Az operatív programokról tájékozódhattak a Csongrád megyei településvezetők

Ismeretbővítő és konzultációs programot tartott Csongrád megyei településvezetőknek, a település irányításában résztvevő szakembereknek a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Irodája. A rendezvényen a településvezetők elmondhatták az ITP-tervezés során kialakult tapasztalataikat, illetve szó volt a gazdaságfejlesztés, a munkaerő-piaci egyensúly megteremtésének felelősségéről is.

A Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Irodája road show keretében járja a megyei jogú városokat, mely rendezvénnyel az önkormányzatok hatékony működésének előmozdításához és fenntarthatóságának növeléséhez kíván hozzájárulni. Az ismeretbővítő előadásokon olyan módszertani és útmutató anyagokat ismerhetnek meg az önkormányzatok, melyeket a 2014-2020 programozási ciklus pályázatainak eredményes megvalósítása érdekében állítottak össze az iroda munkatársai. Az egész napos konferencián így szó volt többek között a 2014-2020-as időszak fejlesztéspolitikájáról, illetve a Csongrád Megyei Önkormányzat, valamint Mórahalom együttműködési tapasztalatairól.

Tatai Laura

, az Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság Program és Projektfelügyeleti Főosztályának főosztályvezető-helyettese felhívta a résztvevők figyelmét, a 2014-2020-as időszak tervezési, előkészítő munkáját hamarosan felválthatja a megvalósítás. 2016 augusztus végéig több mint 260 operatív program pályázati anyagát írták ki, terveik szerint jövő év elejéig, de legkésőbb tavaszáig az összes operatív programot szeretnék elérhetővé, pályázhatóvá tenni. Az úgynevezett KEOP-felhívásokból (Környezet és Energia Operatív Program) már majdnem mind elérhető, de elindultak már a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) és a KÖFOP (Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program) pályázatai is.

Nógrádi Zoltán

, Mórahalom polgármestere a rendezvény szervezéséért is felelős Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Irodájának munkáját dicsérte, az ott dolgozó munkatársak ugyanis lehetővé tették, hogy a folyton változó és alakuló intézményrendszerben eligazodjanak. Példaként hozta fel a településen 2012-ben megkezdett ivóvízminőség-javító programot, melyet az uniós városoknak kötelessége lefuttatni, s melynek lebonyolítását a minisztérium vette vállára. A belügyminisztérium segítségével a projekt egy átmeneti időszakában konténerekkel juttatták el a helyieknek az ivóvizet, de ha nem sikerült volna időre teljesíteniük a programot, úgy saját forrásból kellett volna megvalósítaniuk a több milliárd forintos beruházást. Kissé kritikus hangvétellel megjegyezte, a minisztérium koordinációs feladatát a megyei önkormányzatok is átültethetnék a gyakorlatba - utalt ezzel a területfejlesztési programokkal kapcsolatos negatív tapasztalatokra. Mint mondta, olyan fejlesztésekre lenne szükség, melyek a helyi igényekhez igazodnak, nem pedig az unióból diktált feltételrendszereknek tesznek eleget. A többlépcsős TOP kidolgozása komoly tanulságul szolgált Mórahalomnak.

Gyarmati Zoltán

, a Csongrád Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Osztályának paktumiroda vezetője a polgármester szavaira reagálva elmondta, évente újabb és újabb területfejlesztési programokat voltak kénytelenek kidolgozni, elfogadtatni. Idén szeptemberben az ITP 2.2 változatát hagyták jóvá - erősített rá a kiforratlan pályázati- és intézményrendszerben történő, párhuzamos tervezéssel járó nehézségekre. Kitért arra is, a TOP-ban a tervezettnél (60 százalék) kevesebb fordítható gazdaságfejlesztésre, a kis- és középvállalkozások pedig kiestek a kedvezményezettek köréből. Ugyancsak a tervezés ideje alatt szembesültek vele, hogy a városi intézkedések előrébb valóbbak a kistelepülések terveinél. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a megyei önkormányzat és a települések kommunikációja, együttműködési készsége a nehézségek ellenére is sokat fejlődött az elmúlt években, illetve a TOP-ok kidolgozásában dolgozó munkatársak a pályázatírás szakemberei váltak.