Kvótareferendum - Lázár: történelmi jelentőségű és súlyú a népszavazás

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint történelmi jelentőségű és súlyú az októberi kvótareferendum, és remélhetőleg a választók világos, egyértelmű döntést hoznak, amely megerősíti a kormányt politikai küzdelmében az Európai Bizottsággal.

Lázár János

csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte: pénteken Varsóba megy Orbán Viktor miniszterelnök a visegrádi csoport (V4) vezetőinek találkozójára. Magyarország a V4 révén egy olyan politikai csoportba tartozik az EU-n belül, amely ma a leginkább akcióképes, ez "a legsikeresebb külpolitikai vállalkozásunk" - vélekedett. Azt mondta, a V4-en belül teljes egység volt a Brexit utáni teendőkről, és a visegrádi együttműködésnek nagy szerepe volt abban is, hogy a délről Európára nehezedő nyomást képesek voltunk megállítani a határnál. A varsói egyeztetésen

Angela Merkel

is ott lesz, a német kancellár javaslatait meghallgatják a V4-es kormányfők - tette hozzá Lázár János. Közölte: szeptember 6-7-én lesz a V4-es vezetők következő egyeztetése, akkor készülnek fel a 16-ai pozsonyi EU-csúcsra, amely az unió jövőjéről szól. A népszavazással kapcsolatban a miniszter arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság bürokratái több döntést hoztak idén a kötelező betelepítésről a bevándorlás erősítésére, és e döntések végrehajtása részben elkezdődött. Az európai politikai vezetők és a magyar kormány kész arra, hogy megváltoztassa Brüsszel döntését, de ehhez a kormány egyedül gyenge, ezért van szükség a referendumra - magyarázta. Megjegyezte: a levélben szavazással kapcsolatos szabályok megváltoztatása nem lehetséges a népszavazásig, és ha változtatni akarnak a szabályokon, mérlegelni kell, az mihez vezethet. Lázár János közölte: háromezer új rendőr áll munkába, jelenleg 37 ezer rendőrként szolgálatot teljesítő munkatársból áll az állomány, az ő számuk emelkedik 40 ezerre, hogy a határvédelem biztosított legyen. A kormány ennek feltételeit biztosítja - tette hozzá. Nemcsak rendőrre, hanem jó rendőrre van szükség, így bár folyamatos az állomány feltöltése, és a keret 20-30 százalékát azonnal fel lehet tölteni, reális követelményeket kell felállítani. Komoly feladat ilyen sok jó rendőr összeszedése, hiszen nem küldhetnek a határra akárkit, "a minőség rovására nem kapkodhatunk" - fogalmazott. A miniszter szerint ha nincs kerítés és élőerős védelem, az illegális bevándorlást és az embercsempészeket nem lehet megfékezni. Jelenleg ezer bevándorló tartózkodik az országban, a számuk folyamatosan csökken, mert működik a határvédelem - mondta. Hozzáfűzte: naponta száz embert kísérnek vissza a határhoz és kérik tőlük, hogy a hivatalos átlépőpontokon lépjenek be Magyarország területére. Kérdésre válaszolva Lázár János kifejtette: Norvégia kerítést épít az orosz határon, ami jelzésértékű abból a szempontból, hogy ez egy legitim megoldás, és van olyan helyzet, amikor nincs más lehetőség, le kell zárni a határt, fizikai határzárat kell létesíteni. Azt is elmondta, hogy a határzár költsége a magyar-szerb szakaszon eddig 6,5 milliárd, a magyar-horvát szakaszon pedig 6,1 milliárd forint. Ugyancsak kérdésre közölte: a kormány fel van készülve arra, hogy tömegek indulhatnak meg Európa felé. "A kerítéssel időt nyertünk" - vélte, hozzátéve: rosszabb forgatókönyvvel számolunk, mint sok európai ország. A miniszter újságírói érdeklődére kitért arra is: felajánlotta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságnak, hogy részletes betekintést ad arról,

Soros György

amerikai üzletember miként akarja az EU és egyes országok döntéseit befolyásolni. Úgy látja, ez "nem egészséges", hiszen az üzletembernek nincs választói felhatalmazása. Vannak olyan kezdeményezései, amelyek kifejezetten hátrányosak Magyarországnak, javaslatai gyakran veszélyeztetik az ország érdekeit - vélekedett a Soros Györgyről. Lázár János felidézte: a szerdai kormányülésen meghallgatták a Külgazdasági és Külügyminisztérium beszámolóját az olaszországi földrengésről. A miniszter kifejezte együttérzését minden olasz polgárnak és az olasz kormánynak. Magyarország kész bármilyen segítséget soron kívül megadni Olaszországnak - jelezte. Hozzátette: magyar áldozatról egyelőre nincs tudomásuk.

