Nógrádi Tibor a forradalom ünnepén: Legfőbb ideje, hogy példát vegyenek rólunk, magyarokról! + FOTÓK

A szentmihályi megemlékezésen a településrész önkormányzati képviselője Császár Tibor gyönyörű kopjafáját is felavatta a főtéren.

Hatvan esztendővel ezelőtt egy kicsiny nép valóságos csodát tett itt a Kárpát-medencében. Történelme során nem először, és nem is utoljára! -

Nógrádi Tibor

(Fidesz-L.É.T.) önkormányzati képviselő

Márai Sándor

Mennyből az angyal című versét, a talán legszebb magyar 1956-os költeményt idézve kezdte így ünnepi beszédét vasárnap Szentmihályon. A településrész 1956-os megemlékezésén a politikus kopjafát is avatott a főtéren,

Császár Tibor

munkáján

József Attila

Hazám című verséből szerepel idézet: "édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hűséges fiad!" "A szabadságharcosok népe azt kiáltotta: elég volt az önkényből, a zsarnokságból, az idegen elnyomásból, a világtörténelem leggonoszabb emberkísérletéből! Elég volt a kommunizmusból, a kommunistákból, a gyökértelenségből, az ezeréves értékek megtagadásából! A magyarok összekapaszkodtak a nemzet jövőjéért, síkra szálltak országunk és Európa szabadságáért. Dacoltak a reménytelenséggel, fittyet hánytak a lehetetlenre, erős hittel szolgálták az igazságot, követendő mintát állítva a későbbi nemzedékek elé" - hívta fel a figyelmet Nógrádi Tibor. A városatya szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc olyan nagyszerű történelmi esemény volt, amely megmutatta a magyar nép egységét, szabadságvágyát, hazaszeretetét, és a mai napig méltán vívja ki a világ elismerését. A magyar 1956 verte az első szöget a kommunizmus koporsójába; akkor indult el az a folyamat, amely 1990-re a szovjet blokk felbomlásához vezetett. Nekünk, szegedieknek - emlékeztetett - különösen büszkének kell lennünk arra, hogy a forradalmi szikrát itt csiholták az akkori egyetemisták. Az 1956. október 16-án a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ fogalmazta meg a későbbi forradalmi követelések gerincét: a szabadságot, a függetlenséget, a demokratikus választást, a szovjet csapatok kivonulását. "Hatvan esztendővel ezelőtt a magyarság a világtörténelem egyik legtisztább és legőszintébb forradalma során vállalta az egyenlőtlen és igazságtalan küzdelmet a gonosszal, az elnyomóval, az ördögi rendszerrel, a hősök élüket áldozták hazájuk jövőjének oltárán. Az 56-os forradalmárok és szabadságharcosok méltó örökösei azoknak, akik a magyarság 1100 éves történelme során a nemzet függetlenségéért szálltak harcba tatár, török, labanc vagy orosz ellen. Önfeláldozásuk gyümölcsét a mi generációnk, a mi gyermekeink, unokáink élvezhetik egy olyan korban, amikor a szabadságot a legtöbben talán természetesnek veszik, és hajlamosak megfeledkezni annak értékéről" - mondta a szónok.

