Lázár: tízéves társadalmi programot dolgoz ki a kormány (FRISSÍTVE)

Ősszel Orbán Viktor miniszterelnök azzal bíz meg egy kormánytagot, hogy állítson össze kormányzati programot arról, mit tudnak kínálni az országnak 2018 és 2028 között - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető kiemelte: "nagy kérdések kezelése áll előttünk 2018 után", hiszen például akkor zárul le egy uniós fejlesztési ciklus. Ezért a kormány közép- és hosszú távú társadalmi programot akar hirdetni a 2018 utáni időszakra - közölte

Lázár János

. Azt is leszögezte: a kormány belső vizsgálatában világos választ vár arra, hogy az uniós pályázati kiírásoknál lehetett-e érdemben befolyásolni a döntéshozókat. Közölte: nem kétli, hogy

Mengyi Roland

mentelmi jogát felfüggesztik - ő is emellett fog szavazni a parlamentben -, és a fideszes parlamenti képviselő maga is kezdeményezi azt. Felidézte, hogy a miniszterelnök vizsgálatot rendelt el az ügyben, miután közpénz áll a vélelmezett bűncselekmény középpontjában. Jelezte ugyanakkor, hogy a szóban forgó pályázatot visszavonták, abban nem hirdettek nyertest, az uniós kasszát nem érte kár. Lázár János elmondta: egyáltalán nem örül a történteknek, hat év kormányzás után ez az első eset, hogy kormánypárti politikus esetében közvádas ügyben javasolja az ügyészség mentelmi jog felfüggesztését. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, a helyzet tisztázása pedig mindenkinek érdeke. Arra a felvetésre, hogy a hatóságok esetleg felsőbb utasításra nem üthettek rajta a képviselőn, azt felelte: zéró tolerancia van a korrupciós ügyekben, és értékelése szerint a hatóságok mindent törvényesen tettek. Kizártnak tartotta, hogy bárki ellenkező utasítás adott volna. Lázár János az uniós pénzekkel kapcsolatban kitért rá: az elmúlt években jelentős tisztulást értek el, ami azért fontos, mert "ahol sok pénzt osztanak, ott sok az érdeklődő". Az átláthatóság érdekében új pályázatértékelő rendszert vezettek be, amelynek keretében külső cégek nem, csak állami tisztviselők értékelhetnek pályázatokat. Jelenleg már 1135 pályázatértékelő regisztrációját fejezték be, ők már meg is kezdhetik a munkájukat - közölte. Úgy vélte, az új rendszer "bölcs és jó válasz" a hiányosságokra. A miniszter azt is elmondta, hogy az új értékelők munkájukért "elég sok pénzt kapnak", egyúttal vállalják a nemzetbiztonsági megfigyelést, vagyis a pályázatértékelő vállalja, hogy tevékenysége "teljes kontroll alatt zajlik". A kormánykabinet meghallgatta Farkas Flórián miniszterelnöki biztost, akinek munkája iránt megvan a bizalom - mondta a tárcavezető, hozzátéve: az Eurostat adatai szerint 2010 óta javultak a felzárkózási adatok Magyarországon. Mint fogalmazott, kíváncsi lenne, hogy ha nem cigány emberről lenne szó, akkor is ekkora lenne-e az érdeklődés. Elmondta azt is, hogy Farkas Flórián tudomása szerint augusztus 24-én megy az OLAF-hoz a meghallgatásra. Közölte azt is, hogy a kormány életpályamodellt indítana a mentők számára a velük folytatott konzultációt követően. Az új program 6-8 ezer embert érintene, és jelentősen erősítené a mentésbiztonságot. Emellett folytatódik a béremelés az egészségügyben, szeptember 1-jétől minden szakorvos, szakgyógyszerész bruttó 107 ezer alapbéremelést kap, 2017 november 1-jén pedig bruttó 100 ezer forinttal növekszik még az alapbérük - idézte fel, hozzátéve: a rezidensek 2017. november 1-jétől 50 ezer forint béremelésben részesülnek, és szeptember 1-jétől új egészségügyi szakdolgozói bértábla lesz. Elmondta azt is, hogy a stratégiai kabinet döntése alapján 6 milliárd forint jut tucatnyi kórház félbemaradt beruházásának befejezésére uniós forrásból. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy szeptember elsejével megszűnik 14 háttérintézmény, január elejével átalakul körülbelül 40, és jövő tavasszal is folytatódik a folyamat. Ismertette azt is, hogy a kormányhivatalokban 215 ezren nyilvánítottak véleményt a bürokráciacsökkentésről, a magánszemélyek elsősorban a gépjármű-üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket sokallják, a vállalkozások pedig a cégeljárásokban, telephely-engedélyezésben szeretnének könnyítést. A Miniszterelnökség vezetője elismerését fejezte ki valamennyi, a riói olimpián részt vevő magyar sportolónak. Mint fogalmazott: minden magyar sportolóra büszkék lehetünk, az olimpiai szintek elérése önmagában elismerésre méltó teljesítmény. Beszámolt arról, hogy az olimpia után a kormány számadásra készül, elemzi a kiemelt szakágak működési feltételeit, és áttekinti, miben segíthet a magyar sportnak. A tárcavezető megerősítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a kormányküldöttség vezetőjeként Rióba utazott, az olimpia idején pedig sokan fontos munkát végeztek annak érdekében, hogy meggyőzzék a világot arról, hogy Budapest a legalkalmasabb egy olimpia megrendezésére. Kérdésre Lázár János a Seuso-kincsekről is beszélt. Mint mondta, a leletek egy részét visszaszerezte Magyarország, a hiányzó rész Angliában van, ennek visszaszerzésére tett lépéseket a kormány, de ezek eddig nem vezettek eredményre. Lehet, hogy van egy harmadik része is a kincseknek, azonban eddig nem találtak megbízható információkat ennek tisztázására - fűzte hozzá. A miniszter arról is beszélt, hogy a következő kormányülésen beszélik meg, hogy a volt SZDSZ-es, jelenleg DK-s politikus Eörsi Mátyást jelölik-e a Demokráciák Közössége nevű nemzetközi szervezet főtitkárának. Minden véleményt mérlegelnek, nincs végső döntés az ügyben - közölte. Ugyancsak kérdésre a miniszter közölte: a kormány ülésein nem volt szó a vasárnapi boltzár újbóli bevezetéséről, a főváros közigazgatásának átalakításáról pedig azt mondta, nincs realitása a kérdésnek.

