A foglalkoztatás növelését szeretné elérni a megye és a kormányhivatal + FOTÓK

A tervek szerint az ezt megcélzó program július elsejétől indul. Azt szeretnék, ha a munkavállalók és a munkaadók sem csalatkoznának számításaikban.

Foglalkoztatási partnertalálkozót szervezett Csongrád Megyei Önkormányzat a Csongrád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával partnerségben. Szándékuk az, hogy célzott támogatással növeljék a megyei foglalkoztatottságot és segítsék a térség gazdaságának fejlődését. A nemrég átadott kompetencia koordinációs központ előadótermében

Kakas Béla

, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásainak kétharmadát ugyan óvodák, bölcsődék megújítására, csatornázásra, útépítésre, azaz infrastruktúrára költik, egyharmadukat viszont gazdaságfejlesztésre szánják, ehhez a vállalkozások és az önkormányzati szféra kézfogása szükséges. „Amikor üzemeket építünk, technikát vásárolunk, ipari parkot hozunk létre, tudjuk a dolgunkat. De ezt követően szembetaláljuk magunkat a kérdéssel: ki fog dolgozni?” – vélekedett Kakas Béla.

Felmerül a munkaerőhiány és a munkanélküliség problémaköre is, ezeket meg kell oldani. Azt gondolja, ezt a kormányzat is prioritásként kezeli, ez derül ki abból is, hogy a megyei önkormányzat és a kormányhivatal konzorciuma olyan rendszert hozhat létre bruttó egymilliárd forintos kerettel, amely a foglalkoztatási főosztály szakmaiságával működőképes lesz. Települési szinten 1,5 milliárd forintot adnak ugyanerre a célra. Fontos a helyi szereplők munkája, akik feltérképezik, hogy mire van szüksége a környék vállalkozásainak, s mit kell tenni ahhoz, hogy a dolgozni kívánók is állást találjanak. „Azt szeretnénk, ha konkrét vállalkozói igényekre konkrét válaszokkal és finanszírozással felelve előrébb tudnánk vinni az ügyet, ez a célja a paktumnak, együttműködésünknek” – fogalmazott a közgyűlés vezetője. Hangsúlyozta, évekről van szó, a ciklus végéig dolgoznak a feladaton. „Újabb a munkavállalást segítő lehetőséggel ismertetjük meg a munkaerőpiac szereplőit. A versenyképes gazdaság egyik sarokpontja a foglalkoztatás kérdése, ezért minden olyan programot támogatnunk kell, ami alkalmat teremt ennek bővítésére” –

Juhász Tünde

kormánymegbízott rámutatott, öt év alatt, 2011 márciusa és 2016 májusa között 24 719 főről 14 479-re csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A megye munkanélküliségi rátája 7,9 százalékos, az országos átlag 9,3. Úgy érzi, kezd megfordulni a trend, ma már nem munkanélküliségről, inkább hiányszakmák megjelenéséről beszélhetünk. Arról tájékoztatta a megjelenteket, az elmúlt évben 28 ezer álláshelyet jelentettek be a munkáltatók, ebből közel tízezer (hatezer Szegeden) általános, nem támogatott álláshely volt, s ezzel párhuzamosan 10 százalékkal nőtt a bejelentett álláshelyek száma. Az igények 40 százalékát az ipar, 15 százalékát a kereskedelem adta, de sok embert kerestek a vendéglátásba, a szálláshely-szolgáltatásba, a szállításba.

„A jelenlegi munkaerőhelyzet indokolja, hogy a kereslet és a kínálat találkozzon, erre jó lehetőséget nyújt a paktum, amely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokban megvalósuló beruházások munkaerőigényének kielégítésére szolgál” – ebben a kormányhivatalnak is vannak feladataik, mint az állami támogatások nyújtása, felhasználásának vizsgálata, ellenőrzése. A foglalkoztatást segítő állami támogatásokat nagyobb részt jelenleg is a kormányhivatal nyújtja, csak 2016-ban 10 milliárd forintot is meghaladó összeget szánnak a célra. Jelenleg is zajlik az Út a munkaerőpiacra program roadshowja, csak ebből Csongrád megyében három év alatt négymilliárd forint keretösszeg jut a foglalkoztatás segítésére.

