Lázár: Magyarország elküldi az illegális bevándorlás kezelésével kapcsolatos javaslatait a szlovák EU-elnökségnek (FRISSÍTVE)

A magyar kormány elküldi az illegális bevándorlás kezelésével kapcsolatos javaslatait az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Szlovákiának, amely "B tervet" készít a migrációs válság megoldására - közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A magyar kabinet azt kezdeményezi, hogy ne legyen kötelező betelepítés, továbbá álljon vissza a schengeni határellenőrzési rendszer Olaszországban és Görögországban. A kormány kéri emellett, hogy a magyar határon épült kerítésre fordított forrásokat "tudják be a magyar szolidaritásba" - ismertette a tárcavezető. Magyarország fenntartja álláspontját: Európának nem az a feladata, hogy megszervezze a betelepítést, hanem az, hogy megakadályozza a bevándorlást - mondta. Arról is beszélt, hogy a kötelező betelepítési kvóták elleni küzdelemben szükség van az alaptörvény hetedik módosítására, amelyről jövő kedden dönthet az Országgyűlés, miután lezárult a javaslat szövegezése.

Lázár János

minden ellenzéki képviselőt arra kért, szavazza meg az alkotmánymódosítást, és reményének adott hangot, hogy napi pártpolitikai érdekek nem akadályozzák meg az elfogadást. A miniszter ismét sérelmezte, hogy az Európai Bizottság meghosszabbította a belső határellenőrzés lehetőségét az osztrák-magyar határon is, szerinte ugyanis ez ellentétes mind az osztrák, mind a magyar emberek érdekével. Kérdésre azt is közölte, hazugságnak tartja a kormány az Európa Tanács jelentését, amely szerint a magyar hatóságok esetenként nem megfelelően bántak a menedékkérőkkel. A jelentés állításai nem igazak - jelentette ki a tárcavezető, aki szerint politikai elfogultság állhat a dokumentum mögött. A kormány többször is kérte az igazságügyi tárcát, hogy vizsgálja meg azokat a jelentéseket, amelyek próbálják elmarasztalni Magyarországot a bevándorlókkal kapcsolatos bánásmód miatt. A minisztérium álláspontja szerint ezek az állítások nem fedik a valóságot - közölte. A miniszter a bőnyi rendőrgyilkosság orosz katonai hírszerzéssel összefüggő szálait firtató kérdésre azt felelte, hogy a nemzetbiztonsági bizottságnak ki kell vizsgálnia az ügyet és meg kell hallgatnia a Belügyminisztérium (BM) munkatársait. Arra pedig, hogy más paramilitáris szervezeteket is vizsgálnak-e, azt válaszolta, hogy az állam 2010 után visszaszerezte az erőszak-monopóliumot a Magyar Gárda és más félkatonai radikális szervezetek betiltásával, felszámolásával. Az elhárítással foglalkozó BM szervezeti egységeiben külön munkacsoportok foglalkoznak az ilyen típusú szervezetek tevékenységének blokkolására, megakadályozására. Kérdésre a tárcavezető megerősítette, hogy Theresa May brit kormányfő munkalátogatásra hívta

Orbán Viktor

miniszterelnököt, aki várhatóan jövő szerdán utazik Londonba. A csúcs kiemelt témái között említette a Brexitet és a bevándorlást, továbbá a magyar-brit kétoldalú kapcsolatokat. Utóbbit kiválónak ítélte és jelezte, hogy érdemes azokat tovább erősíteni, ugyanis Nagy-Britannia a kilépés után Magyarország egyik legfontosabb unión kívüli kereskedelmi partnerévé válik. A Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel kapcsolatos kérdésre kifejtette: az érintett 2014. október 24-én nyújtott be vízumkérvényt a bejrúti magyar nagykövetségen. Magyarország hat EU-tagországot is megkérdezett arról, hogy érinti-e a vízum megadása az érdekeiket, egyúttal tájékoztatta az Egyesült Államokat, valamint Szaúd-Arábiát. Németország úgy nyilatkozott, hogy nem sérti a vízum megadása az érdekeit, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia pedig nem válaszolt. Így a magyar hatóságoknak nem volt olyan információjuk, amely megalapozta volna a vízum megtagadását - részletezte. Ezek után az illető ember - folytatta - járt Magyarországon, "a személyazonosságát illetően vannak zavaros körülmények, amelyeket nyilván az Alkotmányvédelmi Hivatal és a rendőrség folyamatosan tisztáz". Idézte Orbán Viktor parlamenti felszólalását, amely szerint az érintett ember magyarországi tevékenysége nem sértette az ország nemzetbiztonsági érdekét. Lázár János jelezte ugyanakkor: az Interpol fél éve erősítette meg, hogy körözik a férfit, így 2015-ös magyarországi útján nem tartóztatták le. "Ha most idejönne, akkor természetesen letartóztatnánk" - erősítette meg

Kontrát Károly

BM-államtitkár szavait.

