Jackie Chan is kevés lenne egymagában kidobónak – a biztonságos szórakozásról beszélgettek az ország több pontján

A Munka Világa Közhasznú Egyesület a Magyar Ifjúsági Szövetség bevonásával öt helyen – többek között Szegeden – konzultált a biztonságos szórakozásról. Komoly probléma a nem megfelelő szervezés, a jogszabályok ismeretének hiánya, az alkoholos befolyásoltság a 18 év alatti fiataloknak szóló rendezvényeken.

„Legfőbb célunk az volt, hogy felkaroljuk azt a magyar ifjúsági közösségi kezdeményezést, mely a fiataloknak szóló rendezvényekkel kapcsolatos elvárásokat, és a biztonság kérdését kívánta a középpontba állítani” – fogalmazott lapunknak

Losonczi-Tóth József

projektvezető. Azt szerették volna, hogy az ifjúsági rendezvények egyszerre legyenek tartalmasak, szórakoztatóak és biztonságosak. A Hely ifjúsági klubba járó fiatalok jelezték a Munka Világa Közhasznú Egyesület felé az ifjúsági rendezvények hiányosságait, biztonsági problémáit. Hasonló megkereséseket kapott a Magyar Ifjúsági Szövetség, amelynek tagszervezete az egyesület. Ezt követően döntöttek arról, hogy tagszervezetek bevonásával megvalósítják programjukat, megcélozva a 14-18 év közti, Magyar Ifjúsági Szövetség partnerszervezeteiben tevékenykedő magyarországi fiatalokat, valamint a Hely Ifjúsági Klubba járó szegedi fiatalok nem formális közösségét. Ennek jegyében a 2015. május 1. és 2016. március 11. között összesen hatvan fővel, öt alkalommal tartottak beszélgetést, hangsúlyozottan a nem formális tanulás módszereire építve a pályázó ifjúsági klubjában, továbbá külső helyszíneken, ifjúsági közösségi terekben, művelődési házakban. „A program során az ifjúsági kezdeményezést úgy kívántuk felkarolni, hogy egyeztető megbeszélgetéseket kezdeményeztünk Tényőn, Miskolcon, Orosházán és Kiskunhalason a Magyarországon tevékenykedő ifjúsági civil szervezetek képviselőivel, valamint a Hely ifjúsági klubba járó fiatalokkal. A beszélgetések témája az ifjúsági rendezvények felé irányuló elvárások és a biztonság kérdése volt. A disputák során egy tipikus ifjúsági rendezvényt bemutató, elgondolkodtató film vetítésére is sor került. A vetítést követően lehetőséget biztosítottunk a témával kapcsolatos vélemények, tapasztalatok megosztására” – magyarázta a projektvezető. Ez azt jelentette, hogy a film után a moderátor, előre összeállított tematika szerint, kérdéseket tett fel az alkotás mondanivalójával kapcsolatban, egyben segítette annak megértését. A cél a konstruktív párbeszéd kialakítása volt, hogy kiderüljön, min lenne érdemes változtatni ahhoz, hogy kialakuljon az a biztonságos környezet az ifjúsági rendezvényeken, ahol sem a résztvevőknek, sem a szülőknek nem kell aggódniuk.

Előadóként részt vett a projektben

Szilágyi László

, aki korábban rendőrként gyakran biztosított rendezvényeket, ma pedig egy vagyonvédelmi vállalkozást vezet, valamint a Juhász Gyula Református Gimnáziumban és Szakiskolában oktat, illetve tanár kollégája, a szintén évtizedes tapasztalatokkal rendelkező

