B. Nagy László: A népszavazás a magyarság jövőjéről szól + FOTÓK

A honatya szerint Brüsszel nem mondott le a kényszerbetelepítésről, sőt, könnyen lehet, hogy a merkeli Németország sem tud mit kezdeni a 1,5 millió migránssal.

"Az október 2-i kvótanépszavazásnak óriási a tétje a nemzet szempontjából, hiszen a magyarság kultúrája, identitása, jövője, végső soron civilizációnk sorsa forog kockán" - hívta fel a figyelmet szerdai szegedi lakossági fórumán

B. Nagy László

fideszes országgyűlési képviselő. A politikus leszögezte, nem szabad bedőlni azoknak a megtévesztő balliberális hangoknak, melyek azzal igyekeznek megtéveszteni az embereket, hogy a referendumnak nincs semmiféle jelentősége vagy jogi következménye. Brüsszel ugyanis egyértelműen arra készül, hogy az Európába érkező migránsokat szétossza az uniós tagállamok között, a magyarok pedig most nemet mondhatnak erre a tervre. Ugyanúgy veszélyt rejt magában a honatya szerint, hogy immár

Angela Merkel

kancellár is elismeri migrációs politikájának kudarcát, tehát könnyen előfordulhat, hogy Németország előbb vagy utóbb felteszi a kezét, és bejelenti, nem bír el a másfél millió frissiben érkezett migránssal, ezért nagy részüket visszatoloncolná más országokba. A skandináv államok pedig máris több ezer illegális bevándorlót küldenének vissza Magyarországra, eléréséért uniós eljárást is kezdeményeztek ellenünk, ám a kényszerbetelepítést a kormány ha kell, akkor bírósági úton is megakadályozza. Éppen ezek miatt - mondta - fontos, hogy minél többen vegyenek részt a népszavazáson, támogassák a magyar kormányt elkötelezett, határozott küzdelmében, sőt, arra kérte a jelenlévőket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a környezetükben élők is megértsék és átérezzék október 2-a fontosságát, és az urnákhoz járuljanak. B. Nagy László arra is emlékeztetett, hogy a modern kori népvándorlás hátterében bizony a demokráciaexport kudarcát is fel kell ismernünk. Líbia, Irak, Szíria stabilitása a múlté, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy milliók véget nem érő áradata zúduljon az öreg kontinensre. A népszavazáson nemet mondhatunk arra, hogy ezeknek a távoli konfliktusoknak a káros hatásai Magyarországon csapódjanak le. Október 2-án az emberek hosszú évtizedekre dönthetnek arról, hogy mi, magyarok kivel éljünk együtt az országban - hangsúlyozta, hozzátéve: azért fontos a részvétel, hogy bizonyíthassuk Brüsszel és Európa előtt, valódi nemzeti egyetértés, összefogás alakult ki a kötelező betelepítés elutasításáról. A KDNP-székházban tartott esten elhangzott, a migráció és a terrorizmus összefüggései immár tagadhatatlanok, és az is egyértelmű, hogy a bevándorlók nem fogadják el az adott ország szokásait, nem tartják tiszteletben a kultúrát és a törvényeket. Számos nyugat-európai város példáján keresztül szemlélhetjük nap mint nap a bevándorlók és az őslakosok közötti folyamatos konfliktusokat, melyeket olyan tünetek kísérnek, mint a gyakorlatilag önálló törvények szerint működő no-go zónák, a nők elleni fizikai és szexuális erőszak, gyilkosságok, terrorcselekmények. Az elmúlt időszak szomorú történéseit B. Nagy László munkatársa,

Acsay Lajos

mutatta be prezentációjában. A házigazda

Haág Zalán,

a KDNP szegedi elnöke pedig köszöntőjében egyebek mellett a napfény városát fenyegető veszélyekről szólt. Mint mondta,

Botka László

szocialista polgármester emlékezetes kijelentést tett tavaly nyáron, miszerint a szegediek nem találkoznak migránsokkal, azok nem zavarják az itt élőket. Nos, ehhez képest - így Haág - a térségben fogták el 2015-ben például azt az afgán fiatalt is, aki Würzburgban idén nyáron baltával-késsel támadt egy vonat utasaira, és aki miközben a menekültügyi eljárása zajlott Szegeden, ismeretlen helyre távozott. Vajon mi lett volna, ha Szegeden kapott volna menedéket, lakhelyet, és az itteni villamoson hajtott volna végre hasonló véres cselekményt? - tette fel a kérdést, utalva arra, hogy a szegedieknek október 2-án Botka László a betelepítést lehetővé tévő politikájára is nemet kell mondaniuk.