A „Cserkó” számokban - a Civil Városi Unió „minimális haszonról” és „takarékosságról”

Éves szinten mintegy 12-13 millió forint folyt be a városi kasszába az elmúlt években úgy, hogy ehhez még nem számoltuk a kereskedők által befizetett különféle helyi adókat - írják a civilek, akik szerint a városvezetés félrevezető információkat közvetít a szegediek felé a Cserepes sori piac ügyében.

A „Cserkó” számokban címmel juttatott el közleményt szerkesztőségünkhöz a Civil Városi Unió, az írást alább olvashatják.

Botka László

választási ígéreteinek egyike, mely szerint alkalmatlan pártkatonák helyett szakembereket neveznek ki a városi cégek élére,

Rácz Attila,

a Cserepes sori Piac Kft. MSZP-s vezetőjének tevékenysége nyomán látványosan megdőlni látszik. Szintén az ígéretek között szerepelt, hogy kevesebb pénzből jobban fogják működtetni az önkormányzat társaságait. A Cserepes sori piac körül kialakult botrányban számos olyan információ került napvilágra, ami félrevezeti a szegedieket. Ezek közé tartozik a minimális haszonnal dolgozó piacról kialakított kép, az előző igazgató pazarló gazdálkodásáról szóló sejtetések. A kommenteléseket olvasva kiderül, hogy a hozzászólók még a tulajdonviszonyok tekintetében sincsenek képben, vagy szándékosan téves információkat osztanak meg. Az alábbiakban a Cserepes sori Piac Kft. működésével kapcsolatos adatokat teszünk közzé, a következtetések levonását az olvasókra bízva: • Tulajdoni hányadok: Szeged MJV 91,36%, K. Z. és társai 5,76%, K. J. 2,88%. Szeged önkormányzata tehát meghatározó többséggel bír a kft. taggyűlésében. • Az adózás előtti eredmény 2010-ben 13,7, 2011-ben 16,2, 2012-ben 17,8, 2013-ban 14,4, míg 2014-ben 15,1 millió forint volt. • A kft. bérleti díjat fizet Szeged városának a parkoló területe után. Ennek összege 5,5 millió forint + áfa/év. • A város költségvetésébe évente mintegy 4,4 millió forint osztalékot fizet a cég, melynek nagyságrendjét a meghatározó önkormányzati többségű taggyűlés határozta meg. • A Cserepes sori Piac Kft. iparűzési adóként évi 2,2-2,4 milliót fizet a városi büdzsébe, valamint építmény adóként 5-600 ezer forintot. Összességében tehát megállapítható, hogy éves szinten mintegy 12-13 millió forint folyt be a városi kasszába az elmúlt években úgy, hogy ehhez még nem számoltuk a kereskedők által befizetett különféle helyi adókat. Mindezek mellett a cég évenként 10 és 40 millió közti nagyságrendben végzett el fejlesztéseket saját erőből és pályázati forrásokból úgy, hogy a szegedi költségvetésnek ez egy fillérjébe sem került. Ezek alapján nehéz tehát azt állítani – főleg a többi önkormányzati cégnek nyújtott támogatások ismeretében – hogy a „Cserkó” minimális haszonnal üzemelt volna. Ami a Rácz Attila által hangoztatott takarékos működést illeti, álljon itt még egy adat: az előző vezetés idején a piac őrzésére és takarítására havi 1,2 milliót fordítottak (14,4 millió/év). A régi állomány eltávolítása után ezt a tevékenységet kiszervezték (vajon kihez köthető az új cég?), és információink szerint havi 2,2 millió + áfa összegért végzik (33,5 millió/év). Közel 20 millió többletkiadás évente! Ez lenne a takarékoskodás?