Pásztor István: hatvan év kellett ahhoz, hogy a helyükre kerüljenek a dolgok

Az ember a szabadságát nem annak meglétében, hanem annak hiányában érzékeli, a szabadság kivívása pedig nem egyetlen csata, hanem folyamatos küzdelem - hangsúlyozta szombaton Szabadkán az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke, aki szerint hatvan év kellett ahhoz, hogy helyükre kerüljenek dolgok.

Az igazság, a gazság és az igazságtalanság nem megtörténtekor látszik, hanem az időben hátra tekintve. Nem ahhoz kellett hatvan év, hogy "tudjuk, hogy mi volt az igazság, a gazság és az igazságtalanság", hanem ahhoz kellett hat évtized, hogy értelmezni lehessen, a helyén lehessen kezelni az eseményeket - fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy 1956 októberét követően mintegy húszezren indultak meg Magyarországról az akkori Jugoszlávia irányába, és a vajdasági magyarok voltak az elsők, akik befogadták a menekülőket. A palicsi befogadótábor helyén minden évben megemlékeznek az egykor ott elszállásoltakról. A határon túli magyarok közöl elsőként a vajdaságiak emeltek emlékművet az 1956-os forradalomnak - hívta fel a figyelmet a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A politikus a magyar alaptörvényt idézve kiemelte, hogy "mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjad", ezért a forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján is meg kell említeni a magyar alaptörvény módosítását. Az alkotmányt annak érdekében változtatják meg, hogy "erőteljes rögzítésre kerüljön a nemzeti önazonosság, az állami szuverenitás, és az alkotmányos identitás", és a vajdasági magyarságnak is beszélnie kell róla, hiszen "részei vagyunk a nemzetnek".

Pásztor István

felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarok több mint 60 százaléka részt vett a népszavazáson. "Mert a szavak és cselekedetek összeérnek, és a nemzeti ünnepen hatványozottan kirajzolódnak azok a szabad szemmel láthatatlan momentumok, amelyek bennünket eggyé tesznek. A vajdasági magyarok most is - mint 1956-ban - a nemzet mellé álltak" - hangoztatta. A megemlékezésen

Pintér Attila

, Magyarország belgrádi nagykövete arról beszélt, hogy a magyarok nem tűrik a rabságot, és mindig hajlandók küzdeni a szabadságért, "a szabadság a legfontosabb nemzeti értékünk". A nagykövet úgy fogalmazott: "nem hagyjuk, hogy más államok, nemzetek érdekei befolyásoljanak bennünket, mi tudjuk csak kizárólag, hogy mi hogyan szeretnénk élni. A szabadságot ma is, holnap is mindennap meg kell védeni, szerencsére napjainkban döntően már nem fegyverrel, hanem érvelve, közéleti, politikai, kulturális eszközökkel, és ebben minden magyarra szükségünk van".

Pintér Attila

felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolata soha nem volt ilyen jó, hiszen a két ország és a két nép érdekei megegyeznek. Hozzáfűzte, Budapest nagyra értékeli, hogy a szerb kormány számos lépést tett a kisebbségi jogok érvényesítése, így a magyar kisebbség érdekében. Leszögezte: Magyarország továbbra is kiáll Szerbia európai integrációja mellett.