Közgyűlés: Szabadok-e a szegedi közterek? - fent vitatkoztak, lent igazoltattak + FOTÓK

Botka szerint senki nem korlátozza a szegedieket. A Széchenyi téren közben a szabad közterekért demonstráltak, majd az akcióban részt vevő civileket rendőrök igazoltatták, és szabálysértési eljárást kezdeményeznek ellenük "köztulajdon beszennyezése" (krétarajz a szökőkút oldalán) miatt.

12.28:

November végén következik majd a szokásos éves közmeghallgatás, az lesz a következő "közgyűlés" - jelenti be az ülés végén Botka László. Köszönjük a figyelmet, a későbbiek során képviselői értékelésekkel, nyilatkozatokkal is jelentkezünk majd!

12.25:

Meghosszabbítják a kulturális együttműködéseket egyhangú szavazással, ugyanígy támogatják a Horváth Barna-emléktábla kihelyezését is, valamint a közfoglalkoztatást érintő megállapodást. Döntenek a Család- és Gyermekjóléti Központ kialakításáról, 26 igennel, Kosik Dénes és Rózsavölgyi József tartózkodása mellett, azzal, hogy ha a parlament módosítja a vonatkozó jogszabályt, akkor leállítják a mai döntés végrehajtását.

Szabó Mihály vezetheti a Sport és Fürdőket

12.21:

A városi cégek beszámolóit 18 igen, 7 nem és 3 tartózkodással (Farkas László, Kothencz János, Szentistványi István) fogadják el. 19 igen, 8 nem kíséretében Szabó Mihályt választják meg 2017. január 1-jétől a Szegedi Sport és Fürdők Kft. ügyvezetőjének, Tóth Péter nem szavazott.

Balos többséggel átmentek a fajsúlyos rendeletek

12.20:

A költségvetés végrehajtási rendeletét 28 igennel módosítják a képviselők. A lakásrendelet módosítását 18 igen, 8 tartózkodás és 2 nem (Szentistványi István, Binszki József), a közösségi együttélés szabályairól szóló rendeletet 20 igen, 6 tartózkodás és 2 nem (Szentistványi István, Tóth Péter) szavazattal fogadja el a közgyűlés.

12.00:

Zárt ülés, majd 15 perc szünet a szavazásig.

Szentgyörgyi kontra villamos: adós maradt a válaszokkal az alpolgármester

11.58:

Haág Zalán nehezményezi, hogy Szentgyörgyi gyakorlatilag nem volt hajlandó válaszolni a feltett kérdésekre. Az írásbeli feleletet nem fogadja el. 18 igen (MSZP, DK, Együtt), 7 nem (Nógrádi Tibor, Mihálffy Béla, Kosik Dénes, Rózsavölgyi József, Haág Zalán, Hüvös László, Szentistványi István), 3 tartózkodással (Tóth Péter, Farkas László, Kothencz János) elfogadja a közgyűlés az alpolgármester írásbeli feleletét.

11.57:

Az alpolgármester írásbeli válaszában közölte, felelősségét elismerte, az őt joggal terhelő költségeket vállalja, egyéb "megalapozatlan feltételezésekre és rosszindulatú vádaskodásokra" nem kíván reagálni. Szóban nem is kíván kiegészítést tenni Szentgyörgyi Pál, Botka László pedig az egész ügyből annyi tanulságot vont le, hogy "aljas és pitiáner a szegedi Fidesz".

11.56:

Haág Zalán Szentgyörgyi Pál balesetével kapcsolatosan intézett interpellációt, több kérdést fogalmazott meg. Ezeket a kérdéseket olvassa fel, mind a baleset körülményeire és az alpolgármester felelősségére vonatkoznak. Arról érdeklődik, fogyasztott-e Szentgyörgyi Pál alkoholt a balesetet megelőző 24 órában? Ha igen, mikor és mennyit? Azonnal elismerte-e a helyszínen (szóban vagy írásban) a saját felelősségét, vagyis hogy a baleset az ő hibájából következett be? Meg tudott-e győződni arról, hogy a villamos utasai közül senki sem sérült meg? Mennyi idő elteltével hagyta el a baleset helyszínét? Igaz-e, hogy a Szegedi Közlekedési Társaság költségén távozott a helyszínről, és hogy az általa vezetett autót szintén az SZKT költségén szállították el? Ha igen, ez mekkora költséggel járt? Ha nem, kinek a költségén történt mindez, és tudomása szerint ez mekkora összegbe került? A biztosító kárszakértője mekkora összegű kárt állapított meg a személygépkocsi, illetve a villamos esetében? A kárt mekkora arányban, illetve összegben fedezi a kötelező felelősség- illetve casco biztosítás? A baleset miatt mekkora összeggel emelkedik a jövőben az önkormányzati gépkocsiflotta casco-, illetve kötelezőfelelősség-biztosításának éves díja? Szentgyörgyi mint a baleset okozója kifizeti-e a biztosítási önrészt, az eddigi és ez utáni biztosítási díjtétel közötti különbözetet, illetve az SZKT azon költségeit, melyek az alpolgármester és az általa vezetett gépkocsi elszállításának költségeit jelentették, vagy elvárja, hogy – akárcsak az általa vezetett gépkocsi működését, üzemanyagköltségét és biztosítását is – a szegedi adófizetők finanszírozzák?

Továbbra sem tiszták a Jókai utcai gázszámlák

11.52:

Tóth Péter szerint ha az előző vezérigazgató felelőssége merül fel, akkor őt kell elővenni ebben az ügyben, nem a lakókra hárítani a vérlázítóan magas terheket, költségeket, ezek az emberek képtelenek havi 50 ezer forintokat törleszteni. A választ nem fogadja el a jobbikos politikus, a baloldali többség igen.

