Egyre szélesedő összefogás az algyői kenderprogramban

Elsőként a Nagyfa-Alföld Kft. ügyvezetője, Borsi János és Molnár Áron polgármester látta el kézjegyével a Csongrád megyei kenderprogram kapcsán megszületett szándéknyilatkozatot. Nagyfán kísérleti jelleggel idén már vetettek az ipari növényből, az igencsak élőmunka-igényes kultúra újbóli meghonosítása mellett az is célja a társaságnak, hogy minden fogvatartottnak munkát biztosítsanak.

Az Algyőhöz tartozó Rákóczitelepen 3,5 hektáron kezdték meg az ipari kender termesztését, és már

, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzat által életre hívott kenderprogram résztvevői egy szándéknyilatkozatban is megerősítik együttműködési szándékukat. A dokumentumot hét partner írja alá, elsőként Algyő polgármestere,

Molnár Áron

és a Nagyfa-Alföld Kft. ügyvezetője,

Borsi János

bv. ezredes látta el kézjegyével, míg a Csongrád Megyei Önkormányzatot

Miklós Róbert

területfejlesztési referens képviselte.

Molnár Áron polgármester emlékeztetett, nagyjából egy évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni az ipari kender termesztésének és feldolgozásának lehetőségeivel, és csatlakoztak a megyei önkormányzat programjához. Eleinte kétkedő tekintetek kísérték az ötletet, hogy az ipari kender termesztését ismételten meghonosítsák a térségben, mégpedig úgy, hogy összekapcsolják a feldolgozóiparral. Algyő elsődlegesen az építőipari felhasználásban gondolkodik, hiszen például kiváló tulajdonságokkal bíró szigetelőanyagokat lehet előállítani kenderből. A nagyközség első embere úgy értékelte, az együttműködés résztvevői garanciát jelentenek arra nézve, hogy nem fog elhalni a kezdeményezésük, az algyői és a megyei önkormányzat mellett a Nagyfa-Alföld Kft., az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., az Agromag Kft., a Clean Star Complex Kft., valamint az Euroterv Kft. kapcsolódott a kenderprojekthez. Algyő azon célkitűzéseit is erősítheti az ipari kender termesztése és feldolgozása, hogy a külterületeket ismét bekapcsolják a gazdasági vérkeringésbe, Így Nagyfát, Csergőtelepet, a Farki rétet, az Irma majort, és az sem véletlen, hogy Rákóczitelepen vetették el első alkalommal az ipari növényt. „Sokkal több fantáziát látok ezekben a területekben, mint amennyire jelenleg hasznosítva vannak, Algyő TOP-os ipari területfejlesztése sem véletlen, hogy Rákóczitelepre irányul” – magyarázta Molnár Áron. Kiemelte, eddig is jó volt a kapcsolatuk Nagyfával, illetve az ott működő büntetés-végrehajtási intézettel, a kendervertikum pedig újabb lehetőségeket tartogat.

Borsi János bv. Ezredes, a Nagyfa-Alföld Kft. ügyvezető igazgatója a kendertermesztés kapcsán azt hangsúlyozta, hogy ezzel megújítva megőrzik a hagyományokat, hiszen 1920-tól az 50-es évekig termesztettek Nagyfán kendert. „Nekünk, mint elítélteknek munkát adó, és a szabadulásra felkészítő cégnek a kendertermesztés újbóli meghonosítása azt a célt szolgálja, hogy ezek az emberek jobbá váljanak, hiszen munkájukkal értéket teremtenek. Bízom benne, hogy a kendertermesztéssel egy olyan növénykultúrát tudunk feléleszteni, ami gazdaságilag is nyereséges” – fogalmazott. Kitért arra is, hogy a talajtani viszonyok kedvezőek Nagyfán a kendertermesztéshez, ráadásul sok élőmunkát igényel az ipari növény, ami szintén adott. A ezredes elmondta, hogy a Nagyfa-Alföld Kft. mezőgazdasági osztályának a vezetője,

György Antal

, akinek az édesapja algyői volt, és kendertermesztéssel, illetve nemesítéssel foglalkozott, ami újabb kapcsolódási pont a felek között. Kérdésünkre Borsi János közölte, jelenleg kétszer egy hektáron kísérleti jelleggel már vetettek ipari kendert, hogy fel tudják térképezni, hogy milyen technológia alkalmazása mellett lehet a leggazdaságosabb a termesztés. Fontosnak céljuknak nevezte a kenderprogram felélesztése mellett azt is, hogy minden egyes elítéltnek adjanak munkát, amihez az ipari növény is hozzájárulhat.