Kvótareferendum: szükség van a választópolgárokra a kötelező betelepítés megakadályozásában

Ha a választópolgárok nem állítják meg Brüsszelt, az EU előbb-utóbb betelepít Magyarországra olyanokat, akik "nem közülünk valók", és nem kérdezik meg a véleményünket, erről szól az októberi népszavazás - mondta Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János hangsúlyozta: a kormány "egyedül gyenge ebben a küzdelemben". Nagy hibának minősítette a részvétel ellen kampányolni, egy igazi demokratának ugyanis - mutatott rá - kötelessége a részvételre biztatni egy népszavazáson. A miniszter azt mondta, Magyarország megállította a bevándorlást, és Európának is nagy szívességet tett azzal, hogy betartotta a szabályokat. Kifejtette: az unióban az a terv, a többségi álláspont, hogy a következő években, évtizedekben emberek százezreit és millióit kell behívni a gazdasági és társadalmi érdekeknek megfelelően. Magyarország a kisebbségi álláspontot képviseli, vagyis azt, hogy meg kell állítani a bevándorlást, nincs szükség migránsokra, hanem a magyar családokat kell segíteni - magyarázta. Hozzátette: ezt a meggyőződést szeretnék képviselni az EU-ban, és ehhez kérik a választópolgárok segítségét. A tárcavezető közölte: a tájékoztatási kampány folytatódik, ennek keretében javasolják a részvételt, és elmondják, mi a tétje a referendumnak, de a végén - tette hozzá - mindenki maga dönt. Megkérdezték a külföldön tartózkodók levélben szavazásának lehetőségéről is, amire azt felelte: nem politikai, hanem választási eljárási kérdésről van szó. Felvetette: "ha valakinek Magyarországon van a lakcíme, külföldön tartózkodik és levélben szavazhat, akkor ha én Magyarországon lakcímmel rendelkezem, nem otthon tartózkodom, hanem a szomszéd faluban, én miért nem szavazhatok levélben?" Ez az alkotmányos probléma nem hidalható át - összegzett. Lázár János arról is beszélt, hogy a kerítés felépítése és a vonatkozó törvények tavaszi módosítása eredményeként ma Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország a bevándorlás tekintetében. Az erőfeszítések nagy anyagi terhet jelentenek, és az EU "ehhez lényegében semmit nem ad", csak Ausztria ajánlott segítséget, Németország és az EU nem - mondta. Hozzátette: Magyarország a kerítéssel kapcsolatos költségeket 96-97 százalékban maga finanszírozza. Kérdésre közölte: ha a magyarok úgy döntenek, hogy nem szeretnék, hogy az országba bárki bejöjjön, akkor az EU - amely a demokratikus gondolkodásra épül - nem engedheti meg magának, hogy ezt a döntést korlátozza, ennek beláthatatlan társadalmi következményei lennének. Kijelentette: nem tervezik a kormány lemondását, ha nem mennek el elegen a népszavazásra. "Az országgal tol ki, aki lebeszél a részvételről" - fogalmazott. Azt is elmondta: azért hosszabbították meg a válsághelyzetet, mert ősszel várhatóan több migráns érkezik, számítani lehet a bevándorlási nyomás fokozódására, Törökország és az EU egyezségének végrehajtása nem hatékony, Görögországban nő a várakozók száma, és a határon várakozók információk szerint "támadástól sem rettennek vissza". A miniszter azzal indokolta, hogy 3000-rel emelik a rendőrség létszámát, hogy ha Európa ilyen nyomás alatt lesz a következő 5-10 évben, akkor fenn kell tartani a határzárat, és ez kevesebb létszámmal biztonsági deficitet jelenthetne másutt. Példaként hozta, hogy a 2010-es kormányváltáskor a szocialisták "belbiztonsági káoszt" hagytak, és azonnal 3500-4000 új rendőr kellett. Akkor 12 ezren, most 18 ezren vannak börtönben, a rend és biztonság oka, hogy hatezer bűnözőt "kivontak a forgalomból" - magyarázta. Azzal kapcsolatban, hogy Törökország Magyarországot is megkereste egy budapesti iskola bezáratása miatt, amelyről úgy vélik, hogy a puccsal vádolt hitszónokhoz, Fethullah Gülenhez kötődik, Lázár János kifejtette: a kormányfő arra utasította a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint a Belügyminisztériumot, hogy vizsgálják ki a kérést. A kormány álláspontja szerint Magyarország érdeke a stabil Törökország a régió biztonsága és a bevándorlási válság megoldása miatt - emlékeztetett.

