoztassák a céget a képviselő-testület december 15-i üléséig, ami nem történt meg.

Kaposváron egy gumihulladék-feldolgozó épült volna

, és az algyői esethez hasonlóan aláírásgyűjtés indult az üzem ellen. Ott is ki kellett volna írni a helyi népszavazást, ám ott beállt az okafogyottság, mivel az önkormányzat és a cég szerződést bontott még a népszavazás előtt. Majd a törvényszék törölte a népszavazást. A különbség a két példa között, hogy ott közvetlenül az önkormányzat állt kapcsolatban a beruházóval, míg a Szegedhez közeli nagyközségben egy magánvállalkozó területén épülne meg az üzem. „Szerintünk egy ilyen komoly beruházás kapcsán elvárható lenne, hogy a beruházó képviselői, tulajdonosai személyesen megjelenjenek a településen, és akár már a tavasz folyamán személyesen ők tájékoztassák a lakosságot, és ők kampányoljanak saját magukért, ne pedig a polgármesternek kelljen szorgalmaznia a betelepülésüket” – közölte Pongrácz Tamás. A frakcióvezető emlékeztetett, hiába kérték, hogy a képviselők találkozhassanak a cég képviselőivel, illetve hiába kértek például károsanyag-kibocsátásra vonatkozó adatokat másutt már működő üzemükről, semmibe vette a kéréseket a cég. Azt sem érti Pongrácz, hogy miért nem megfelelő a kormány által ingyenesen felajánlott közeli telek a beruházásra, ezért sem támogatják, hogy a befektető a nagyközségbe érkezzen. A helyi népszavazást február végén, március elején tarthatják meg Algyőn, a pontos dátumot a helyi választási bizottság jelöli ki a képviselő-testület határozatának birtokában.