11.50:

Botka László szerint a Fidesz-Jobbik által kinevezett IKV-vezérigazgató időszakában történtek a hibák és a mulasztások. 60 lakás és 35 helyiség, 95 bérlő van a házban, 11 bérlő reklamálja az elszámolást, közülük 3-nak nincs is tartozása, azaz 8 bérlővel áll már csak vitában az IKV - így a polgármester, aki bízik abban, hogy sikerül majd megállapodniuk a feleknek.

11.48:

Tóth Péter a Jókai utca 7. szám alatti társasház gázelszámolásával kapcsolatban intézett interpellációt a polgármesterhez. Válasz mégis az IKV részéről érkezett. Vannak szociális bérlők a házban, egy rokkantnyugdíjasnak 920 ezer forintot kellene befizetnie a szerinte rossz elszámolás miatt, az IKV pedig "kegyesen" 18 hónapnyi haladékot adott ehhez. Igazságtalannak tartja, hogy egy számolási hiba folytán a városi cég tízmilliók kifizetését akarja a lakosságra hárítani.

11.45:

Elérkeztünk az interpellációkhoz.

Család- és Gyermekjóléti Központ - néhány hétre?

11.42:

Kothencz János az állami gyermekvédelmi intézkedéseket méltatja, majd megerősíti, valóban megjelent már a polgármester által említett kormánypárti módosító indítvány, decemberben talán megszavazhatják, így minden bizonnyal a kistérségnél maradhat az érintett feladatellátás.

11.40:

Szeged Megyei Jogú Város – mint járásszékhely települési önkormányzat – feladatát képező Család- és Gyermekjóléti Központ kialakítása: a parlament döntéséhez kell igazodni, mely szerint kistérségi szinten nem lehet ellátni család- és gyermekjóléti feladatot. Bár lehet, hogy az átalakítás később meg is szűnik - így a polgármester. Most mindenesetre döntést kell hozni, különben a város elesik a normatívától. Ha a parlament megszünteti a vonatkozó jogszabályt, akkor pedig adott esetben vissza kell majd vonni a mai döntést.

11.38:

Mihálffy Béla arról számol be, hogy a területen őshonos növényekről neveznek el utcákat, közöket, sorokat Kiskundorozsmán.

11.35:

Kulturális együttműködések meghosszabbítása, Horváth Barna-emléktábla kihelyezése, igazgatói pályázat az Agóra élére, és így tovább, haladunk nagy sebességgel hozzászólás, vita nélkül.

11.33:

Haág Zalán ezt korábban már szorgalmazta, jó ötletnek tartja, de tovább is fejlesztené, például a 120 perces, kétórás jegy bevezetését egyértelműen megfontolandónak véli.

11.32:

Nagy Sándor már arról beszél, hogy 2017-től 24 és 72 órás időalapú jegyeket vezetnek be a szegedi tömegközlekedésben, ehhez minden járműre megfelelő eszközöket telepítenek az év hátralévő időszakában.

Botka 2600 új munkahelyről

11.30:

Botka László azt állítja, az utóbbi években 2600 új munkahely jött létre Szegeden az IT-szektorban, ehhez az önkormányzat, az érintett vállalkozások és az egyetem szoros együttműködésére volt szükség.

11.27:

Hüvös László kiemeli, a magyar kormány 1,9 milliárd forintnyi támogatást nyújtott a BP Szegedre telepítéséhez, ergo a kormány odafigyel a csongrádi megyeszékhelyre is.

11.26:

Nagy Sándor jelzi, az újabb uniós pályázatokat továbbra sem írták ki, ezért nem tud most pályázni a város. Ezek az áldatlan állapotok - jelzi - akadályozzák és veszélyeztetik a tervezett beruházásokat.

11.23:

Ingatlanok és pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései következnek, komolyabb érdeklődés nélkül.

11.20:

A BP regionális központjának Szegedre telepítése a következő téma, Botka László örömmel számol be az ezzel kapcsolatos sikeres egyeztetésekről. A BP máris megkezdené a munkaerő toborzását, és kinézett egy önkormányzati ingatlant, melyet átmeneti időre bérbe venne, amíg saját ingatlanját megfelelő állapotba hozza, felújítja.

Célkeresztben egy lőtér

11.15:

Botka László támogatja Hüvös módosítóját, a fejlesztési iroda tehát feladatul kapja, hogy figyelje a lőtér létesítésével kapcsolatos pályázatot.

11.14:

Joób Márton és Hüvös László is üdvözli az új fedett uszoda beruházását. Hüvös szerint tervekben nem lehet úszni vagy lubickolni, de bízik benne, egyszer majd ténylegesen el is indul az építkezés, ezért a helyben ellenzékben lévő jobboldali képviselők minden fórumon és minden szinten megtesznek mindent, ami tőlük telik. A KDNP azonban módosító javaslattal is élt a megszüntetett lőtér kapcsán. Kérik, az önkormányzat indítson el gondolkodást, hol és mennyiből lehetne Szegeden új lőteret megvalósítani.

Fürdeni szabad, firkálni tilos

11.11:

Szentistványi István szóba hozza a Széchenyi téri demonstrálókkal szembeni szabálysértési eljárást, feszegetve az önkormányzati közterület-fenntartók szerepét, amire Mózes Ervin úgy reagál, az önkormányzat nem szabálysértési hatóság. Botka László pedig úgy véli, a szökőkutat sehol sem szabad összefirkálni, mióta világ a világ.

(Tehát egyetemistáknak fürdeni szabad, letörölhető krétával firkálni nem - a szerk.)

2018 végére épülhet meg az uszoda

11.10:

Botka László jelzi, a november végi közmeghallgatáson a tervezők is részt vesznek, ott fel lehet tenni ezt a kérdést.

