Szabó Gábor: Az adósság valós probléma, de egyes folyamatokra nincs ráhatása az SZTE-nek

Mintegy egy milliárd forintos adósságállománnyal kezdte az idei évet a Szegedi Tudományegyetem, amit januárban több mint 2 milliárdra tornáztak fel, de február végére a lejárt tartozás volumene 573 millióra csökkent. Az universitas rektora, Szabó Gábor kifejtette, lényeges gazdálkodási problémája nincs az SZTE-nek, és bár az adósság létező probléma, ha egy adott időpillanatban vizsgáljuk annak mértékét, nem kaphatunk pontos képet az intézmény helyzetéről.

A központi költségvetési intézmények tartozásállományát év elején összesítette a Magyar Államkincstár

(MÁK), melyben az is szerepel, hogy a Szegedi Tudományegyetemnek 2015. december 31-én ismert adatok alapján 986 millió forintos adóssága volt, míg idén január 31-i könyvelés alapján már 2 milliárd 25 millió forintra rúgott a tartozásuk. Az egyetem rektora,

Szabó Gábor

megkeresésünkre elmondta, az adósság létező probléma, de például a 2016-os gazdasági évnyitáskor az adminisztrációs folyamatok is lelassultak, vagyis részben technikai oka van annak, hogy 2 milliárd fölötti összeg szerepel a MÁK januári összesítésében. „A február 29-i könyvelési adatok szerint 573 millió forint, míg előtte egy hónappal 2025 millió volt a lejárt tartozás teljes volumene, holott a gazdálkodásunkban semmi sem történt, ezért is teljesen értelmetlen egy adott pillanatban vizsgálnunk az egyetem adósságát” – magyarázta a rektor. Hozzátette, az okok, amiért rendre hiány keletkezik, szintén nem változik hónapról hónapra, ráadásul az intézmény számláin olyan tartós tartalékok sincsenek, amivel ezt ki lehetne egyenlíteni. Olykor az is problémát okoz, hogy várnia kell bizonyos pénzösszegek beérkezésére az SZTE-nek, de ahogy a rektortól megtudtuk, ez éves átlagban nem jelent felhalmozódást. A tartozásállományt részletezve elmondta, hogy a határidőn belüli szállítói állomány mintegy 2 milliárd forintot tesz ki, a harminc napnál nem régebbi lejárt állomány 330 millió, míg a harminc és hatvan nap közötti, illetve azon túli lejárt tartozás összege 15 milliós nagyságrendű tételekből tevődik össze, vagyis nem halmozódik az adósságállomány. Ha valaki a számsorokat böngészi, akkor egy mintegy 180 millió forintos 270 napot meghaladó tartozást is talál, ám e mögött egy jogvita áll, vagyis ez a tétel a jogerős bírósági ítéletig ez szerepelni fog az SZTE lejárt tartozásállományában. „Lényeges gazdálkodási problémánk nincs, és bár természetesen keletkezik hiány a klinikai központban, de ezek nem kezelhetetlen mértékűek ezek jelen pillanatban” – fogalmazott. A rektor megjegyezte, a klinika működése pénzügyi szempontból nem tökéletes, de vannak olyan problémák, amelyekről biztosan tudható, hogy hiányt termelnek, és ezt már évek óta jelzik a fenntartónak. Példaként a laborvizsgálatokat hozta fel Szabó Gábor, a laborkeretet ugyanis gyakorlatilag a környékbeli családorvosok felhasználják. Más oldalról vizsgálva ez azt jelenti, hogy a klinikai központ saját laborigényeire egyetlen fillér sincs, vagyis ez a terület folyamatosan hiányt termel, éves szinten mintegy 500 millió forintot. Leszögezte, vannak olyan problémák is a klinikai központ körül, amelyeket lehet orvosolni, azokon dolgoznak is, de akadnak olyan szegmensek is, amelyekre egyszerűen nincs ráhatásuk. Ugyanezen a MÁK-listán az ELTE-nek nem volt tartozása idén januárban, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek 4 millió forint, a Pécsi Tudományegyetemnek pedig 446 milliós adósságállománya volt.