Az épület névadójának portréja ékesíti a Reök-palotát

Egyetlen festmény, egy pasztellkép maradt fenn Reök Ivánról, amelyet szombattól a nagyközönség is megtekinthet az immár róla elnevezett szalonban. Az alkotást a Ribári család adományozta megőrzésre a Reök-palotának – mondta el Herczeg Tamás igazgató a kép bemutatóján.

A 2007-ben megnyitott kultúrpalotát éppen azért nevezték el hivatalosan Regionális Összművészeti Központnak, hogy fennmaradjon építtetőjének a neve.

Reök Iván Lajos

vízépítő mérnök, ország-gyűlési képviselő 1907-ben építtette családjának a szecesszió egyik hazai remekművének számító palotát Tisza Lajos körút és a Kölcsey utca sarkán, amelyet a magyar Gaudiként is emlegetett

Magyar Ede

tervezett.

Herczeg Tamás

igazgató portálunknak elmondta, már a palota megnyitásakor elkezdte keresni a kapcsolatot a Reök-családdal, hiszen száz év egy család életében nem olyan hosszú idő, hogy ne találjanak leszármazottakat. Reök Iván unokatestvére

Munkácsy Mihály

festőművész volt, így ezen a rokoni szálon keresztül jutott el a palotát építtető dédunokájához, majd a család másik ágához, a

Ribárikhoz

, akik letétbe adták a Reök Ivánról készült pasztellképet. „Az immár Reök Szalonnak átkeresztelt Zöld Szalonban helyeztük el az 1903-ban készült képet, amely az egyetlen eredeti felfestéssel helyreállított szoba, amely az épület történetét hivatott őrizni. Ez egykor fő helye volt a háznak, hiszen a nagy erkély is ezen a homlokzaton van, és most a kép révén tért ide vissza Reök Iván” – mondta el portálunknak Herczeg Tamás. A szalon egyébként konferenciáknak és sajtótájékoztatóknak adott eddig is helyet, és a jövőben is ez lesz a funkciója. Ezen felül a palota rejtett kincseit bemutató séták és egyéb alkalmak programkínálatát színesítik. Az igazgató elmondta, igaz Reök Iván korában divat volt portrékat festeni, róla azonban csak fényképek maradtak fent, és nincs tudomása a szakembereknek sem arról, hogy festményen örökítették volna meg a kultúrmérnököt. „A család titkaihoz tartozik, hogy szemben többiekkel, akik a szegedi református temető Reök-kriptájában nyugszanak, őt horgosi birtokán helyezték végső nyugalomra. Most, ahogy Horgos polgármesterével felvettük kapcsolatot derült ki az is, hogy a palota emléktábláján rossz dátumok szerepelnek, Reök Iván ugyanis 1856-ban született és 1923-ban halt meg, ezt természetesen korrigálni fogjuk” – mondta el Herczeg Tamás.

Sors Róberttől

, Horgos polgármesterétől megtudtuk, hogy az 1920-ban Csongrád megyétől egyedüliként Szerbiához csatolt település történelmébe is beírta magát Reök Iván. Elmondta, hogy a víz-építő mérnök horgosi birtokának egyik csücskében lévő, többször megrongált síremlékét nemrég újították fel, és a múlt héten fiatalokkal együtt emlékeztek meg személyéről, munkásságáról. Érdekességként elmondta a vajdasági település első embere, hogy egy Magyar Ede által tervezett villában látta meg a napvilágot, így mindig nagy élmény számára, ha egy olyan épületet lát, ami a neves tervező keze munkáját dicséri. A településen egyébként tér és utca is őrzi az építész és Reök Iván nevét is.

Kozma József

a kép bemutatóján azt mondta, hogy az általa vezetett kulturális bizottság felveszi napirendjére, hogy a horgosi helyi közösséggel felveszik a kapcsolatot, és megvizsgálják annak lehetőségét, hogy milyen kulturális kapcsolatot lehet kialakítani Szeged és Horgos között.