Szegedi szakember: Donald Trump celebsége teheti amerikai elnökké Hillary Clintont

Történelmi kampány végéhez közeledik az amerikai elnökválasztás, november nyolcadikán voksolnak az Egyesült Államok új elnökének személyéről, két különleges jelöltről kell döntést hozniuk a választóknak. Az esélyekről, indokokról és következményekről Merkovity Norberttel, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszékének tudományos munkatársával beszélgettünk.

„A jelenlegi kampány mindenféleképpen történelmi, egyrészt abból a szempontból t, hogy nagyon ritkán fordul elő olyan, amikor mind a két párt jelöltje teljesen friss, tehát nem indul a volt elnökjelölt, és a jelenlegi elnök sem hosszabbít” – nyilatkozott hírportálunknak

Merkovity Norbert

.

Barack Obama

elnök nem tud hosszabbítani, mert kitöltötte a ciklusát,

Joe Biden

alelnök pedig úgy döntött, hogy nem indul. Az elnökjelöltek frissességét idézőjelesen kell érteni, mert

Hillary Clinton

politikai múltja messzire nyúlik vissza, 2008-ban indult az elnökjelöltségért, de nem nyerte meg a demokrata előválasztásokat. Történelmi a mostani kampány abból a szempontból is, hogy olyan még nem történt, hogy az egyik nagy párt jelöltje, ebben az esetben a republikánus párté egy párton kívüli személy legyen, nem csak párton kívüli, politikán kívüli is,

Donald Trump

egy ingatlanmágnás, aki a celeblétbe is belekóstolt a saját televíziós műsorai által.

A jelöltek által mutatott nagy eltérések az esélyeket is komolyan befolyásolják. „Nagyon szűk az a járható út, amelyen végig kellene mennie Trumpnak ahhoz, hogy megnyerje a választásokat, jelenleg úgy néz ki, hogy a billegő államok - vagyis azok az államok, amelyek esetében még nem biztos, hogy tudjuk, hogy mi lesz a végeredmény - közül az összeset meg kell nyernie, csak akkor lehet belőle elnök” – emelte ki az SZTE oktatója.

„Ami inkább érdekes a választás e szakaszában, az az, hogy mi történik az amerikai szenátussal és képviselőházzal, azaz a Kongresszusban ki fog többséget szerezni” – fogalmazott Merkovity Norbert. A Szenátusban a demokratáknak megvan az esélyük arra, hogy kiegyenlítsék az erőviszonyokat, eddig ők voltak kisebbségben, a kongresszusi választásokról pedig a közvélemény-kutatások eléggé ritkák, így most úgy tűnik, hogy a republikánusok nyerhetik meg az alsóházat, a képviselőházat, de még akár meglepetés is születhet.

A teflon is tud kétélű lenni

Donald Trump talán minden idők legellentmondásosabb elnökjelöltje, szélsőséges megnyilvánulásai, megbotránkoztató stílusa még a republikánus táboron belül is ellentéteket szül. Jogosan merülhet fel a kérdés: egy ilyen megosztó személy hogy válhatott elnökjelöltté? „Trump sikerének egyik okát abban kell keresni, hogy mi a jelenlegi helyzet a választók szempontjából Amerikában. Nem sokkal eltérőbb, mint amit Európában találunk, kiábrándultak a politikából, a fősodrú politikából, a washingtoni politikusokból” – fejtette ki véleményét Merkovity Norbert. Trump ehhez képest kívülről érkezik, teljesen mást képvisel, mint amit a többi republikánus párti jelölt. A republikánus párti szavazóknál akad egy külön említésre méltó momentum, az, hogy ők még elégedetlenebbek, még inkább haragudnak a washingtoni politikára.

A másik oka annak, hogy Trump befuthatott, az az, hogy maga az amerikai választások demokratikus folyamata egy XVIII-XIX. században kialakított folyamat, amiben az igazi változást az elektronikus média, a rádió, a televízió megjelenése hozta, de azóta nem történtek változások. Ez a rendszer nem igazán reagált az internet hozta újításokra, úgy, mint a közösségi médiában folyó politizálás, és Trump, mint televíziós személyiség, ráérzett arra, hogy hogyan kell megszólítani ezeket az embereket és maximálisan kihasználja és kihasználta a republikánus előválasztások során is azt, hogy beszélni kell folyamatosan. Az internet lehetővé teszi azt, hogy sokat lehet kommunikálni, és ezekkel aztán elkezdenek foglalkozni az emberek, elkezd foglalkozni a média és nem kell megállni, nem kell hagyni a médiát, hogy feldolgozza ezeket az információkat.