Sipos-Kovács Mónika

, a Csongrád megyei Önkormányzat projektmenedzsere elmondta, a tervek szerint 2016. július 1-jén kezdődik a program, s három évig tart. Az előbbi feladata a paktumiroda létrehozása, a széleskörű nyilvánosság biztosítása, az utóbbi pedig a célcsoportot érintő támogatásokat viszi, valamint munkaerőpiaci szolgáltatásokat biztosít. Már előre ki kellett alakítani a szakértői hálózatot, a partnerségi rendszert, így partnertalálkozókat, tematikus workshopokat tudnak tartani, az előbbiből az első zajlott ez alkalomból. Lényeges az információ- és véleménycsere ösztönzése. A megyei önkormányzat nemcsak a partnerségben és az iroda felállításában vállal szerepet, hanem részletes foglalkoztatási stratégiát és akciótervet dolgoznak ki, létrehoznak hamarosan egy honlapot, s szeretnének a cégek igényeire szabott egyedi felnőttképzési programokat indítani, amik remélhetőleg felkerülnek a kormányhivatal képzési listájára. A kormányhivatal dolga többek között a célcsoport képzése, az egyéb munkaerőpiaci tevékenységek lebonyolítása, a bérhez, lakhatáshoz, útiköltséghez való hozzájárulás. 708 millió forintot szánnak a célcsoport támogatására, ebből a legnagyobb tétel a 378 millió forintos bértámogatás.

„Komoly tapasztalattal rendelkezünk támogatási programok lebonyolításában” – emelte ki

Budai László

, a kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának vezetője. Úgy gondolja, az egyik legfőbb feladat a három helyi paktum és a két megyei jogú városi paktum közötti összhang megtalálása. Hangsúlyozta, az a céljuk, hogy mindenki személyre szabott szolgáltatást kapjon, rugalmas megállapodást írjon alá, s ennek köszönhetően sikeres legyen. Keresletvezérelt programokat kívánnak indítani, ezért kérik az önkormányzatok és a munkaadók visszajelzéseit is. Kilenc célcsoportot határoztak meg, akik két fő részre bonthatóak, az álláskeresők nyilvántartásában szereplőkre és az inaktívakra. Szeretnék segíteni az alacsony iskolai végzettségűeket, a romákat, a megváltozott munkaképességűeket, a 30 éves kornál fiatalabb pályakezdőket, vagy éppen az 50 esztendőnél idősebbeket. Megcélozzák a közfoglalkoztatottakat is, mivel ez egy átmeneti állapot a munkaerőpiacra visszatérésig. Az inaktívak között sok olyan van, aki bemegy a munkaügyi hivatalba, de nem fogadja el a felajánlott munkát, vagy a közfoglalkoztatást. Mások egyáltalán nem aktívak, vagy a szürkegazdaságban dolgoznak. Azt ígérte, ha kell, egy-egy képzéshez három járásból gyűjtik össze a szükséges embereket – ezt koordinálja a kormányhivatal. Támogatásként állják a bérköltség akár száz százalékát egy évig (8+4 hónap), vagy segítik a munkatapasztalat megszerzésében a munkavállalót. Ezen kívül munka-, pálya-, rehabilitációs és álláskeresési támogatást biztosítanak. Indikátorként azt nézik meg, hogy hány embert foglalkoztatnak tovább a támogatás lejárta után hat hónappal. Budai László szerint, aki jó munkaerő, azt bizonyosan megmarad. „A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) szerepe speciális ebben a programban, mi jelenítjük meg a gazdasági érdekek” – mondta

Tráserné Oláh Zsuzsanna

, a szervezet titkára. Szeretnék, ha ezen együttműködés is segítené a megyei cégeket a hatékony helytállásban a belföldi és külföldi versenyben. Bízik abban, hogy segíthetik a program sikerét, hiszen a céljaik azonosak a kormányhivatallal és a megyei önkormányzattal. A CSMKIK-t Nemesi Pál elnök képviseli, majd a paktumban. A paktum foglalkoztatási együttműködést jelent, a paktumszervezet mintegy 25 tagú, javaslattevő, konzultációs feladattal, a paktumiroda pedig koordinációs és adminisztrációs ernyőszervezeti funkcióval bír – magyarázta

Gyarmati Zoltán

, a paktumiroda vezetője. A paktumok lefedik a teljes megyét, s a TOP-pal párhuzamosan futnak azonos céllal, részben területi, részben ágazati lehatárolások történhetnek. Mintegy 3-5 év alatt zajlanak le a különböző programok, 3,6 milliárd forint a kiközvetíthető támogatás. A paktum szervezet tagjai közé tartozik a kormányhivatal és munkaügyi szervezeti egységei, a CSMKIK, a megyei agrárkamara, a megyei jogú városok önkormányzatai, a megyei civil és non-profit szféra szereplői. Csak Csongrád megye a projektben 650 embert kíván elérni, szeretnék, ha 370 fő munkához jutna és közülük 180-an tovább lennének foglalkoztatva.