Kisebb terhet ró a családokra az idei tanévkezdés

Idén a tanévkezdés kisebb terhet ró a családokra, mint a korábbi években - mondta Lázár János a sajtótájékoztatón. A tárcavezető hangsúlyozta: a kormány felelősségvállalását jelzi, hogy támogatják a családokat a tanévkezdésnél. Az alsó tagozaton minden gyerek ingyen kapja a tankönyveket, az óvodások 85 százalékának ingyenes az étkezés, és az általános iskolások 60-70 százaléka is ingyen vagy kedvezményesen jut étkezéshez - sorolta a támogatásokat. Hozzátette: 3,5 százalékkal nő a pedagógusok fizetése. Lázár János közölte: az új szakképzési rendszer most indul; célja, hogy a diákok képesek legyen elhelyezkedni, biztosítva a munkaerőpiaci utánpótlást. Úgy tűnik, a változások ellenére nagyobb zökkenők nélkül kezdődhet a tanév ezen a területen is - mondta. A magyar gazdaságnak mielőbb szakképzett munkaerőre van szüksége, ezért a szakképzési rendszer átalakítása nem várathat magára - válaszolta a tantervvel kapcsolatos hiányosságokat firtató kérdésre. Ugyancsak kérdésre Lázár János kifejtette: Magyarország az EU tagállamai közül elsőként vezette be az új közbeszerzési szabályokat az Európai Bizottság útmutatása alapján. Az idén hatályba lépett törvény szerint az az ajánlat érvényes és eredményes, amely minden szempontból a legkedvezőbb, vagyis önmagában a legalacsonyabb árral nem lehet nyerni, más szempontokat is figyelembe kell venni - magyarázta. Közölte: van egy egyeztetési vita az ügyben Magyarország és az Európai Bizottság között, de nem indult kötelezettségszegési eljárás. Más országokhoz képest sokkal kevesebb hibát vélt felfedezni az uniós testület a magyar rendszerben - mondta. Hozzátette: az új szabályok alapján 10-12 induló is van a közbeszerzéseken, így valódi verseny alakulhat ki a pályázók között. Kérdésre a miniszter elmondta: a letelepedési kötvényt kérelmezőket a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal is ellenőrzi, a vizsgálatot 30 nap alatt kell lefolytatniuk. Eddig 315 milliárd forint értékben vettek letelepedési kötvény, és nem merült fel olyan információ, amely alapján bárki is nemzetbiztonsági kockázatot jelentene - közölte. A miniszter közölte: a balatoni szezon végével a kormány értékelést kér a kormánybiztostól, és javaslatai mérlegelése után ősszel várható olyan intézkedéscsomag, amely a krónikus munkaerőhiány kezelésére alkalmas lehet. Ezzel nem lehet várni, óriási a munkaerőpiaci nyomás - mutatott rá.