„Például a mexikói fal megépítése, nem pusztán egy elnöki akarat eredménye lehet, Trump viszont ezt nem hagyta, beszélt tovább, mondott más ügyeket, ezért terjedt el róla az, hogy ő a teflonjelölt, minden dolog, amit mond, legyen az bármekkora blődség, az őt nem érinti a támogatottságában, nem érinti abban, hogy változtasson a kommunikációján” – mondta el az SZTE oktatója. Ez a taktika egészen addig működött, amíg a nőügyek nem kerültek elő, illetve az, hogy milyen lealacsonyító módon beszélt a nőkről Trump. Az előválasztások arról szólnak Amerikában, hogy a két nagy párt megversenyeztesse a jelölteket, és hogyha bárkinek van valamilyen karakterhibája, jellemhibája, az ott derüljön ki. Trump-ról lehetett tudni ezeket a jellemhibákat, mégis gyorsabb volt az ő kommunikációja, mint a demokratikus folyamat, így juthatott el a republikánus párt konvenciójáig, ahol megnyerte az előválasztásokat. Viszont mostanság kezd el ez a dolog visszafelé elsülni Trump-ra nézve, hiszen folyamatosan veszít a támogatottságából, elveszíti a csatatérállamokban a versenyeket.

A politikus a celebbel szemben

Donald Trump ellenfele, Hillary Clinton sem tartozik minden idők legnépszerűbb elnökjelöltjei közé, számos botrány kapcsolódik a nevéhez, mindazonáltal megvan az esélye arra, hogy az Egyesült Államok első női elnöke legyen. „A demokrata politikus a folytatója annak a sornak, ami a világpolitikában elindult, hogy a gazdaságilag erős államok élén nők jelennek meg vezetőként, ebben nincs semmi furcsaság, semmi újdonság, teljesen beleillik abba a képbe, ami most a világban zajlik, és ez valahol üdvözölendő is” – nyilatkozta hírportálunknak Merkovity Norbert. A 2008-as kampányához képest nem kapott komolyabb hangsúlyt az, hogy ő női jelölt, és ő lehet az első női elnök, ez 2008-ban jóval inkább központi helyet foglalt el a kampányában. Most az oktatásügyi, gazdaságpolitikai program, amit rendkívül fontosnak tart, tehát inkább szakpolitikai kérdésekről beszél többet, mintsem arról, hogy ő lehet az első női elnök. „Az ellenfél táborában még azt is sokan megkérdőjelezik, hogy mennyiben nő Clinton, de ezek már a trump-i keserűségből fakadó kijelentések” – tette hozzá. Clinton sem makulátlan jelölt, ellenfelei számos alkalommal vádolják meg azzal, hogy kudarcokkal teli politikai pályafutás áll mögötte. „Aki politikus, és egyik pozícióból a másikba pályázik, a múltja egyértelműen mérhető és az alapján meg lehet arról a személyről állapítani valamit, hogy hogyan teljesítette korábban a munkáját” – fogalmazott Merkovity Norbert. Nincs ez másképp Clinton esetében sem, mint kormányzó first lady, mint fehér házi first lady, mint szenátor, és mint külügyminiszter, de az, amit ő eddig letett az asztalra, az nem feltétlenül vállalhatatlan. Amiről azt állítja az ellenfele, hogy belebukott, például Trump és csapata folyamatosan Clinton-ra hárítja az Iszlám Állam létrejöttének felelősségét, nem feltétlenül fedi a valóságot, az Iszlám Állam estében legalább annyira van jelen a Republikánus párt, mint a Demokrata párt, és úgy tűnik, hogy ezt a választók többsége is átlátja.

Felmerül az a kérdés, hogy mit bizonyít valaki államvezetői képességeiből, hogy korábban csődbe vitt cégeket azért, hogy éveken keresztül ne kelljen adót fizetnie? Clinton-ról tudható, hogy milyen politikai múlttal rendelkezik, és hogy mit képvisel, Trump-ról ezt nem feltétlenül lehet elmondani.

