Orbán: a magyar-szerb határ megvédésével lehet a legjobban védeni az osztrák határt (FRISSÍTVE)

A magyar-osztrák határ megvédésének legjobb módszere az lenne, ha a két ország közösen védené meg a magyar-szerb határt - jelentette ki Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Christian Kern osztrák kancellárral folytatott keddi budapesti megbeszélése után azt mondta, Magyarország mindent megtesz a következő időszakban azért, hogy a lehető legjobb szomszédja és partnere legyen Ausztriának.

Orbán Viktor

az osztrák kancellárral együtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar-szerb határ megvédése érdekében az első lépés megtörtént azzal, hogy Ausztria húsz embert küld a határ védelmére. Hozzátette: Magyarország azt kérte Ausztriától, hogy vizsgálja meg az együttműködést folytatásának lehetőségét, a határra kiküldött emberek számának nagyságrendekkel való növelését. A magyar kormányfő azt mondta, a migráció kérdését tekintve a két ország különböző helyzetben van, Magyarország a nemzetközi jog "hibátlan és szó szerinti" betartásában érdekelt. Hangsúlyozta, Magyarország minden olyan migránst, aki itt lépett be először az EU-ba, azt a nemzetközi szerződéseknek megfelelően az osztrák-magyar határon visszaveszi és azonnal tovább is szállítja oda, ahonnan jött. Hozzátette: erre azért van lehetőség, mert a migránsok visszaadásáról Magyarországnak szerződése van a nyugat-balkáni országokkal. Közölte, Magyarország megértéssel fogadja az osztrák határon tett intézkedéseket. Jelezte azt is, hogy Magyarország a magyar-szerb határt "légmentesen" lezárta, az ország területén illegálisan senki sem tartózkodhat, ezt a büntető törvénykönyv nem teszi lehetővé. Ezért illegálisan Magyarországra érkezett ember nem is tud Ausztriába távozni - mutatott rá, megjegyezve: nyolcezer katona és rendőr dolgozik a határon. Ha fent tudják tartani az eddigi gyakorlatot - folytatta - , akkor Ausztriát is meg tudják védeni az illegális bevándorlóktól. Kérdésre válaszolva Orbán Viktor azzal magyarázta, hogy mégis csak távoznak Magyarországról migránsok Ausztriába, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, a zárt menekülttáborokat fel kell oszlatni, illetve nyitottá kell tenni azokat. Ha lehetőség lenne zárt táborokban "állomásoztatni" a migránsokat a menekültügyi eljárásuk lezárultáig, akkor egyetlen ember sem menne Magyarországról Ausztriába - mutatott rá. Orbán Viktor szerint a mostani európai jog ebben a kérdésben nem segíti Magyarországot, hanem akadályozza. A magyar miniszterelnök azt mondta, a kancellárral az egész migránsügyről a legnagyobb nyíltsággal és őszinteséggel beszéltek. Közölte: "úgy tekintjük Ausztria problémáját, mint a miénket, amelynek a megoldásához minden segítséget megadunk". Egy kérdésre megerősítette álláspontját, hogy nem megoldásnak, hanem problémának tartja a migrációt. Orbán Viktor kérdésre válaszolva közölte: Magyarországon ma is dolgoznak civil szervezetek, a kormány támogatja is őket, hogy jól végezhessék a munkájukat. Azonban problémák nem Magyarország területén vannak, és nem is a magyar-szerb határ magyar oldalán. Ott, ahol igazán szükség van a civil szervezetek segítségére, az a szerb területeken várakozók közössége, jelenleg 600-1000 ember vár arra, hogy Magyarországra beengedjék őket - mondta. Hangsúlyozta: "a magyar beengedési politika" lényege, hogy mindig csak annyi embert engednek be, akiknek az ellenőrzését le tudják folytatni. A magyar felfogás szerint "minden egyes migráns közbiztonsági és terrorkockázatot jelent", és annak megállapítása, hogy mekkora ez a kockázat, vagy hogy van-e egyáltalán, hosszú időt vesz igénybe, sok hónapos ellenőrzés kell - magyarázta. A kormányfő együttérzését fejezte ki a keddi franciaországi terrortámadás áldozatainak és hozzátartozóiknak. "Új minőséget ért el a keresztény Európával szembeni terrorista támadásoknak az eddig ismert sorozata" - fogalmazott. A magyar kormányfő az osztrák kancellárral folytatott megbeszélését nagyon eredményesnek értékelte, úgy látta: a két ország kapcsolatainak történelmi, gazdasági és földrajzi alapjai mellett megszilárdították azokat a politikai alapokat is, amelyek egy új fejezethez szükségesek. A miniszterelnök elmondta, Ausztria Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere; háromezer osztrák cég működik Magyarországon, hetvenezer munkahelyet tartanak fent, így négytagú családdal számolva majdnem 300 ezer magyar ember kenyerét biztosítják. Közölte, egyetértettek abban, hogy kiemelt témaként kezelik a digitalizációs technológiák meghonosítását és a gazdaság modernizálását, külön hangsúlyt kapnak a vasúti együttműködése, folytatódik az új határátkelők megnyitása. Beszámolt arról is, hogy az Eximbank 500 millió forintos hitelkeretet nyitott, hogy támogassa a magyar-osztrák cégek együttműködését. Egy

