Ruszin és magyar gyermekek ismerkedtek a magyar történelemmel Ópusztaszeren

Megerősödés lélekben, identitásban, anyanyelvben – ez is a célja annak a tábornak, melyet a görögkatolikus egyház szervez kárpátaljai magyar és ruszin, valamint magyarországi ruszin gyermekek számára. A hét folyamán kirándulásokat, játékos programokat és fürdőzést szerveznek a résztvevőknek, ellátogatnak szegedi templomokba, míg kedden a Feszty-körképet is megtekintették Ópusztaszeren.

Két turnusban 25-25 gyermek vehet részt a táborozáson, amelyet az 1989-es kárpátaljai árvíz óta minden nyáron megrendeznek a szegedi görögkatolikusok. A fiatalok táboroztatását az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a görögkatolikus egyházközösség, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat és magánszemélyek jóvoltából tudják megvalósítani. A tizenhat esztendős

Tóth Márton

először jár hazánkban, mint elmondta, nagyon tetszik neki Szeged és környéke. Mint megtudtuk tőle, túrázás és fürdőzés is vár a fiatalokra, Mártont mégis a Feszty-körkép érdekelte a legjobban, még sosem látta a monumentális festményt. A kárpátaljai Gálocsból jött a táborba

Tóth Noémi

. A tizenhárom esztendős fiatalnak rokonai élnek Miskolcon, vagyis már többször járt Magyarországon, de Ópusztaszerre most először volt módja ellátogatni. Mint elmondta, Gálocs környéki falvakból is jöttek a táborba, aminek nagyon örül, mert náluk kevés a fiatal, így a tábor számára azt is jelenti, hogy új barátokat szerezhet. A Szegedi Görögkatolikus Egyházközösség jóvoltából Ópusztaszerre minden évben ellátogatnak határon túli és magyar gyerekek – mondta el

Kertész Péter

, az ÓNTE igazgatója. „Az emlékpark a magyarok és a Kárpát hazában élő népek találkozóhelye is, egy olyan funkciót lát el, amivel kevés intézmény büszkélkedhet, hiszen a nemzeti összetartozásunk emlékhelye is Ópusztaszer. Fontos számunkra, hogy az elszakított országrészekből érkező magyar testvéreink, illetve a más nemzetiségűek, akikkel évszázadokon át együtt éltünk, itt találkozhatnak nálunk, és megismerhetik a magyar történelmet és kultúrát” – fogalmazott Kertész Péter. A gyerekeket szintén köszöntő

Fülöp Attila

, az EMMI nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a táborral kapcsolatban kiemelte, hogy a Kárpátaljáról érkezett ruszin és magyar gyermekeken kívül Magyarországon élő ruszinok is résznek a programokban. „Fontos tudni, hogy a ruszin népcsoportnak történelme során nem adatott meg, hogy anyaországban éljenek, így életükben két biztos tényező van általában: a szülőföld biztonsága és a görögkatolikus egyházhoz való kötődés. A nemzetiségek túlélését és virágzását az egyházhoz való kötődés és közösségi szerveződés egyik legfontosabb elemeként tarthatjuk számon” – hangsúlyozta. Az EMMI helyettes államtitkára elmondta, hazánkban az államalkotó tizenhárom nemzetiség egyikeként vannak számon tartva a ruszinok, és így bizonyos jogok és támogatások megilletik őket, például a közösség kultúrájának megőrzését, a hitbeli kötődést és az anyanyelv ápolását segítik az intézményfenntartás mellett. „A 2017-es költségvetésben mintegy 8,7 milliárd forint áll rendelkezésre a nemzetiségek közvetlen támogatására, mely összeg 2010-ben a 3,6 milliárdot sem érte el” – közölte Fülöp Attila. A kormány egyébként idén mintegy 300 hasonló nemzetiségi tábort támogat összességében 270 millió forinttal, jelen esetben másfél millióval járultak hozzá a kárpátaljai és magyar fiatalok nyaralásához.

Egy kitűzőt adott át minden táborozónak

Bán Gergelyné Szónoczky Mária

, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, amelyen a magyar és a ruszin zászló található. Elmondta, hogy a nemzetiségi önkormányzat a tábor finanszírozásához járult hozzá, ők igényeltek támogatást az EMMI-től is. „Nagy öröm számunkra, hogy a táborozó gyerekek közül többen beszélnek ruszinul, amit meg kell becsülnünk, hiszen hazánkban már alig ismerik már ezt a nyelvet” – hangsúlyozta.

Szaplonczay Miklós

szegedi görögkatolikus esperestől megtudtuk, hogy az egyházközség általában éves szinten 20-25 főt fogad Kárpátaljáról, akik egyhetes turnusokban érkeznek, vagyis átlagosan félszáz fiatalt látnak vendégül. „Ez kihívás egyházközségünknek, és nemcsak anyagi szempontból, hiszen nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekekkel való foglalkozásra, a kultúrájuknak a megismerésére. Szegeden viszonylag nagy számú a görögkatolikus közösség, egy részük ruszin nemzetiségű, így nagyon nagy örömmel fogadjuk mindig a ruszin gyermekeket, és segítünk nekik saját kultúrájuknak a felfedezésében is” – fogalmazott Szaplonczay Miklós. Az esperes hozzátette, Szeged szépségeit is megmutatják a táborozóknak, és természetesen Ópusztaszerre is ellátogatnak minden évben, hogy a magyar történelmet és kultúrát megismertessék velük. Még papnövendék volt

Szkoropádszky Péter

, Palágykomoróci Görögkatolikus Egyházközség adminisztrátora, amikor megismerkedett Szaplonczay atyával, aki tavaly jelezte felé, hogy van lehetőség gyerekek magyarországi táboroztatására. Akkor 15 fiatalt, míg most 25-en érkeztek Kárpátaljáról. „Az én egyházközösségem vegyes, többségében magyar, de a betelepülők miatt egyre több ruszin hívő is van, akiket szintén elhozhattam, hogy megismerjék az országot és azt a kultúrát, amelyhez ők is tartoznak, bár ezt próbálják velük elfeledtetni. Egy ilyen tábor jó alkalom ennek felelevenítésére, továbbá arra, hogy egymást is megismerjék, ugyanis külön iskolában tanulnak, a magyarok magyarban, míg a ruszinok ukránban, viszont ez a tábor összehozhatja őket. Ezek a tapasztalások igazán otthon fognak beérni, ahol is együtt építjük tovább az egyházközösségünket” – magyarázta Szkoropádszky Péter. Kérdésünkre elmondta, az ottani magyar hívek befogadóak, nem ellenezték, hogy ruszin ajkú hívek is helyet kaptak a templomban, és saját liturgiájuk van, míg a gyermekek hitoktatásban részesülnek. „Jó érzés látni, hogy a krisztusi szeretet megmutatkozik ily módon is, hogy bár más nyelvet beszélünk, ugyanazt a hitet valljuk, ugyanahhoz az Úristenhez imádkozunk” – fogalmazott. A tábor a közös hitet is erősíti, szertartásokon vesznek részt a gyerekek, illetve mivel a kiemelt témaként idén a templomokat választották, ellátogatnak Szeged számos istentiszteleti helyére, így például az új zsinagógát és ortodox templomot mutatnak a résztvevőknek.