A vállalkozókat kérdezték a bürokráciacsökkentés jövőbeni irányairól Szegeden
A bürokráciacsökkentési program következő ütemének előkészítéséhez használják fel azokat a vállalkozói észrevételeket, amelyeket országos konferenciasorozat keretében gyűjtenek össze. A szakmai program szegedi állomásán elhangzott, a közigazgatás átalakítása és egyszerűsítése kiemelt programja a kormánynak, és erre szükség van, ha hazánk javítani kíván a versenyképességén.
„Az állam legyen a szolgánk, és ne mi legyünk az állam rapszolgái” – idézett
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető minisztertől
Juhász Tünde
kormánymegbízott, aki szerint ezzel a kijelentéssel lehet összefoglalni a szegedi szakmai konferencia legfőbb célját. Hozzátette, 2014 óta ennek szellemében zajlik a közigazgatás átalakítása és egyszerűsítése. A kormánymegbízott kifejezte azon reményét, hogy ez a több szinten zajló, összetett folyamat már a lakosság szintjén is kézzel fogható eredményeket tud felmutatni.
Zöld-Nagy Viktória
, a Miniszterelnökség területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára kiemelte, külön stratégiákat alkottak arra vonatkozóan, hogy miként lehet a közigazgatás intézményrendszerét egy kicsit állampolgárbarátabbá, átláthatóbbá tenni, majd az ehhez kapcsolódó eljárásokat is, amit a vállalkozók is érzékelnek. „Korábban például bármeddig ki lehet tolni egy ügyintézési határidőt, ezeket próbáltuk a törvényi szabályozással orvosolni. A vállalkozói szférából érkező, a túlszabályozottság csökkentésére vonatkozó észrevételek egy részét is már beépítettük a különböző bürokráciacsökkentést célzó törvényi javaslatainkba. 2014 óta a második ilyen törvénycsomagot fogadta el a Parlament, utóbbinál Áder János köztársasági elnök aláírására várunk. Tavaly és idén több mint száz törvénymódosítás történt ezen a területen, a felesleges bürokratikus lépéseket próbáljuk kivonni a rendszerből, és természetesen nemcsak a jogalkotás legfelsőbb szintjén, vagyis a törvények esetében” – mondta el Zöld-Nagy Viktória.
A tapasztalatok szerint a vállalkozók részéről a legtöbb javaslat az építésüggyel kapcsolatosan érkezik, továbbá az egyszerűsített foglalkoztatással, a munkaerő kölcsönzéssel és felvétellel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentését kérik. Zöld-Nagy Viktória kérdésünkre elmondta, hogy a piac változásaira is reagálnak, illetve a gazdaságélénkítéssel kapcsolatos intézkedésekhez is igazítják a közigazgatást, vagyis egy folyamatos munkáról van szó, nem pedig néhány évet felölelő kormányzati intézkedéscsomagról. Sok újítást vezettek be már tavaly is, például az ügyintézési határidőt több esetben a korábbi 30 napról 21-re, illetőleg 8-ra csökkentették. Zöld-Nagy Viktória arról tájékoztatott, hogy 2015-ben a járási hivatalokban intézett eljárások 41%-át fejezték be be 8 napon belül, idén az első negyedévben pedig már 91%-át. Az egyes eljárási díjak és illetékek eltörlése kapcsán azt mondta, hogy 2016 első negyedévében a legnépszerűbb okmányok kapcsán elmondható, hogy 900 ezret adtak ki, ezzel 1,7 milliárd forint maradt az állampolgárok zsebében.
Marczinkó Zoltán István
, a Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a rendezvényen arról szólt, hogy elsősorban a nagyvállalatok vannak jelen a külföldi, elsősorban európai piacokon, a kis- és középvállalkozók (kkv-k) zöme még nem jutott el odáig, hogy nagy cégek beszállítói legyenek, s ezáltal bekapcsolódjanak a világ gazdasági körforgásába. „A kormány elfogadta az Irinyi-tervet, az iparpolitikai stratégiában hét olyan ágazatot határoztunk meg, amelyek fejlesztésével megteremthető a magyar gazdaság hosszú távú növekedése. Ide tartozik a járműgyártás, az egyedi gépgyártás, az egészségipar, az élelmiszeripar, a zöldgazdaság, a védelmi ipar, valamint az infokommunikációs és szolgáltatóközpont-szektor” – sorolta a helyettes államtitkár. Hangsúlyozta, a stratégia egyik célja, hogy az ipar aránya a bruttó hazai termékben (GDP) a 2015. évi 24%-ról 30-ra emelkedjen 2020-ig. Mindez azért fontos, mert a tapasztalatok szerint a magasabb iparosodottsággal rendelkező államok válságállóbbak azoknál, mint amelyek jórészt nyersanyagokat vagy agrártermékeket visznek a piacra. „Cél, hogy a magasabb hozzáadott értékű, magasabb feldolgozottságú termékeket állítson elő a magyar ipar, és ne nyersanyagokat szállítsunk. Fontos, hogy olyan nagyvállalatok és kkv-k működjenek Magyarországon, amelyek saját termékkel rendelkeznek, saját maguk integrálnak cégeket, vagyis ők legyenek azok, ahová beszállítanak, és ne csak például egy nagy alkatrészgyártónak készítsenek bizonyos résztermékeket” – magyarázta Marczinkó Zoltán István.
A Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal alkotta konzorcium által szervezett szakmai műhelymunkával egybekötött konferenciasorozat keretében Szegeden is felmérték a vállalkozói ügyféligényeket a közigazgatási eljárások további egyszerűsítése érdekében, ismertették a kormány bürokrácia- és állami rezsicsökkentéssel, illetve gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos eddigi intézkedéseit. A projekt keretében a vállalkozói szektor javaslatait is összegyűjtik és feldolgozzák, melynek tapasztalatait felhasználják a bürokráciacsökkentési program II. ütemének előkészítéséhez.
