Új uniós alapszerződésről szóló vitát javasol a lengyel kormányzó párt

Új uniós alapszerződésről szóló vita kezdeményezésére hatalmazta fel kabinetjét a lengyel kormányzó párt; a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) szombati tisztújító kongresszusán elfogadott határozat szerint erősíteni kellene az Európai Tanács és a nemzeti parlamentek hatáskörét.

A dokumentumban leszögezték: az EU az utóbbi években "rossz irányú változásokon ment át" ahelyett, hogy Európa és a tagállamok érdekeit védte volna, "olyan ügyekkel kezdett foglalkozni, amelyeket egyes országokon belül kellene szabályozni". Ez a PiS szerint "aláásta az uniós alapszerződésekben rögzített integrációs modellt", a brit népszavazási eredmény ennek a helyzetnek a következménye. Az uniós intézmények a PiS szerint arra is képtelennek bizonyultak, hogy az EU keleti és déli szárnyán biztonságot teremtsenek, Európa "a migránsok beáramlása miatt civilizációs és kulturális fenyegetéssel áll szemben". A válságra nem az integráció mélyítésével, a nemzetállamok szerepének korlátozásával kell válaszolni - szögezi le a PiS, elutasítva egyúttal a "jogi és politikai változások hiányát" is, ezért a lengyel hatóságok jogosultak az EU megreformálására irányuló terv előterjesztésére. A PiS szerint a reform egy új uniós alapszerződés kidolgozásával járna, az erre irányuló vitában "az összes tagállam egyenlő alapon" venne részt. Az új dokumentum "javaslat kell, hogy legyen az Egyesült Királyság visszatérésére", más európai országokat pedig, amelyek jelenleg nem a közösség tagjai, a belépésre biztatná. A lengyel kormányzó párt szerint a vitát megelőzően változtatni kellene az uniós intézmények működésének "jogi és politikai gyakorlatán". Az EU szerveinek csak az alapszerződések előírásaira, nem pedig "ezek ideológiai értelmezésére, illetve a politikai akaratra" kellene támaszkodniuk. A PiS úgy látja: a jelenleg érvényes lisszaboni szerződés értelmében a főleg a tagállamok államfőit tömörítő Európai Tanács, illetve a miniszteri szinten működő EU Tanácsa a két legfontosabb intézmény, mindazonáltal az utóbbi években a kisebb demokratikus legitimációval bíró Európai Bizottság (EB), valamint az Európai Parlament (EP) "kiterjesztette hatalmát, mindenekelőtt a jogalkotás és a felügyelet terén". "Ezt a folyamatot vissza kell fordítani" - húzza alá a PiS határozata, amely szerint a nemzeti parlamenteknek nagyobb hatáskört kell adni az uniós jog alkotásában, az EB tevékenységének ellenőrzésében, a szubszidiaritás elvének gyakorlásában. A határozat elismeri az EU szerepét a közös európai piac szabályozásában, a munkaerő és a tőke szabad áramlásában, s kiáll amellett is, hogy az EU nagyobb szerepet vállalhasson a külkapcsolatokban, a biztonságpolitikában és a védelmi témákban. A tagállamoknak ugyanakkor több szuverenitást kellene biztosítani a belügyekben - szögezi le a PiS. A szombati tisztújító kongresszuson a résztvevők további három évre választották meg pártelnöknek Jaroslaw Kaczynskit.