Donald Trump

amerikai republikánus elnökjelölt támogatását firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta, "a demokraták külpolitikája Európának rossz, Magyarországnak halálos. Ezzel szemben a republikánusok és Trump elnökjelölt úr által meghirdetett migrációs és külpolitika Európának jó, Magyarországnak az életet jelenti". Kifejtette: az egyik politika támogatja a migrációt, a másik ellenzi, az egyik a külpolitikában a demokráciaépítést tekinti fontosnak, a másik ellenzi. Magyarország ellenzi a demokráciaexportot és a migrációt, ez világossá teszi, mi Magyarország érdeke, anélkül, hogy be akarna avatkozni abba a kérdésbe, ki lesz az Egyesült Államok elnöke, mert ez kizárólag az amerikaiakra tartozik - szögezte le. Az osztrák kancellárt hallgatva vannak olyan felvetések osztrák részről, amit magáénak érez - jegyezte meg a Orbán Viktor arra utalva, hogy

Christian Kern

szerint egyetlen dolgot lehet tanulni Donald Trumptól, azt, hogy "az ember férfi létére sohase fesse be a haját".

Osztrák kancellár: új fejezet nyílhat a kétoldalú kapcsolatokban

Jó úton haladunk, sikerülni fog új fejezetet nyitni a magyar-osztrák kapcsolatokban az átláthatóbb, jobb együttműködésért - mondta Christian Kern osztrák kancellár. Kiemelte: a munkamegbeszélés fő témája természetesen a migráció volt. Ausztria hamarosan 20 rendőrt küld a határvédelem támogatására a magyar-szerb határszakaszra - közölte. Hangsúlyozta: ez az első lépés, majd egy szakértői bizottság tisztázza, hogy Ausztria részéről hogyan lehet fokozni ezt a segítségnyújtást. Christian Kern kitért rá: Magyarország kész arra, hogy visszafogadja azokat, akik itt léptek be először az EU területére, és visszajuttatja őket a származási országaikba, ami elsősorban Koszovót és Albániát jelenti. A magyar álláspont világos: az első belépés elvének kell érvényesülnie, vagyis akik Görögországban léptek először az unió területére, azokat oda kell visszavinni - magyarázta. Hozzátette: ebben az ügyben vita folyik Magyarország és az Európai Bizottság között, és Ausztriának is fontos e kérdés tisztázása. Kifejtette: szó volt arról is, hogy civil szervezeteket is bevonnának a segítségnyújtásba, főként azzal kapcsolatban, ami jelenleg a szerb-magyar határnál, szerb területen történik, hiszen ezért felelősséget viselnek. A szerb kormányt is be kell vonni a helyzet rendezésébe - vélekedett. Mint mondta, az Igazságügyi Minisztérium Bécs rendelkezésére bocsát iratokat a határőrizettel kapcsolatban, hogy alaposan megvizsgálhassák a magyar álláspontot. Christian Kern úgy látja, ha megvalósítják mindazt, amiben most megállapodtak, augusztus végén, szeptemberben már lehet látni, hogy eredményesek-e az intézkedések, sikerül-e csökkenteni a bevándorlást, ami lehetővé teheti a további támogatás nyújtását Magyarországnak. Ehhez az kell, hogy stabilizálják vagy csökkentsék a jelenlegi belépési számokat Ausztriába - mondta. Hozzáfűzte: optimista azt illetően, hogy az intézkedések elegendők lesznek a bevándorlás csökkentésére. Ugyanakkor Ausztriában vita folyik arról, mit tegyenek, ha nem elegendők a jelenlegi lépések, és a határőrizet erősítése is felmerült - emlékeztetett. Úgy vélte, ez azonban nagyon problematikus kérdés, mert rengeteg gazdasági szál fonja össze a két országot. Ausztriának mindenesetre nem elsődleges célja lezárni a magyar-osztrák határt - hangoztatta. Az osztrák kancellár kérdésre közölte: a magyar-szerb határszakaszon foganatosított intézkedések hatására jelentősen csökkent a bevándorlás Ausztriába és Németországba, e két ország "profitált" ezekből a lépésekből. Ausztriának éppen ezért támogatást is kell nyújtania ezekhez az intézkedésekhez, és ezért visel felelősséget mindazért, ami szerb területen, a magyar határ előtt történik - mutatott rá. Szintén kérdésre elmondta: szörnyű, ami ma Franciaországban történt, és együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. (A franciaországi Saint-Etienne-du-Rouvray településen öt embert - egy papot, két apácát és két hívőt - ejtett túszul a két támadó. A 84 éves papnak elvágták a torkát, egy további túszt súlyosan megsebesítettek az elkövetők, akiket a rendőrség agyonlőtt.) Az elmúlt tizennégy nap eseményeit vizsgálva fontos figyelni az összefüggésekre, és lényeges, hogy vitát folytassanak arról, miként lehet megakadályozni, hogy emberek annyira eltávolodjanak a társadalomtól, hogy ilyen borzalmas tettekre legyenek képesek - fogalmazott. Christian Kern arról is beszélt, hogy gazdasági kérdésekről is szó volt a tárgyaláson, Magyarország ugyanis az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Ausztriának, intenzív gazdasági kapcsolatok és sok projekt kapcsolja össze a két országot. Meg kell vizsgálni több határátkelő nyitásának a lehetőségét - tette hozzá. Az osztrák kancellár közölte: az EU bővítéséről is szó volt, és megegyeztek, hogy van értelme perspektívát kínáló politikát folytatni a Nyugat-Balkán esetében.