Márton Imre

. „Interaktív beszélgetést folytattunk, sok szemszögből körbejártuk azt a kérdéskört, hogy hogyan lehet a fiatalok számára biztonságossá tenni a rendezvényeket. Szóba kerültek a gólyatábori botrányok, a West-Balkánban történt tragédia, ez utóbbi hatására jóval szigorúbb szabályok léptek életbe a rendezvényszervezés területén. Ezt a józan ész is diktálja, hiszen bátran kimondhatjuk: a legfőbb érték az emberi élet, amely nem pótolható. Másképp látja a világot egy 15-25 év közötti fiatal, s másképp egy negyven feletti. A legnagyobb problémának azt éreztük, hogy nem válik szét a rendezők és a résztvevők köre, mert aki szórakozni megy, az nem tud érdemben munkát ellátni. Célszerű lenne egy professzionálisabb irányba történő elmozdulás” – vélekedett Márton Imre. „Figyelembe kell venni, hogy milyen objektumba szervezzük a rendezvényt, s hány főt várunk oda. Mi lesz akkor, ha történik valami? Ha szükséges, akkor hogyan tudják a vendégek gyorsan elhagyni a helyszínt? Hol tud megállni a mentő-, a tűzoltóautó? Hol van az a szakértő gárda, aki ezt le tudja vezényelni?” – sorolta Márton Imre, aki szerint a túlbiztosítás maximum anyagi nehézségeket okozhat, az alulbiztosítás viszont több helyen szedte áldozatait az Egyesült Államoktól Romániáig. Elhangzott, hogy már az előkészítésbe be kell vonni olyan profit, aki tudja, hogy milyen engedélyeket kell beszerezni, képes összeállítani a megfelelő csapatot, valamint megtartja a szükséges oktatást. Szilágyi László hozzátette, lényeges, hogy az egyetemi intézményeket és a hallgatói önkormányzatokat is segítsék ilyen személyek. Márton Imre hangsúlyozta, érdemesebb a prevencióra helyezni a hangsúlyt, ezt teszik az illetékes hatóságok is, amelyek a szabálytalanságokért súlyos bírságokat szabhatnak ki. Kollégája felhívta a fiatalok figyelmét, már a beléptetés is nagyon fontos, akár egy karszalag is sugallhatja a rendezettséget. Gyakran egy nagy rendezvény biztonságosabb, mint egy kisebb, hiszen egy fesztiválnál ismert a bejutás, az eltávozás rendje, a befogadói kapacitás, van menekülési terv. Eközben egy szakestről, vagy egy nagyobb házibuliról ezek hiányoznak, pedig már a 40-50 fő egy kritikus létszám, s a helyzetet csak nehezíti, ha mindenki bulizó. Általában száz vendégenként javasolnak egy biztonsági embert, de már az előbb említett vendégszám esetében szükséges ilyen személy, valamint kell még egy irányító is. „Egy biztonsági ember nem biztonsági ember, akkor sem, ha

Jackie Chant

, vagy

Arnold Schwarzeneggert

kérjük fel!” – fogalmazott. Összefoglalva, úgy látja, egy sportcsarnokból akár két-három perc alatt ki lehet menekíteni 600 főt, ezzel szemben egy pince esetében 60 ember is nehézségeket okozhat.

Kérdésünkre Szilágyi László elmondta, pozitív változás, hogy a fiatalok egyre jobban ragaszkodnak a bontatlan italhoz, nem fogadják el a felkínált kimérős alkoholos termékeket. Ugyanezt emelte ki

Szűcs Tímea

, az egyik fiatal, aki részt vett a projektben. Számára fontos volt, hogy különböző civilszervezetek képviselőivel, rendezvényszervezőkkel, s más fiatalokkal is beszélgethetett a témában. Kiderült, korosztályonként, településméretenként, rendezvénytípusonként eltérő elvárásokat kell teljesíteni a biztonságos szórakozás érdekében. „A fiatalok mintha kicsit naivabbak lettek volna a kisebb településeken” – fogalmazott. A fókuszcsoportos beszélgetéseken elsősorban az alkohol volt a téma, azon belül ennek 18 éves kor alatti fogyasztása, a drogok csak említés szintjén kerültek elő. „Arra jöttünk rá, hogy sok minden a szervezők felelőssége. Fontos az, hogy a nem nagykorú személyeknél szülői felügyelet, vagy beleegyezés szükséges sok rendezvény esetében” – zárta szavait. Ezen megbeszélések tapasztalatait a szegedi szakmai kerekasztal beszélgetésen dolgozták fel a Szegedi Tudományegyetem diákjai, a biztonságtechnikai szakértők, és a programba bevont ifjúsági civil szervezetek, valamint a hely ifjúsági klubba járó fiatalok képviselőinek segítségével. A szakmai kerekasztal beszélgetés során megfogalmazott ajánlásokat nyilvánossá teszik az egyesület és a Magyar Ifjúsági Szövetség honlapján. „Ebben felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyeket érdemes ismerni, s egyben javaslatokat fogalmazunk meg a felmerült problémák alapján” – mondta Szilágyi László. A pályázati kiírás értelmében a programot a Munka Világa Közhasznú Egyesület a Magyar Ifjúsági Szövetség bevonásával valósította meg. A program a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet és Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatásával valósult meg.