11.09:

Tóth Péter érdeklődik, mikor lehet kalkulálni a fenntartási költségekkel.

11.07:

Szentgyörgyi Pál jelzi, ma az építéshez, kialakításhoz szükséges terület rendezésével kapcsolatos döntéseket kell meghoznia a közgyűlésnek. A fedett uszodához külön tartalékkeretet is képezett az önkormányzat.

11.06:

Az új fedett uszoda építésének előkészítése kerül terítékre. Sikeresen lezajlott a tervpályázat, 21 mérnöki iroda pályázott, a felkért szakmai zsűri egyöntetű döntéssel választotta ki a nyertes tervpályázatot, a jövő év első felében elkészül a kivitelezési terv, majd 2017 nyarán lehet kiírni a kivitelezési tendert, az átadás tervezett időpontja pedig 2018 vége - így a polgármester.

11.03:

A Szegedi Sport és Fürdők Kft. vezetői tisztségére Oláh Attila és Szabó Mihály jelentkezett. Joób Márton (MSZP) sportbizottsági elnök megköszöni Horváth András távozó igazgató munkáját, jól gazdálkodó céget örökít utódjára.

11.02:

Előterjesztői zárszó Szentgyörgyi Páltól. Azt mondja, Haág Zalán elfelejti, hogy az IH-t a Fidesz-Jobbik úgy tönkretett, hogy az adott évben 135 milliós póttámogatással kellett kisegíteni, hogy csődbe ne menjen.

11.00:

Nagy Sándor emlékeztet, a Fidesz-Jobbik által kinevezett igazgató reménytelen ágazatnak nevezte a tömegközlekedést, a mostani vezető bebizonyította ennek ellenkezőjét, korszerű mobilitási szemlélettel megkereste a kerékpárszállítás lehetőségét, energetikai fejlesztéseket hajtott végre, 24 és 72 órás időalapú jegy bevezetését tette lehetővé, illetve a wifi-elérést a járműveken.

10.55:

Haág Zalán szerint 27 millióval kapott több támogatást a médiaközpont, mint tavaly, mégis 24 millióval kisebb a háromnegyed éves eredménye, ami elszomorító. A SZIN-nel kapcsolatos számok pedig több mint furcsák.

Szabálysértési eljárást ért a krétafirka

10.50:

Információink szerint szabálysértési eljárást kezdeményeznek a Széchenyi téren demonstrálókkal szemben "köztulajdon beszennyezése" (krétarajz a szökőkút oldalán) miatt.

10.49:

Tóth Károly (MSZP) emlékeztet, 2011 és 2014 között állandóak voltak a szakmai és gazdasági típusú problémák az Ifjúsági Háznál, megérti, hogy a mostani eredmények miért nem tetszenek a jobboldali képviselőknek...

SZIN 2016: Haág szerint minimum füllent az IH

10.44:

Haág Zalán vitatkozik a Szentgyörgyi Pál által említett, kivétel nélkül nagyszerű számokkal és adatokkal. A Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. kapcsán elmondja, az önkormányzati támogatás 27 millió forinttal magasabb, mint korábban, az eredmény mégis kisebb. Ennek oka, hogy a korábbi nevén Ifjúsági Ház vette át a SZIN szervezését. 231,5 millió forint a társaság SZIN-ből származó bevétele a beszámoló szerint, és 90 ezres látogatószámot hirdettek, Haág szerint viszont kisebb volt a látogatottság, mint korábban. Vagy ez füllentés, és lényegesen kevesebben vettek részt a SZIN-en, de ha mégis igaz a 90 ezres szám, akkor bármiféle jegy- vagy bérletárral számolva is minimálisan 357 millió forintnál magasabb kellett volna legyen a bevétel, tehát még nagyobb a probléma. A szponzori bevételeket és a pályázati támogatásokat még nem is számolta ebbe bele. Amennyiben jóhiszemű, akkor azt mondja, a társaság füllentett a látogatószámról.

10.38:

Következik a százszázalékos önkormányzati tulajdonú városi cégek (12 darab) és két többségű tulajdonú társaság háromnegyed éves beszámolója. Szentgyörgyi Pál szerint a számok többségükben rendkívül pozitívak, a cégek jól végzik dolgukat.

10.30:

Haladunk tovább a napirendi pontokon, hozzászólás, vita nélkül. Szentgyörgyi Pál röviden beszél egyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat érintő tulajdonosi döntésekről, majd a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. szétválási folyamatáról. Nemsokára érkeznek a szemétszámlák, amelyek azonban az állami holdinghoz csatornázzák a pénzt, nem a szegedi céghez.

Rendőrök érkeztek a Széchenyi térre...

10.27:

Nagy Sándor előterjesztőként összefoglalja a vitát. Odalent közben rendőrök igazoltatják a demonstrálókat...

10.20:

Hüvös László (KDNP) úgy érzi, elcsúszott a vita, mert a törvényalkotó szándéka az volt, hogy a helyi önkormányzatok szabályozni tudják a békés együttélést, Szegeden is 2013 óta meglenne a lehetőség. Az, hogy születik egy rendelet, alapvetően üdvözlendő, de tartalmáról folyamatosan konzultálni kell majd a lakossággal.

10.16:

Szentistványi István kitart mellette, ha megvan a rendelet, a közterület-felügyelő szórhatja az 50, 100, 200 ezer forintos bírságot arra, aki nyáron a lábát lógatja a szökőkútba vagy akinek a gyereke fél méterre másik egy szoborra.

És mi lesz a szökőkútban ünneplő egyetemistákkal?

10.13:

Botka László arra kéri Tóth Pétert, ne hergelje ostobaságokkal a lakosságot, senki nem fogja megbüntetni az egyetemistákat, az ő szökőkutazásukat ugyanis "rendeltetésszerű használat".