„A hosszabb út több hibázási lehetőséget is rejt magában, viszont ez most nem igaz, van egy politikus és egy celeb egymás ellen, és a celeb életéből sokkal több kínos részlet derülhet ki” – hangsúlyozta Merkovity Norbert. Kiemelte, hogy ha az emberek elfordulnak a politikától, általában a celebvilág az, ami megragadja a figyelmüket, és az ottani világban bekövetkező hibás lépéseket jobban átélik az emberek, és emiatt jobban is visszaüthetnek, mint az, hogy 2001-ben szenátorként Clinton támogatta-e az iraki bevonulást vagy sem.

Megújulás mindkét oldalon

Mind a Demokrata, mint a Republikánus Párt részéről változások esedékesek november nyolcadika után, ezek mikéntjét azonban meghatározza a voksolás kimenetele. Ha Trump nyer, akkor a republikánus pártvezetésnek az a szándéka, hogy levetkőzze magáról a főleg fehér amerikaiaknak szóló politizálást, dugába dől, hiszen Trump erre erősített rá. Ha Trump veszít, akkor a republikánus pártnak meglesz az esélye a megújulásra, de akkor a Trump választók, akik ott vannak a párt környékén, politikai alternatíva nélkül maradnak. Elképzelhető az, hogy kettészakad a Republikánus Párt, - volt már példa ilyesmire korábban - az a kérdés, hogy a szakadásból mennyi idő alatt térne vissza a normális kerékvágásba a párt megmaradt része. A másik oldalon a kiszakadt, szeparatista republikánus párt valószínűleg egy európai értelemben szélsőjobboldali párt lenne, az is kérdés, hogy mekkora fogadtatása lenne egy ilyen pártnak az Egyesült Államokban.

A demokratáknál szintén érik egy megújulás, hiszen a két legfőbb demokrata jelölt az előválasztások idején 68, illetve 74 éves volt, tehát egy fiatalításnak nagy hasznát látná a Demokrata Pártra. Ha Clinton veszít, akkor a fiatalítási folyamatot fel kell gyorsítania a pártnak, ha nyer, akkor pedig kényelmesebb pozícióból vághatnak bele, de akkor is fel kell építeni olyan személyeket, akik országosan ismertek lesznek a 30-40, esetleg 50 éves korosztály tagjai. Külpolitikai szempontból, ha Trump végez az élen, akkor várható, hogy az amerikai külpolitika éles fordulatot vesz abból a szempontból, hogy Európa felé mennyi figyelem fordul majd Amerika felől. Az Obama-adminisztráció sem foglalkozott túl sokat Európával, Trump-tól még kevesebb várható, ráadásul a republikánus elnökjelölt megkérdőjelezte a NATO létjogosultságát is. „Kérdés, hogy mi történne a katonai szövetséggel, az EU és az USA között kötendő szabadkereskedelmi megállapodással. További kérdés, hogy mi történik Amerika Európán kívüli szövetségeseivel, például Dél-Koreával, Japánnal, akik Észak-Korea által fenyegetve érzik magukat és mi történik Amerika és Kína között hosszabb távon” – vetette fel az egyetemi oktató. Amerika és Oroszország között pedig úgy tűnik, hogy egyfajta közeledés képzelhető majd el, hiszen

Vlagyimir Putyin

és Trump támogatólag nyilatkozik egymásról. Clinton győzelme esetén a külpolitikában igazán nagy fordulatok nem várhatóak. „Továbbra is megkérdőjelezném, hogy az EU és Amerikai közt kötendő szabadkereskedelmi egyezménynek lesz-e folytatása, úgy tűnik, hogy inkább Obama egyik politikai célkitűzése volt, Clinton valószínűleg nem fogja erőltetni a szabadkereskedelmi megállapodást, illetve várható, hogy más kereskedelmi megállapodások sem fognak születni” – mondta el Merkovity Norbert. Ha a demokrata elnökjelölt győz, akkor szinte borítékolható, hogy a NATO jelenlegi formájában fennmarad, Oroszországgal továbbra is fagyos marad a kapcsolat, valamint Japán és Dél-Korea jobban számíthat Amerikára, mintha Trump lenne az elnök.