A röszkei csata „emlékülését” tartották Spöttlével + FOTÓK (FRISSÍTVE)

A határ menti település polgármestere elsősorban azt mutatta be, hogy miként látták a helyiek az elmúlt esztendőkben a migrációt. Georg Spöttle a bevándorlók beilleszkedési nehézségeire, a kulturális különbségekre helyezte a hangsúlyt, illetve az ellenőrizetlen határátlépés és a terrorfenyegetettség kapcsolatát mutatta be a röszkei lakossági fórumon.

Alig két és fél hét van hátra a kvótareferendumig, így nem véletlen, hogy egyre több rendezvény foglalkozik a migráció és a népszavazás témájával.

a Szeged-Szabadka vasútvonal határ közeli pontját egy elején szögesdróttal körbevont vagonnal. Kis túlzással a világ összes jelentős médiuma Röszkén tartózkodott, szinte bábeli zűrzavarban tudósított a helyszínről e sorok írója. Ma már sokkal nagyobb nyugalom uralkodik a településen, habár a migráció most is érinti Magyarország déli határszakaszát. A röszkei művelődési házban a polgármester,

Borbásné Márki Márta

tavaly nyáron készült fotót mutatott, a száz méterre található főtéren akkor sátrak álltak, körülöttük szemétkupacokkal. A csütörtök este tartott,

B. Nagy László

által szervezett teltházas lakossági fórumon a községvezető a helyiek szemszögéből mutatta be a migrációt, míg

Georg Spöttle

biztonságkutató, a másik előadó inkább európai szintű képet kívánt adni a folyamatról. Bevezetőjében B. Nagy László országgyűlési képviselő úgy vélekedett, sorsfordító referendumról beszélhetünk, amely nem pártnépszavazás, csak egy tábor arra törekszik, hogy az emberek ne menjenek el voksolni. Meglátása szerint október 3-án már többet tudhatunk meg Magyarország, Kelet-Közép-Európa és az Európai Unió jövőjéről. A fórumot a röszkei csata emlékülésének nevezte.

„Világhírűvé” szeptember 15-ről 16-ra virradóra vált a település – emlékezett vissza a polgármesternő. A röszkeiek számára nehéz időszakot jelentett a tavalyi év, amikor szeptember közepéig naponta ezrek jöttek át a határon illegálisan. Pedig a migráció nem jelentett számukra újdonságot, mert már évekkel korábban megtapasztalták ezt, a szírek és az afgánok előtt a koszovóiak jöttek nagy számban. Rámutatott, a régi ötös út, az M5 és vasútvonal a migránsok számára megkönnyíti a megfelelő irány megtalálását. Gyakran okozott konfrontációt ennyi ember kezelése. Gondot jelentett a helyiek számára a munkahelyekre, az iskolákba eljutás. Az embercsempészektől féltek a legjobban a lakosok, miattuk gyakran elő sem mertek jönni a röszkeiek. Előfordult, hogy eltulajdonítottak értékeket: gépkocsikat, kerékpárokat, valamint kifosztottak tanyákat. A polgármesternő hangsúlyozta, kisebb létszámú csoportoknak, ahol gyerekek is voltak, örömmel segítettek a község lakói, viszont a nagyobb tömegek megjelenésével már inkább a védekezés reflexe jelent meg. A párt nevét nem kimondva utalt a

, amelyet veszélyesnek gondoltak a helyiek, féltek, hogy a rendőri biztosítás ellenére konfliktusos helyzet alakul ki. Pozitívumokról is szó esett, a hatóságokkal, a karitatív szolgálatokkal és a civil szervezetekkel sikeres együttműködést alakítottak ki. A Belügyminisztérium több mint tízmillió forinttal segítette őket, kaptak új autót a polgárőrök, kiépült a bel- és külterületen a kamerarendszer. A kerítés felállítását követően helyre állt a nyugalom Röszkén.

„Nincs demokratikusabb, mint a népszavazás” – vallja Georg Spöttle volt német rendőr. Szerinte a voksolás eredménye a következő generációkra is hatással lesz. „Mindenki a szívére hallgatva szavazzon, csak keressen ehhez észérveket. Mindegy hova teszi valaki a keresztjét, a lényeg, hogy a nem legyen az” – viccelődött. Elsősorban a németországi helyzetről beszélt, Berlinben, az ő gyermekkorában minden tizedik lakos volt migrációs hátterű, ma minden negyedik. Szerinte az illegális bevándorlókat elsősorban a pénz és a jobb élet reménye motiválja. Ezt erősíti az a Németországban közfelháborodást kiváltó eset, amikor kiderült, hogy a migránsok elrejtett útleveleikkel azokba az országokba mentek vissza nyaralni az adófizetőktől levont segélyekből, ahol állítólag üldözik őket. „Néha olyanokat szólnak be a migránsok a nőknek, hogy legszívesebben kinyitnám a nemzeti pofonos ládát” - mondta a berlini mindennapokról. A német fővárosban a bűncselekmények 37 százalékát frissen érkezett illegális bevándorlók követik el, egy országos statisztika pedig a kisebb bűnök - nemi erőszak, bolti lopás, garázdaság stb. - 45 százalékáért teszi őket felelőssé. Egyik barátja 12 éves beteg fiától migránsok vették el a mobiltelefonját. Párhuzamos társadalmak alakulnak ki, a diákok gyakran első osztályosként nem beszélik a németet, ami megnehezíti érvényesülésüket, s a bűnözés felé tereli a sikertelen fiatalokat. A no-go zónákat sem hagyta ki, rendőrként - elmondása szerint - járólapokkal dobálták meg, kevesen múlt, hogy nem történt tragédia. Úgy gondolja, nem baj, ha a bevándorlók őrzik hagyományaikat, kultúrájukat, nyelvüket, de el kell fogadniuk a demokratikus világot, a német törvényeket. Hozzátette, tud pozitív példát is mondani, egy török ismerőse fia szülői hatásra letért erről az útról, s ma már sikeres étteremtulajdonos.

Kritikával illette

Angela Merkel

német kancellár politikáját. Szerinte minden gond forrása a kormányfő, habár magát a kereszténydemokrata párt, a CDU szavazójaként jellemezte. Nem mondható az folyamatosan, hogy megcsináljuk, ha közben valójában semmit nem tesznek. Nem olyan régen a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért már megverte saját körzetében a kancellár pártját, válaszul Merkel lecsőcselékezte szavazóit, olyanoknak nevezte őket, akik nem értik a politikát. Spöttle ezt veszélyes iránynak tartja, mert a szélsőségesek kezébe kerülhet a hatalom szép lassan. Szólt a legfrissebb fejleményekről az európai terrorizmussal kapcsolatban. Előző nap kapták el különböző helyeken az Iszlám Állam németországi alvóügynökeit, akik merényletre készültek. Megemlített korábbi eseteket, a fiatalkorú afgánra – aki pakisztáni és nagykorú – még sokan emlékeztek, ő baltával támadt egy hongkongi családra, majd a rendőrök végeztek vele. Előfordul az is, hogy német válik terroristává, egy volt tűzoltó ma is szabadon terjesztheti a szélsőséges szalafista és antiszemita nézeteit, ahogy a saría rendőrség ellen sem lép fel a hatóság. A fórum végén kérdésekre válaszolt, többek között kijelentette, hogy véleménye szerint mindent megtesz a magyar kormány az állampolgárok maximális biztonságáért.