Beszédében felidézte, 1956-ban Magyarországot a külső segítség ígéretével biztatták, ami soha nem érkezett meg, és a világhatalmak által cserbenhagyott forradalom elbukott, mégis: legyőzetve is győztesnek mutatkozott. "Bár szabadságharcunk a szovjet túlerő és a nemzetközi politika közönye miatt elveszett, a magyarok mégis visszanyerték a felelősségvállalás, méltóság és szabadság erejét, azaz 1956 volt az első lépés 1990 felé, amikor az újra szabaddá lett magyar nép elfoglalhatta régóta megérdemelt helyét az európai nemzetek közösségében. Abban a közösségben, melynek ma éppen példát mutat a történelem újabb, modern kori viharában!" - utalt a jelenkor történelmi léptékű folyamataira, eseményeire. Nógrádi Tibor szerint 1956 máig üzen a magyarságnak és Európának egyaránt. Azt jelzi, nap mint nap úgy kell harcolnunk a saját szabadságunkért, hogy közben büszkén harsogjuk: Magyarország a jövőben is mindig az európai szabadság oldalán áll majd. "A visegrádi négyek – élükön hazánkkal – ma, a 21. századi népvándorlás idején úgy küzdenek azért, hogy megmaradjon önrendelkezésük és nemzeti önazonosságuk Európán belül, hogy ebben mások is felismerhessék, mennyire fontosak a gyökerek. Hogy a most talán még bizonytalanok vagy másként gondolkodók is beláthassák: Európa csak egységesen lehet szabad és erős, ugyanakkor a nemzeti identitás feladása, európaiságunk, európai értékrendünk és keresztény kultúránk olvasztótengelybe dobása történelmi bűn. Hiszen a napnál is világosabb: Magyarország jelenleg a déli határon az európai kultúrát, az európai értékrendet, az európai jogot is védi saját és az egész kontinens biztonsága mellett" - mutatott rá. A politikus szerint Magyarország a földrajzi elhelyezkedése miatt minden harminc évben egyszer az aktuális európai harcok fősodrába kerül, így volt ez 1956-ban, 1989-90-ben, és most 2015–2016-ban is, amikor kormányunknak kellett lezárni a határt, hogy megállítsuk a délről fenyegető népvándorlást. "Egy esztendővel ezelőtt itt, a faluban is saját bőrünkön éreztük a migrációval járó valamennyi problémát, amikor idegen kultúrájú, idegen vallású, az azonosításukat megtagadó, ki tudja, milyen céllal ide érkező illegális bevándorlók tízezrei gázoltak át földjeinken, kertjeinken, utcáinkon, tartották rettegésben a becsületes magyar polgárokat. A kormány nem szaladt el a kihívás elől, megértette az idők szavát, és határozott intézkedésekkel megteremtette a biztonságot, a nyugalmat. A küzdelem azonban nem ért véget, újabb milliók állnak Európa határán, és Magyarországnak a brüsszeli bürokraták boszorkánykonyháiban kifőzött kvótatervekkel szemben hétről hétre meg kell védenie magát. Mi, magyarok sohasem ijedtünk meg a sors által ránk rótt feladatoktól, hanem teljesítettük a kötelességünket. Az 1956-os eszmék örökségét ápoló, a forradalomban megfogalmazott nemes célokat ma is büszkén zászlajára tűző Magyarország a 21. században hozzá kívánja segíteni az európai közösséget, hogy az öreg kontinens túltegye magát az egyre szembetűnőbb identitásválságon, és az unió képes legyen megvédeni biztonságát, önazonosságát. Úgy, hogy tiszteletben tartja, sőt erősíti a nemzeti identitásokat, a nemzeti sajátosságokat, hiszen így lehet a sokszínűségében erős és versenyképes" - fejtette ki. Ünnepi gondolatait

Bibó István,

a Nagy Imre-kormány államminiszterének 1956. november 4-i kiáltványával zárta: "A harcban osztály- és felekezeti különbség nélkül részt vett az egész magyar nép, s megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és megkülönböztetni kész magatartása, mellyel csupán a leigázó idegen hatalom és a honi hóhérkülönítményesek ellen fordult. Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását. Most a világ hatalmain van a sor..." Nógrádi Tibor szerint Magyarország az elmúlt 1100 évben sokszorosan bizonyított. Most is a világ hatalmain van a sor. Legfőbb ideje, hogy számot vessenek a szabadságot, a demokratikus értékeket, az európai életformát napjainkban súlyosan fenyegető veszélyekkel. Legfőbb ideje, hogy példát vegyenek rólunk, magyarokról! - üzente a szentmihályi közösségnek. A megemlékezést számos további kísérőprogram színesítette vasárnap Szentmihályon. A művelődési házban

Mudroczki Kati

festőművész alkotásaiból nyílt tárlat, a temerini Szirmai Károly MME színjátszókör pedig "A szabadság betegei" címmel mutatta be 56-os előadását.