10.12:

Tóth Péter marad a szökőkutak rendeltetésszerű használatánál. Emlékeztet, Szegeden szokás a végzős egyetemisták szökőkútban fürdése, érdeklődik, ezek után egyesével büntetik-e őket vagy azokat a gyerekeket, akik felkapaszkodnak a Klauzál téren a Kossuth szoborra.

10.09:

Kothencz János (Fidesz-L.É.T.) örül az előterjesztésnek, üdvözlendőnek tartja, azzal együtt, hogy az értékek megóvása fontos, de konszenzust kell találni a szabályzásról. Úgy fogalmaz, a vandalizmus létező jelenség Szegeden és Tarján kerületben is, tehetetlen a képviselő például a padok, utcabútorok védelmében, az emberi kulturálatlansággal szemben nincs eszköze. Megfontolandónak tartja a közterület-felügyelet kapacitásának bővítését.

Botka: Politikai blődség

10.06:

Politikai blődségnek minősíti Szentistványi szavait a polgármester.

Szentistványi: Félelembe kergetik a szegedieket

10.06:

Szentistványi István szerint a tervezett szabályozás a teljes város területére vonatkozik, a szabadságjogok korlátozása, félelemben, stresszben akarják tartani az embereket, nem csupán a zöldterületek jogos védelméről van só, Botka pedig súlyosan csúsztat. A padok rendeltetésszerű használatára hivatkozva például szerencsétlen embertársainkat lehet vegzálni, vagy ugyanígy a medencék rendeltetésszerű használatára hivatkozva félelemben lehet tartani kisgyermekes szülőket.

10.03:

Botka László szerint a fideszes nagyvárosok a jogszabályi hátteret a lakosság korlátozására használják fel. Hódmezővásárhelyen például mindenhol tilos a labdázás, kivétel, ahol erre engedélyt adnak. Szegeden pedig 0,3 százalékon tiltanák csak meg a labdázást, a legfrekventáltabb, virágosított parkokat veszi védelmébe. A legliberálisabb európai nagyvárosokban is vannak olyan parkok, ahol nem lehet labdázni - összegez. A lakosságot azonban nem kívánja korlátozni a városvezetés.

Lenin elvtárs árnyéka vetül Szegedre?

09.58:

Haág Zalán is úgy látja, a szándék nem vitatható, az érintett területeket védeni kell, de nem életszerűtlen javaslatokkal, ezért a továbbiakban módosításokra lesz szükség. Vajon mi minősül labdázásnak? Ha elgurul egy labda, vagy egy másfél éves gyereknek a szülei odagurítják a labdát? - érdeklődik. Felidézi a híres Lenin-viccet is, mikor Lenin elvtárs visszagurítja a labdát a gyerekeknek, pedig közéjük is lövethetett volna - jó lenne, ha nem kellene ezt az analógiát emlegetni Szeged kapcsán. Hozzáteszi még, nem hiszi, hogy egy gyerek labdázása akkora kárt okozna a zöldterületben, mint a borfesztivál.

09.55:

Tóth Péter kipróbálná, milyen lehet zöldfelületen gördeszkázni, mert ez szerinte abszurd, ezért "minden idők legviccesebb rendelettervezetét látjuk". Mint mondja, az új szabályozás alapján a gyerekek és az anyukák tömkelegét lehet majd folyamatosan megbüntetni. A saját módosítóját a főjegyző törvényességi észrevétele alapján visszavonja.

A Stefánián szabad a labda

09.52:

A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletet Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester mutatja be. Mint mondja, folyamatosak a lakossági észrevételek a zöldterületek rongálását illetően, de a közterületeket kezelő városi cégek is rendre emiatt panaszkodnak. Az önkormányzat megvizsgálta más megyei jogú városok szabályozását, így alkotta meg jelen rendeletét. A cél a mindenki által használt és kedvelt közterületek, zöldterületek védelme megfelelő szabályozással. A szabálysértés szankcionálása persze nem kötelező eleme az eljárásnak, de a lehetőséget meg kell adni erre. Lehet-e labdázni akkor a Széchenyi téren? A város öt legfontosabb tere igen sok pénzbe kerül a városnak, ilyetén módon ezek élvezik a legnagyobb védelmet - magyarázza. A lényeg, hogy nem szabad kárt okozni a növényzetben, piknikezni például továbbra is lehet a Széchenyi téren, de a viszonylag érzékeny növényzetet nem szabad labdázással, kerékpározással károsítani. A labdázást az újszegedi Ligetben vagy a Stefánián lehet folytatni - foglalja össze, hozzátéve: a belvárosi közterületek védelme alapvetően lakossági igényeket szolgál. A város 300 hektár zöldfelülettel rendelkezik, ennek 99 százalékán továbbra is lehet labdázni, piknikezni, szórakozni.

Lakásrendelet: továbbra sincs méltányosság a nehéz sorsúaknak

09.48:

Kardos Irén (DK) szerint a jelenlegi módosítástervezet nem a teljes lakásállományról szól, hanem arról, hogy az IKV kezelésében lévő üres állományt minél hamarabb ki lehessen helyezni.

09.47:

Szentistványi nehezményezi, hogy a város számára kínos, kritikus ügyben ismét törvényességi észrevétellel védekezik Mózes Ervin, pontosabban mögé bújva, politikai játszmát űzve a városvezetés. Egyeztetést kezdeményez a főjegyzővel, de felhívja figyelmét, különböztesse meg a jogi és a politikai észrevételeit. Ezzel együtt a decemberi közgyűlésre vissza fogja hozni módosító javaslatát, ami a szakbizottság méltányossági jogkörét teremtené meg.

09.45:

Botka László szerint szörnyű szegénység van Magyarországon, a lakosság 40 százaléka él létminimum alatt. Szeged példát mutat, 400 milliót költ szociális támogatásra, most is 50 szociális bérlakást pályáztat.