A béremelést és a beruházásokat is támogatni kell

A béremelést nevezte a következő évek egyik legfontosabb kérdésének a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János értékelése szerint bérnyomás van a gazdaságban, a vállalkozók pedig járulékcsökkentést kérnek. A kormány érdeke, hogy az ezzel kapcsolatos döntések kiszámíthatók és stabilak legyenek - mondta. A béremelést és a beruházásokat is támogatni kell - hangoztatta, s jelezte azt is, hogy a minimálbérről szóló szokásos konzultáció részeként várják az ágazati javaslatokat. A miniszter kérdésre elmondta, hogy az eredmény már 2017-ben hatással lesz a munkaerőpiacra. Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy reálisnak tartja-e azt az elemzést, amely szerint a következő öt évben 30-40 százalékkal megemelkedhetnek a reálbérek Magyarországon. Ha a magyar munkaerő nem kap itthon megfelelő fizetést, akkor el fogja hagyni az országot "vonzó ajánlat" miatt - hívta fel a figyelmet. Kifejtette, hogy 2010-hez képest sokat erősödött a magyar gazdaság, tartósan 5 százalék alatt van a munkanélküliség, mélyponton van az államháztartási hiány. A tárcavezető célként jelölte meg azt is, hogy csökkenjen a vállalkozások adóbevallással összefüggő tennivalója, azonban mint mondta, az adófizetés rendje alapjaiban nem változik meg. Lázár János a tájékoztatón beszámolt a bürokráciacsökkentés eredményeiről is, kiemelve, hogy a 8 napon belül elintézett ügyek aránya 85 százalékos, szemben a 2014-es 44 százalékkal. Szólt az eljárási díjak megszüntetéséről, aminek eredményeként négymilliárd forint maradt az állampolgároknál. Jövő héten pedig újabb tervezetet készítenek elő arról, hogy 2017-től milyen további eljárásokért ne kelljen fizetni - közölte. Ismét elmondta, egyetért azzal, hogy az állami szektorból munkavállalókat kell átvezetni a piaci szférába. "Minél több a bürokrata, annál több a bürokrácia, hiszen a bürokraták megteremtik maguknak azokat a jogszabályokat, amelyek alapján újabb hivatalok, sóhivatalok, hatóságok jönnek létre a népesség vegzálására" - fogalmazott, kijelentve: a közszférában foglalkoztatottak számát a tiltakozások ellenére is lejjebb fogja vinni a kormány. Egy felvetésre kijelentette: a letelepedési kötvény meg fog szűnni, nincs rá szükség, ezt Orbán Viktor miniszterelnök is tényként kezeli. Lázár János a 3-as metró felújítását firtató kérdésre kijelentette: ha egyetlen ember is veszélyben van, akkor azonnal le kell állítani azt, ennek megítélése azonban nem politikai, hanem szakmai, hatósági, biztonsági kérdés. A veszély elhárítását, továbbá a vonal és lehetőség szerint az állomások felújítását jelölte meg célként, hozzátéve, eddig 200 milliárd forintot biztosítanak a projekthez. Ha a forrás nem elegendő, akkor a kormány kész újabb segítséget nyújtani - tette hozzá, a közbeszerzési szabályok egyszerűsítését azonban egy uniós irányelvre hivatkozva kizárta. "Nem hiszem, hogy az üzengetés vagy a politikai vita ebben a kérdésben - ahol vélelmezhetően emberek biztonsága van veszélyben (...) - helyes dolog lenne" - fogalmazott, hangsúlyozva: a metrófelújítás nem lehet politikai játszma kérdése. A kabinet fel van készülve arra az esetre, ha a főváros leállítja a vonalat és a katasztrófavédelem közreműködésével kész segíteni a helyzet kezelésében - ismertette. A kórházi kancellárokra vonatkozóan kifejtette: nem rendszer-átalakítása, hanem bér- és infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, ez a reális célkitűzés. Nincs helye olyannak, ami kockázatot jelentene az ellátásban - szögezte le. Arra a felvetésre, hogy Rakamaz több mint félmilliárd forint európai uniós forrást nyert el egy tanösvényre és fogadóépületre, de a silány kivitelezés miatt nem kaptak használatba vételi engedélyt, azt válaszolta: ennek "Rakamaz önkormányzatára nézve súlyos következménye lehet. (...) Nagyon meg fogja bánni Rakamaz önkormányzata, ha szórakozik az EU-s forrásokkal". A gazdasági tárca jelenleg is vizsgálatot folytat a beruházás első szakaszáról, a második szakaszra most pályázik a település, de az első részt látva nem sok esélyt lát, hogy megkapja rá a pénzt - mondta Lázár János. Megkérdezték az álláspontját arról is, hogy a Csongrád megyei Algyőn népszavazást kezdeményeznének egy iskola mellett tervezett vegyi üzemről. Azt felelte: súlyos problémának tartja az ügyet és nem támogatja a beruházást, a referendum mellett van. Egy másik kérdésre azt is közölte: a kormány kész segítséget nyújtani a Budapesti Zsidó Hitközségnek, amelynek október végén égett le a zuglói zsinagógája.