Országgyűlés: a Ház újra döntött az otthonteremtési közösségekről

Egyértelműsítő, pontosító módosításokkal ismét lehetővé tette nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását az Országgyűlés szerdán, miután az erről szóló, két hete elfogadott törvényt az államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak.

A képviselők 109 igen szavazattal 53 nem ellenében fogadták el a kormány javaslatát. A parlament korábbi döntésének is megfelelően a nok-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással kiválasztanak a legalább 10 éves futamidő alatt. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani. A közösséget egy szervező cég működteti és az kezeli annak vagyonát is. A szervező Magyarországon bejegyzett, zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje legalább 100 millió forint. Egy szervező több közösséget is működtethet, amelyért a tagok szervezési díjat fizetnek. Az új lakóingatlan szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között lehet. Az elfogadott javaslat alapján a szervezők rendszerességgel tartanak nyilvános kiválasztást, amelyen eldől, mely tagok válnak jogosulttá az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Ennek két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező ezek egyikét, vagy egyszerre mindkét módot is választhatja. A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell. A közösség határozott időtartamra jön létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évig tart. Az új lakóingatlant vásárolni szándékozó természetes személy, aki a közösség tagjává kíván válni, előzetes megállapodást köt a szervezővel. Ebben egyebek között nyilatkozik arról is, hogy tudomásul veszi, a közösségbe történő befizetéseire az országos betétbiztosítási alap kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint a nok-ok létrehozásával a kormány célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés, és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön. Az eddigi lakás-takarékpénztári programokban ugyanis a megtakarításokból felújításokat finanszíroztak. Az otthonteremtési program új eleme ennek megfelelően nem érinti a lakás-takarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik. A Ház a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította, hogy a nok-ba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nok-os befizetésre. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető

Rogán Antal

által kezdeményezett jogszabályt két hete - kivételes eljárásban - fogadták el a képviselők, ám azt Áder János államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak arra hivatkozva: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban résztvevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban. Mindezeket figyelembe véve az előterjesztés úgy módosult, hogy a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét. A kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximalizálják, míg a licitekét annak 60 százalékában, a közösség pedig a tevékenységét - az előre megjelölt időtartamon túl - addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut. A törvény kimondja azt is, hogy a szervező zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett nok vagyonától. Változott még, hogy ha a közösséget az előzetes megállapodástól számítva fél éven belül nem veszik nyilvántartásba, a lakásvásárló mentesül a kötelezettségek alól, és a szervező köteles visszafizetni neki a regisztrációs díjat.

Módosult az államháztartási törvény, később is biztosítható forrás kiemelt közfeladatokra

Módosította a parlament szerdán az államháztartási törvényt, lehetővé téve ezzel, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható.

Lázár János

Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát 114 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. Az eddig hatályos törvényi szabályozás szerint kötelezettséget vállalni - meghatározott kivételekkel - a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig lehet. A most megszavazott jogszabály a kivételek egy új körét határozza meg olyan közfeladatok esetében, amelyekhez - költségvetés-technikai szempontból - a döntés időpontjában nem lehet forrást biztosítani. A kormány ezekben az esetekben döntést hoz a közfeladat ellátásáról, az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről, az államháztartásért felelős nemzetgazdasági miniszter pedig e döntés alapján intézkedik az előirányzat biztosításáról, ami a kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítást jelent. A törvényjavaslat indoklásában az előterjesztő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy e körben sem dönthet sem a kormány, sem a nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés költségvetési jogát és a Költségvetési Tanács ezzel összefüggő jogkörét kiüresítő intézkedésről. A forrásbiztosítás kizárólag a meglévő megtakarítások felhasználásával (átcsoportosításával) történhet, nem pedig a hiányt növelő intézkedésekkel, emellett a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az államháztartásért felelős miniszter is kötve van az első félévre vonatkozó, 40 százalékos mértékű felhasználási korláthoz - írták. Az előirányzat-átcsoportosításhoz nem szükséges az érintett fejezetet irányító szerv jóváhagyása. A törvénymódosítás ezzel megteremti annak lehetőségét, hogy az előirányzatokat ott használják fel, ahol a tényleges kiadási szükséglet - akár év közbeni új vagy módosított kormányzati intézkedések végrehajtásával összefüggésben - felmerül. A Miniszterelnökség szerint a mostani módosítással nagyobb mozgástér nyílik a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezeteken belül keletkező megtakarítások kormányzati cél szerinti rugalmas felhasználására. Kiemelték ugyanakkor, hogy a polgári törvénykönyv alapján a központi költségvetési szervek által vállalt kötelezettség fedezet hiányában is köti az államot, így a módosítás még átmenetileg sem jelent fedezet nélküli kötelezettségvállalásra vonatkozó lehetőséget. A törvény egyértelművé teszi - mint azt az indoklás tartalmazza -, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása nem annak terhére történő közvetlen kötelezettségvállalással, hanem előirányzat-átcsoportosítással történik. Ezzel a jogszabály szövege a többéves gyakorlathoz fog igazodni úgy, hogy a felhasználás keretében a kormány ténylegesen előirányzat-átcsoportosításról dönt. A törvény a kihirdetése utáni napon lép hatályba. Lázár János egy március eleji sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy az államháztartási törvény tervezett módosítása rendeleti költségvetésre ad-e lehetőséget, azt felelte: nem erről van szó, az előterjesztés arról szól, hogy a havonta felhalmozódó maradványt hogyan használhatja fel a kormány.

