Szeged a középkorban - Pénteken folytatódik a Szegedi Polgári Platform előadás-sorozata

A középkori Szeged utca- és társadalomrajza bontakozik ki az érdeklődők előtt pénteken este a dóm altemplomában, ahol a Szegedi Polgári Platform által hirdetett programsorozat előadója Máté Zsolt építész lesz. Az esten kiderül többek között, hogy mely utcát koptatjuk lépteinkkel immár a középkor óta, illetve arról is szó lesz, hogy a település különböző részein kik éltek egykor.

Blazovich László

egyetemi tanár, nyugalmazott levéltár-igazgató a Szegedi Polgári Platform első telt házas estjén márciusban, most pénteken pedig

Máté Zsolt

építész fog szólni a város középkori utcaszerkezetétől és társadalmi berendezkedéséről. „A középkori Szeged jelentőségteljesebb volt a korabeli Magyarországon, mint a mai Szeged a mai Magyarországon. Buda és Pest után a harmadik legnagyobb város volt egykor” – mondta el Blazovich László professzor a május 6-án 18 órakor kezdődő rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján. Máté Zsoltnak az „Amiről utcáink beszélnek. Szeged utca- és társadalomrajza a középkorban” című előadásán kiderül például, hogy a napfény városában mely középkori utcán sétálhatunk ma is végig. „A telekkönyvet is beazonosította Máté Zsolt, így tudhatjuk, hogy egykor kik éltek az egyes utcákban. Kutatómunkája nyomán derült fény arra is, hogy a Török-ház vagy más néven Demjén-ház nem a középkorban épült, maximum a pincéje” – mondott érdekességeket Blazovich professzor. A török megszállása előtti időkben Szegeden kulturális és műveltségi értelemben is kiemelkedett a hazai települések közül – erről már

Pál József

beszélt. Idézte Bálint Sándor néprajzkutatót, aki monográfiájában leírja, hogy a középkor végén hazánkból alighanem a szegedi diákok tanultak legnagyobb számban külföldi egyetemeken, például Bécsben, Krakkóban, Padovában és Wittenbergben. „Így Szegeden a török előtt kialakul egy elég komoly szellemi élet, hiszen a fiatalok egy része visszatért a városba” – tette hozzá. Az egyház is jelentősen hozzájárult a középkori város műveltségéhez, három önálló rend is jelen volt, a domonkosok, a ferencesek két ága, valamint a premontrei nővérek. Pál József kiemelte, hogy bár nem volt püspöki székhely Szeged, 3-4 kolostor is működött a városban, s ez jól mutatja jelentőségét.

„A mocsárvilágtól a Dóm térig” címmel meghirdetett

kapcsolatban

Nógrádi Tibor

, a Fidesz helyi elnöke elmondta, hogy az első rendezvényükön a várt 60 fő helyett mintegy 140-en vettek részt, így május 6-án már az altemplom nagy előadóteremébe invitálják az érdeklődőket. „Május 6-án

Sonkodi Rita

festőművész tárlatvezetésre is invitálja a vendégeket,

, valamint szeretetvendégségre és kötetlen beszélgetésre is várjuk Máté Zsolt építész előadásának résztvevőit” – tájékoztatott Nógrádi Tibor. A szervezők azt kérik, hogy az érdeklődők regisztráljanak a szegediplatform@gmail.com e-mail címen.