09.41:

Szentistványi István módosítójának lényege: nem igaz, hogy Szeged nagyvonalúan adja bérlakásait a szociálisan rászorulóknak, ezt szeretné rendbe tenni végre. Sokan laknak úgy bérlakásban, hogy önhibájukon kívül rokkanttá váltak stb., néhány hónapos hátralékot halmoztak fel. Ilyen esetekben a város nem ismer méltányosságot, könyörtelenül olyan pályára állítja az érintett szerencsétleneket, hogy a végén utcára kerülnek. Méltányossági, mérlegelési jogot adna az illetékes szakbizottságnak, és a minőségi lakáscserét látná megoldásnak.

09.38:

Tóth Péter kiáll amellett, amit már többször javasolt, magatartási okok miatt is meg lehessen szüntetni a bérleti jogviszonyt, erre szerinte a vonatkozó törvény lehetőséget is ad.

09.34:

Botka László ehhez annyit fűz hozzá, hogy nincs szolgálati lakással rendelkező takarítónő. A város ágazatoknak és intézményeknek adja ezeket a lakásokat, ezek a szervezetek döntik el, kiknek adják a lakást, és nyilvánvaló, hogy a munkaviszonyhoz kötik, így ésszerűtlen Szentistványi javaslata. Mózes Ervin szerint is a munkavállalás, a munkaviszony vagy a közszolgálati jogviszony a szolgálati lakás célja, nem a szociális szempontok állnak ennek hátterében, így a független képviselő módosítója törvénysértő.

09.33:

A lakásrendelet módosítása kapcsán Szentistványi István az első felszólaló. Mint mondja, vannak a tervezetben pozitív elemek, de a város összességében mégis folyamatosan nehezíti a bérlakásra szorulók helyzetét. A szociális alapon szolgálati lakásokban lakóknak ha rajtuk kívül álló okok miatt szűnik meg a munkaviszonyuk (lásd a takarítók), akkor az illetékes bizottságnak maradjon mérlegelési jogköre, hogy az illető helyzetének rendezésére adjon lehetőséget, ne vegyék el azonnal a lakását - ez a módosító javaslatának lényege.

Senki sem kér az offshore cégekből

09.30:

Tóth Péter egyfajta fideszes embercsempészetnek minősíti a letelepedési kötvényekkel való üzletelést, melynek hátterében offshore cégek állnak szerinte. A jövőt tekintve a magyar nemzeti vagyon védelme szempontjából azt tartja a legfontosabbnak, hogy száműzzük az offshore cégeket a magyar üzleti rendszerből.

09.26:

A költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet módosítását Szentgyörgyi Pál mutatja be. Központi jogszabályváltozást vezetnek át, átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, offshore cégekkel nem lehet költségvetési forrásokat érintő szerződéseket kötni. Ezt a helyi önkormányzatoknak kell ellenőrizniük, átláthatósági nyilatkozatot beszerezve partnereiktől. A lényeg, hogy látszódnia kell, ki az adott szervezet valódi tulajdonosai. Ezt azért tartja érdekesnek, mert offshore cégekkel kötött állami szerződésekről is tudunk, akár a letelepedési kötvények, akár a média, akár a kaszinóbiznisz vonatkozásában. Azaz szerinte az állam törvényt sért, miközben az önkormányzatokon példát akar statuálni.

09.23:

A napirend megállapítása következik. Előtte Haág Zalán még felszólal: Binszki József szégyellje magát, 44 500 szegedi szavazatát, akaratát vette semmibe. Majd megszavazzák a mai ülés napirendjét 28 igennel, egyhangúlag. Póda Jenő (KDNP) nincs jelen.

Az uniós átlag fölött a magyar gazdasági növekedés

09.22:

Mihálffy Béla (Fidesz-L.É.T.) az utolsó napirend előtt. Felszólalását úgy kezdi: Orbán Viktor miniszterelnök jelképes gazdaságtörténeti napnak nevezte 2016. november 4-ét, amikor Magyarország a Moody's felminősítésével immár mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott országok közé került. Mindez a 2010 óta folytatott gazdaságpolitika sikerét mutatja, hiszen mi, magyarok jól tudjuk, milyen hatalmas utat tettünk meg azóta, hogy 2010-re az MSZP és természetes szövetségese, az SZDSZ gyakorlatilag az államcsőd szintjére juttatta hazánkat. Nemcsak sikerült elkerülni az összeomlást, de hat esztendő leforgása alatt szívós, kitartó, állhatatos munkával határozott növekedési pályára lehetett állítani Magyarországot. A polgári kormány gazdaságpolitikája egyidejűleg kívánja végrehajtani a növekedést, a költségvetési fegyelmet, a foglalkoztatottság növelését és az adósságcsökkentést. Számtalan baloldali bírálat érte ezt a koncepciót itthonról és külföldről – persze azok voltak a leghangosabbak, akik kis híján elsüllyesztették a hajót! –, az élet azonban rácáfolt a károgókra. A számok önmagukért beszélnek! Hat év alatt az 1,8 millió adófizető 4,4 millióra növekedett, az államadósság 85-ről 75 százalékra, a 7 százalék fölötti költségvetési hiány 3 százalék alá csökkent. A foglalkoztatás szintén jelentős mértékben emelkedett, így a magyar modellt joggal nevezhetjük munkaalapú gazdaságnak. A fegyelmezett államháztartási gazdálkodásnak köszönhetően korábban nem tapasztalt, 57,3 milliárd forint többlet alakult ki 2016 első tíz hónapjában, ami többek között lehetővé teszi, hogy a kormány újabb 30 milliárd forinttal emelje a modern városok program keretösszegét, 60 milliárd forinttal növelje az ipari parkok kialakításának keretét, és a jövő évi költségvetésben az idei kétszeresét, 211 milliárd forintot különítsen el családi otthonteremtési kedvezményre. Immár a nemzetközi gazdasági élet minden visszajelzése is azt igazolja: jó irányba indult el, helyes úton jár Orbán Viktor és kabinetje, ez a gazdaságpolitika erősíti az országot és annak lakosságát. Nem véletlen, hogy valamennyi nemzetközi hitelminősítő egyetért abban, hogy a bruttó nemzeti termék (a GDP) a következő években biztonságos, fenntartható módon, az európai uniós átlagot meghaladó 2-2,5 százalékos ütemben bővülhet, amiből minden magyar polgár profitálni tud majd. Örömteli, hogy a kiváló gazdasági teljesítmény megjelenik a fogyasztói magatartásban is, hiszen a családok fogyasztása a vártnál is nagyobb mértékben növekszik, ugyanakkor a legfontosabb feladat továbbra is a magyar családok lehetőségeinek bővítése. Ahogy a miniszterelnök a napokban bejelentette, ezen elgondolás jegyében a következő évek kiemelt kormányzati célkitűzései között szerepel a foglalkoztatás további bővítése, a bérek határozott emelése, a vállalkozások versenyképességének növelése, a személyi jövedelemadó és a munkáltatói járulék csökkentése, valamint az állami bürokrácia visszavágása. A Fidesz és a KDNP tovább fejleszti és bővíti a gyermekvállaláshoz kapcsolódó, munkán keresztül adott kedvezmények rendszerét. Olyan intézkedésekről van szó, melyek valamennyiünket, bennünket, szegedieket is pozitívan érintenek - mondja a jobboldali politikus.