A sport nemzeti ügy

A kormány a sportról stratégiai ágazatként, nemzeti ügyként gondolkodik, a sportnak nem pártkérdésnek, hanem az egész nemzet ügyének kell lennie - mondta Lázár János. A tárcavezető kifejtette: a magyar sportolók riói és az elmúlt években nyújtott teljesítménye alkalmassá és méltóvá teszi az országot olimpia rendezésre, Magyarország a világ legsikeresebb sportnemzetei közé tartozik, és ezen országok közül már csak Magyarország nem rendezett olimpiát. A "kétkedők és kishitűek nem találnak választ" arra, hogy miért ne lehetne Budapesten olimpia, ugyanis ehhez minden feltétel adott - vélekedett. Lázár János kijelentette: a kormány erősíti a sport iránti elkötelezettségét a jövőben, a mindennapos sporthoz, testneveléshez és az utánpótlás-neveléshez a kormány kötelessége a szükséges infrastruktúra és pénzügyi feltételek megteremtése. Mint mondta, a kormány következő ülésén átbeszéli a 16 kiemelt sportág teljesítményét, működési feltételeit. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón részletesen beszámolt a stratégiai és a gazdasági kabinet elmúlt üléseiről. Ennek részeként közölte: jövő nyárra a Magyar Államkincstár lehet az egyedüli központi kifizetőhely, azaz az állampolgárok minden állami támogatást, juttatást innen kaphatnak. Napirenden volt emellett a háttérintézmények átalakítása, amellyel kapcsolatban a tárcavezető megerősítette, hogy 20 százalékos létszámleépítés várható. Lázár János közölte: a stratégiai kabinet arról is döntött, folytatódik az új tűzoltólaktanyák és új büntetés-végrehajtási intézetek létrehozása. 2018-ig ötezer új börtönférőhely lesz. Külön kiemelte, hogy a kormány terveivel ellentétben Bátonyterenyén nem lesz börtön. A döntések közül azt is megemlítette, hogy - a természeti értékek és a tulajdon védelme érdekében - szigorítani fogják a szélerőművek létesítésének feltételeit. Egyetértettek az ülésen a szociális ellátó centrumok létrehozására vonatkozó javaslattal, és jóváhagyták a Digitális Gyermekvédelmi Stratégiát is. A Miniszterelnökség vezetője elmondta továbbá, hogy a stratégiai kabinet ülésének vendége volt Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, akivel áttekintették a közigazgatási bíráskodás kérdését, amely bevezetésének célja a közigazgatási ügyek minél gyorsabb megoldása. A témában ötpárti egyeztetést kezdeményeznek. Egy kérdésre válaszolva "teljes hülyeségnek" nevezte, hogy a közigazgatási bíróságokhoz akarnák delegálni "a kényes politikai ügyeket". A miniszter azt is cáfolta, hogy Patyi András, a közszolgálati egyetem rektora lenne majd a közigazgatási bírósági szervezet vezetője. Azt azonban lehetségesnek tartja, hogy megfelelő alkalmazási feltételek esetén a közigazgatásból érkezhessenek bírák. Foglalkoztak a Magyar Rádió Énekkarával, Szimfonikus Zenekarával és Gyermekkórusával is, és a kormány úgy döntött - ismertette -, hogy három minisztériumnak ki kell dolgoznia egy olyan konstrukciót, amely alapján a szimfonikusok megmaradhatnak, erősödhetnek. A Magyar Rádió nem mondhat le a Szimfonikus Zenekarról, a színvonalas működés feltételeit sürgősen biztosítani kell - hangsúlyozta. A gazdasági kabinet döntéseit ismertetve elmondta: Óbuda önkormányzata jelentős forrást kap piac létrehozására; kiemelt támogatást biztosítanak a ritmikus gimnasztikázók 2017-es magyarországi Európa-bajnokságának megrendezéséhez; százmillió forinttal támogatják az Anyanyelvápolók Szövetségét; jóváhagyták a munkavédelmi nemzeti programot; kilencmilliárd forintból megújulhat a kaposvári Csiky Gergely Színház; Magyarország jövőre a berlini Nemzetközi Zöld Hét díszvendége lesz. Emellett határoztak arról, hogy a nyár elején vihar sújtotta Rozsály és más települések is kárenyhítésben részesülnek. A kérdések között

Farkas Flórián

miniszterelnöki biztos OLAF-ügyében azt közölte, hogy a politikus részt vett az OLAF, azaz az Európai Csalás Elleni Hivatal meghallgatásán, az ott meg nem válaszolt kérdésekre pedig írásban felel. Megjegyezte továbbá azt is, hogy a kormány megnyugtató választ tud adni az OLAF kérdéseire. A

Bayer Zsolt

újságíró Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetését firtató kérdésekre azt felelte: tiszteletben tartja, de sajnálja, hogy emiatt többen is visszaadták kitüntetésüket. "A kitüntetést nem a kormány adja (...), hanem a magyar állam", ezt lenne érdemes megfontolniuk azoknak, akik visszaadták az elismerést - mondta. Bayer Zsoltról úgy nyilatkozott: vannak teljesítmények, amelyek megkérdőjelezhetetlenek, ilyen például az újságíró nevéhez fűződő 1100 év Európa közepén című sorozat. "Szabadszájú publicisztikai tevékenységével természetesen sok tekintetben nem értek egyet, de ez nem von le annak a teljesítménynek az értékéből, amit egyébként Bayer Zsolt akár a filmsorozataival, akár a könyveivel, akár a Kárpát-medencei magyarság melletti kiállásával letett az asztalra" - fogalmazott, hozzátéve: Bayer Zsolt kitüntetését nem a kormány kezdeményezte, de akceptálta az erre vonatkozó civil előterjesztést. Egy másik kérdésre arról is beszélt a tárcavezető, hogy megrekedtek a tárgyalások

Munkácsy Mihály

Golgota című festménye ügyében a tulajdonossal,

Pákh Imrével

. Lázár Jánost megkérdezték a 3-as metró felújításáról is, amelyről azt mondta: kizárt, hogy az idén elkezdődjön a rekonstrukció, mert még nem jelent meg a közbeszerzési pályázat, amelyet a fővárosnak kell kiírnia. Ha a felhívás most megjelenne, leghamarabb jövő tavasszal kezdődhetne a felújítás - jelezte. A budapesti dugódíj ügyében azt közölte: a kormány szándéka változatlan, nem szeretne dugódíjat.