A tragikus események hetvenedik évfordulója alkalmából most vasárnap avatják fel a szegedi művész Elűzetés című alkotását.
Az 1946-os esztendő Soroksár történelmének egyik legtragikusabb fejezete. Az itt élő svábokat ekkor telepítették ki, fosztották meg hazájuktól, otthonuktól. A 70. évfordulóra kétnapos rendezvénysorozattal emlékezik a XXIII. kerület, Soroksár önkormányzata. Ennek keretében vasárnap délelőtt előbb emlékező szentmisét tartanak a Soroksári Nagyboldogasszony Főplébánia Templomban, majd
Kligl Sándor
Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és Munkácsy-díjjal kitüntetett szegedi szobrászművész Elűzetés című alkotását avatják fel és koszorúzzák meg. Az emlékmű az apától már megfosztott gyermeket ábrázolja édesanyjával, miközben búcsút vesznek szeretett otthonuktól a kitelepítésük előtti utolsó pillanatokban. Az eseményen beszédet mond
Kubatov Gábor
(Fidesz) országgyűlési képviselő és
Weinmann Antal
alpolgármester. Soroksár német származású lakosai ellen a kommunisták és szövetségeseik, valamint a szovjet megszállók kezdeményezésére 1946. május 2-án kezdődött meg a „hadjárat”. 12 nap alatt több mint 5000 soroksári svábot vagoníroztak be a soroksári pályaudvaron, s 5 szerelvénnyel indították útnak Németország felé kollektív bűnösséggel vádolva őket. A kitelepítési listára kerültek házaikat, földjeiket, jószágaikat, vagyonukat hátrahagyva, a legszükségesebb személyes dolgaikkal – 50 kg/fő – érkeztek német földre. 230 németországi település fogadta be a kitelepítetteket. Az óhazával hosszú ideig megszűnt mindenféle kapcsolatuk. Csak az 1960-asévek vége felé látogattak először Soroksárra a település szülöttei...
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.