Tisza-híd vagy stadion?

09.19:

Binszki József (DK) büszke a szegediekre, hogy itt volt a legkevésbé eredményes a kvótareferendum, minden idők legdrágább kampányát követően is. 20 milliárd forintból, amennyibe az egész került, gond nélkül meg lehetett volna valósítani az új Tisza-hidat, hacsak nem stadiont akart volna belőle a kormány... Kérdezi, miért hiányzik Orbán Viktornak, hogy állandóan harcol Brüsszellel és pofonokat kap. "Ahhoz nem kell Brüsszelbe mennie, álljon ki Gyurcsány Ferenccel, és megkapja a pofonokat" - fogalmaz.

A szegediek sem kértek a bevándorlókból

09.16:

Haág Zalán (KDNP) úgy fogalmaz, sorsdöntő népszavazást tartottak hazánkban október 2-án. A szegediek is sorsdöntő ügynek tekintették a kérdést, a nemek 98 százalék fölötti arányát, a 44,5 ezernél több szavazatot nem lehet semmibe venni, a helyiek nem kérnek a törvényeinket, kultúránkat semmibe vevő bevándorlókból, nem fogadják el, hogy bárki a fejünk fölött döntsön erről. A valóban nehéz sorsú üldözötteket persze támogatja és segíti az ország, a kormány. Jelzi, a Jobbik-szavazók 70 százaléka is úgy látja, a radikális párt felelőtlennek tartja Vona Gáborék alkotmánymódosítással kapcsolatos döntését, hiszen a módosított alaptörvény európai szinten erősebb védelmet biztosítana hazánknak.

A politikai elit elszakadt a valóságtól?

09.13:

Szentistványi István már mérleget von az idei évről. Június 23-án a britek úgy döntöttek, kilépnek az EU-ból, majd november 9-én atipikus döntéssel Trumpot választották elnöknek az amerikaiak, a két jelenség összefügg, és túl is mutat önmagán. Szerinte a 2010-es választás borította ilyen szinten a magyar közéletet, ez lehet a hazai analógia. Az emberek rádöbbennek, hogy a politikai elit elszakadt a valóságtól, az emberek érdekeitől, szempontjaitól, ezt fejezi ki az unióval szembeni brit voks, az amerikai fősodrú politika folytatásának elutasítása. A kormányt kritizáló erők számára mindebből az a tanulság, hogy új irányvonal, új tartalom, forma, módszerek és arcok kellenek.

A letelepedési kötvényekről a torony alatt

09.10:

Tóth Péter (Jobbik) az alaptörvény módosításáról beszél, pártja országgyűlési álláspontját magyarázza. Tisztázatlan hátterű magáncégek szerinte továbbra is üzletelnek a letelepedési kötvényekkel, ezt azonnal meg kell szüntetni, az ország jövője szempontjából ez sorsdöntő, hiszen nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek érkezhetnek hozzánk. Ha ez megtörténik, a Jobbik megszavazza az alkotmánymódosítást, kiállnak a betelepítési kvóták ellen.

Nagy Sándor 1000 új munkahelyről

09.07:

Nagy Sándor (Együtt) örömmel számol be, hogy az IT Services Hungary három magyar nagyvárosban, köztük Szegeden 360 embert vesz fel, a szolgáltató pozíciókhoz kapcsolódó feladatkörök nyílnak meg a városban. Másfél éve dolgozik azon az önkormányzat, hogy szolgáltatóközpontok számára tegye vonzóvá Szegedet, ehhez összefogott az egyetem érintett karaival, az ipari szereplőkkel, a befektetésösztönző szervezetekkel. A Felső Tisza parti A kategóriás irodaház építésekor bejelentették, hogy 260 fővel bővít a legnagyobb informatikai cég a városban, majd 500 fős központ szegedi megnyitását vázolta a BP. Mindez fellendíti a város gazdaságának minden ágazatát. A közel 1000 új munkahely tényleges megvalósításáért persze még van gyakorlati tennivaló.