Az első fél évben jól teljesített a magyar gazdaság

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az első fél évben jól teljesített a magyar gazdaság, ugyanis a gazdasági növekedés mellett folyamatosan csökken az adósság. Lázár János elmondta: a gazdasági növekedés a kormány által tervezett tartományban alakult a második negyedévben, pedig az EU-pénzek kifizetésének üteme csak a következő hónapokban pörög fel, vagyis a növekedés az uniós források nélkül is komoly teljesítménynek számít. Ugyancsak fontos eredményként emelte ki, hogy az Eurostat szerint a 2010-es 11,6-ról 5,1 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, és 4,4 millió ember fizet adót a munkája után. Ez a kedvező tendencia tartani fog következő fél évben is - mondta a miniszter. Közölte: egy év alatt 140 ezer új munkahely jött létre Magyarországon, és 2010 óta 670 ezerrel több ember dolgozik. Lázár János elmondta: a kormány kész arra, hogy érdemben vizsgálja a foglalkoztatás költségeinek csökkentését, azt, hogy van-e erre reális lehetőség 2018-ig. Megjegyezte: a sertéshús áfája csökkentésének kedvező hatása már érezhető, jövőre pedig egyes alapélelmiszerek és az internet áfája is csökken. Az utóbbival kapcsolatban közölte: van esély a szoros együttműködésre az EU-val az ügyben. A Miniszterelnökség vezetője arról is beszámolt, hogy adósságcsökkentésre fordítaná a kormány azt a 270 milliárd forintot, amely az állami földek értékesítéséből folyt be. Az összeg sorsáról jövő héten dönt a kormány, ugyanakkor a kormánykabinetek azt javasolják, hogy "a szocialisták által felhalmozott nemzeti adósság" finanszírozására költsék azt. Megerősítette, hogy a kormány szeptemberben törvényben zárja le a földárveréseket, amelyek során a meghirdetett 280 ezer hektárból 206 ezer kelt el. Mintegy 30 ezer vevő volt, akik közül 20 ezren 3 hektár alatti területet vásároltak - ismertette a miniszter, aki kérdésre azt is elmondta: a nem értékesített, de megművelhető földekre bérleti jogot létesítenek. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy áttekintették az e-számla helyzetét, a fizetési lehetőséget a tervek szerint 2018. január 1-jével vezetnék be. Megkérdezték a Modern városok programban rögzített útberuházásokról is. Azt felelte: nem lesz változás ahhoz képest, amit megígértek. Egy rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdésre a miniszter úgy válaszolt: a gáz- és áramszolgáltatást illetően még van esély a csökkentésre, ha a szervezeti átalakítás jó ütemben halad. Ugyancsak kérdésre Lázár János közölte: Magyarországon az új - az EU-irányelvnek megfelelő - közbeszerzési törvény értelmében nemcsak az ár számít, hanem más - például környezetvédelmi, foglalkoztatási - szempontok is, tehát a legalacsonyabb ár önmagában nem garancia egy beruházás elnyerésére. Most kezd működni ez a gyakorlat, amelyet ősszel vizsgálnak felül - mutatott rá. A tárcavezető kitért rá: a kormányülésen szó volt a csok-ról, novemberben összegzik a tapasztalatokat, és akkor biztosan mérlegelik az ombudsman legutóbbi javaslatait is. A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta: az ombudsman kifogásolta, hogy a jelenleg hatályos kormányrendelet kirekeszti a jogosultak közül a húszévesnél idősebb, nappali tagozatos középiskolásokat, az ugyanilyen idős egyetemisták után viszont jár a pénz.