A lengyel mintára hivatkozott az MSZP az oktatásügyben

09.03:

A napirend előtti felszólalások sorát Kozma József nyitja. Az MSZP frakcióvezetője az oktatás ügyét elemzi. Létrehozták a Kliket, államosították a tankönyvkiadást, elvonták az önkormányzatoktól az iskolafenntartást, megnövelték a tanárok terheit, tovább romlott a gyermekek teljesítménye, majd most január 1-től az iskolák működtetését is elvonja az állam az önkormányzatoktól. Mindez - mondja - egyre rosszabb kimenetet sejtet. Szeged város azonban kitart intézményei mellett, 3 milliárdból újítja meg iskolaépületeit, és 15 millió forinttal támogatja nehéz sorsú tanulóit. A lengyel függetlenség napján a lengyel példát ajánlja a magyar oktatásügy figyelmébe, ott a helyi önkormányzatok működtetik az iskolákat.

09.00:

Megérkezett a polgármester, indulhat a munka.

Szabad szegedi közterekért demonstrálnak

8.45:

Köszönjük Önöket a díszteremből, ahol hamarosan kezdődik az ülés! Odalent a városháza előtt, a Széchenyi téren, a parki részen, a medence mellett civil demonstráció zajlik labdákkal, játékokkal, plüssállatokkal, sporteszközökkel, molinókkal, feliratokkal.

"Szabad szegedi köztereket!"

címmel tiltakoznak helyi aktivisták a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet ellen, melyet ma délelőtt alkothat meg a közgyűlés, s melyről lentebb részletesen írtunk.

Röviden az egyik lényeges pont: aki a helyi védelem alatt álló Móra-parkban, a Széchenyi, a Dugonics, az Aradi vértanúk vagy a Rerrich Béla téren lévő zöldfelületen labdázik, gördeszkázik, kerékpározik, vagy bárminemű olyan tevékenységet végez, amely az intenzív zöldfelület flórájában kárt okoz, az a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, és a jövőben 100 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal lenne sújtható - ezt tervezi az önkormányzat.

A közgyűlés elé:

Rendes ülést tart Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése. 9 órai kezdettel egyebek mellett szó lesz az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, módosítják a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló rendeletet, megalkotják a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletet, beszámolnak az új fedett uszoda építésének előkészítéséről, és megválasztják a Szegedi Sport és Fürdők Kft. új ügyvezető igazgatóját is. Az államháztartásról szóló törvény legutóbbi módosításának célja, hogy az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű társaságok számára lehetetlenné váljon az, hogy költségvetésből bármilyen formában juttatást kaphassanak, ezt kell átvezetnie a szegedi önkormányzatnak a költségvetés végrehajtási szabályairól szóló rendelet módosításával. Mostantól kezdve tehát a helyhatóságoknak kell átláthatósági nyilatkozatot bekérniük, amit egyébként butaságnak nevezett

Szentgyörgyi Pál

(MSZP) gazdasági alpolgármester. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló rendeletét is több ponton módosíthatja pénteken a közgyűlés. A városházi előterjesztés szerint egyrészt a havi nettó jövedelem megállapításakor a pályázat benyújtását, illetve a kérelem döntésre való előterjesztését megelőző tizenkét hónapot fogják figyelembe venni a jövőben, a tapasztalatok szerint ugyanis a kérelem benyújtása és annak elbírálása között hosszabb idő telt el, s közben változott az igénylő havi nettó jövedelme. A piaci pályázati konstrukcióknál megszüntetnék a térítési díjra történő licitálást, helyette óvadékra licitálnának a jövőben. Az óvadék szolgálja a lakás helyreállított állapotban történő visszaadásának biztosítását, illetve az esetlegesen felhalmozott bérleti díjhátralék fedezetét. A független

Szentistványi István

üdvözlendőnek tartja, hogy a havi nettó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályozást egyszerűsítik, illetve, hogy a Kemes u. 5. szám alatti ingatlanban található 35 váltólakásból azok kihasználatlansága miatt 17-et szociális pályázat útján kívánnak bérbe adni, 18-at tartanának fenn váltólakásnak. Azt viszont problematikusnak véli, hogy az önkormányzati lakásokra vonatkozó rendeletek módosítgatása jellemzően abba az irányba mutat, hogy a legrászorultabbak kiszorulnak, míg a piaci pályázatok esetében egyre engedékenyebb a város, ezért

is benyújtott, melyet sajtótájékoztatón ismertetett. A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet megalkotására vonatkozó előterjesztés foglalkozik többek között a közterületeken a zöldfelület rongálásával is. Aki például a helyi védelem alatt álló Móra-parkban, a Széchenyi, a Dugonics, az Aradi vértanúk vagy a Rerrich Béla téren lévő zöldfelületen labdázik, gördeszkázik, kerékpározik, vagy bárminemű olyan tevékenységet végez, amely az intenzív zöldfelület flórájában kárt okoz, az a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, és 100 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal lenne sújtható. Az előterjesztésben olvasható továbbá, hogy a megnövekedett gépjárműforgalom miatt rendszeressé vált, hogy a járművekkel zöldfelületen parkolnak. További probléma, hogy az ingatlantulajdonosok számos esetben burkolják le a közterületi zöldterületet parkoló felületekké, ám a hivatal eddig – szabályozás hiányában – nem tudott fellépni, például büntetni és az eredeti állapot visszaállítását elrendelni.

Binszki József

DK-s bizottsági elnök javaslatára a jogi bizottság módosító indítványt terjesztett elő: eszerint az útburkolat biztonsági sávjának számító 70 centiméter széles területen lehessen parkolni a jövőben, ne csak akkor, ha ez a sáv zúzalékból vagy szemcsés anyagból van kialakítva, mint ahogy az eredeti előterjesztés fogalmaz. Tehát ha a közgyűlés is rábólint, akkor az úttest melletti 70 centis sávban megállhatnak továbbra is az autók, függetlenül attól, hogy ott netán zöldfelület van. A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló tervezett rendelet egyes passzusait túl szigorúnak tartja Szentistványi István, aki szerint például indokolatlan, hogy 100 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatnák azokat, akik például labdáznak egy parkban, és 200 ezret is fizethetne, aki felmászik egy szoborra.

a közgyűlés az új fedett uszoda építésének előkészítésére, és az is kiderül az előterjesztésekből, hogy a British Petrol a Híd utcában bérelne határozott időre irodát, amiért az IKV bútorozatlan állapotban nettó 1,7, míg bútorozottan 1,9 millió forintot kérne havonta. Határozatlan időre választanak pénteken ügyvezetőt a Szegedi Sport és Fürdők Kft. élére, a posztra ketten pályáztak:

Oláh Attila

informatikus közgazdász és a Ligetfürdő Kft. jelenlegi ügyvezetője,

Szabó Mihály.

A pályázókat a pénzügyi bizottság hallgatta meg, és Szabó Mihályt biztosította támogatásáról. Ugyancsak megtárgyalja majd a közgyűlés a városi tulajdonú cégek első háromnegyed éves beszámolóját. Az egyéb előterjesztések között szerepel, hogy

Horváth Barna

jogtudós akadémikus emléktábláját is elhelyeznék Szegeden. Meghosszabbítják a Pinceszínházzal és a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál Alapítvánnyal kötött kulturális együttműködés szerződéseit. A Szent-Györgyi Albert Agóra igazgatói posztjára pedig pályázatot írnak ki, mert 2017. február 15-én lejár az intézmény mostani igazgatójának,

Orbán Hedvignek

a megbízása. A pályázóktól a jogszabályi minimum feltételeit várják el.

megújulhatnak az

a helyi tömegközlekedésben. A tervezet szerint januártól ténylegesen 24, illetve 72 órán keresztül utazhatunk egy úgynevezett időalapú jeggyel a szegedi tömegközlekedési járműveken. A jelenlegi napi és háromnapos jegy megújításától azt várja a Szegedi Közlekedési Kft., hogy többen veszik majd igénybe, ha ténylegesen 24 és 72 órát lehet utazni velük, például turisták vagy éppen olyanok, akik egy konferenciára érkeznek. Szeged ezzel egy már meglévő jó gyakorlatot adaptálnak Budapest, Pécs és Miskolc közlekedési gyakorlatából. A KDPN elnök-frakcióvezetője,

Haág Zalán

interpellációjában

az alpolgármester hivatali gépkocsival okozott balesete kapcsán. Mint ismeretes, a szocialista politikus október 12-án ütközött egy villamossal a Boldogasszony sugárút és a Liliom utca sarkán, a balesetet pedig igyekeztek titokban tartani, míg portálunk nyilvánosságra nem hozta. Haág most arról érdeklődik, fogyasztott-e Szentgyörgyi Pál alkoholt a balesetet megelőző 24 órában? Ha igen, mikor és mennyit? Azonnal elismerte-e a helyszínen (szóban vagy írásban) a saját felelősségét, vagyis hogy a baleset az ő hibájából következett be? Meg tudott-e győződni arról, hogy a villamos utasai közül senki sem sérült meg? Mennyi idő elteltével hagyta el a baleset helyszínét? Igaz-e, hogy a Szegedi Közlekedési Társaság költségén távozott a helyszínről, és hogy az általa vezetett autót szintén az SZKT költségén szállították el? Ha igen, ez mekkora költséggel járt? Ha nem, kinek a költségén történt mindez, és tudomása szerint ez mekkora összegbe került? A biztosító kárszakértője mekkora összegű kárt állapított meg a személygépkocsi, illetve a villamos esetében? A kárt mekkora arányban, illetve összegben fedezi a kötelező felelősség- illetve casco biztosítás? A baleset miatt mekkora összeggel emelkedik a jövőben az önkormányzati gépkocsiflotta casco-, illetve kötelezőfelelősség-biztosításának éves díja? Szentgyörgyi mint a baleset okozója kifizeti-e a biztosítási önrészt, az eddigi és ez utáni biztosítási díjtétel közötti különbözetet, illetve az SZKT azon költségeit, melyek az alpolgármester és az általa vezetett gépkocsi elszállításának költségeit jelentették, vagy elvárja, hogy – akárcsak az általa vezetett gépkocsi működését, üzemanyagköltségét és biztosítását is – a szegedi adófizetők finanszírozzák? Az alpolgármester írásbeli válaszában közli, felelősségét elismerte, az őt joggal terhelő költségeket vállalja, egyéb "megalapozatlan feltételezésekre és rosszindulatú vádaskodásokra" nem kíván reagálni. A jobbikos

Tóth Péter

szintén interpellációban tárja fel, hogy még mindig nem oldódott meg Jókai utca 7. szám alatti társasház

Kis jövedelmű nyugdíjasok, minimálbérből élő felnőttek is kaptak több százezer forint tartozásról számlát, és van olyan év, amikor azonos hőmennyiséget felhasználva a korábbi időszakhoz képest háromszoros gázárat számol el az IKV. A városi cég szerinte képtelen a helyzet kezelésére és megoldására, ezért

Botka László

polgármesterhez fordult. Az IKV egyébként elismeri, hogy komoly problémát jelent az érintett családoknak a kusza számlázás, de a helyzet kialakulásáért a Főgázt okolja...

Ez történt a bizottsági üléseken

Az utóbbi napok során üléseztek a közgyűlés szakbizottságai is. A pénteki közgyűlésre hangolva érdemes elolvasni a

, a

, a

, a

és a

testület üléséről szóló tudósításunkat is.