Paksi bővítés - Jogorvoslati lehetőséget adott az adatigénylőknek az Országgyűlés

Az Országgyűlés szerdán az Európai Bizottság kifogásaira reagálva módosította a paksi atomerőmű bővítéséről szóló közérdekű adatigénylés szabályait, lehetővé téve az adatigénylőknek a jogorvoslat lehetőségét az adatkiadás állami megtagadása után. A képviselők 114 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló kormányzati javaslatot. A parlament tavaly márciusban 30 évre titkosította a beruházás üzleti és műszaki adatait, valamint az ezekkel összefüggő döntések alapjául szolgáló adatokat. Az előterjesztést jegyző Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a most elfogadott módosítás nem jelent tartalmi változtatást, csupán egyértelművé teszi, hogy a fenti kérdésekben a közérdekű adatigénylés teljesítésének megtagadása kizárólag akkor lehetséges, ha a nyilvánosságra hozatal nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sért.

Völner Pál

államtitkár a parlamenti általános vitában arra emlékeztetett, hogy a hatályos titkosítást több oldalról is támadták, többen az Alkotmánybírósághoz is fordultak, az Európai Bizottság pedig azt kifogásolta, hogy a törvény uniós irányelveket sért. Elmondta, a módosítás egyértelműsíti, hogy a titkosítást együtt kell értelmezni az infotörvény közérdekűadat-igénylésre vonatkozó fejezetével és az egyéb ágazati törvényekkel, így az Európai Bizottság szerint a jogszabály már megfelel az ide vonatkozó irányelveknek. A változtatás ugyanis biztosítja, hogy az adatmegismerés korlátozására kizárólag törvényben meghatározott eljárás eredményeként kerülhet sor - fejtette ki Völner Pál, aki aláhúzta azt is, biztosítva lett a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőség, amely kiterjed a korlátozás tartalmi vizsgálatára is. Völner Pál szavai szerint a módosítás a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy az adatigénylés esetén az állam előbb megvizsgálja, hogy a kért információkra vonatkozik-e a titkosítás, és csak akkor tagadja meg mérlegelés nélkül az adatok kiadását, ha azok - nemzetbiztonsági érdekből, illetve a szellemi tulajdon védelme miatt - odasorolhatók. Az adatkiadás megtagadása után az adatigénylő az infotörvény szerinti bírósági jogorvoslattal élhet - mutatott rá az államtitkár, aki megjegyezte, a bíróság azt is vizsgálhatja, hogy a megtagadás jogalapja, a nemzetbiztonsági vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jogot érintő érdekek valóban fennálltak-e. A kormány korábban többször jelezte, a paksi bővítés elvi lehetőségét egy 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat teremtette meg, majd a magyar és az orosz kormány 2014 januárjában nemzetközi egyezményt kötött két új atomerőművi blokk létrehozásáról, amit röviddel később a parlament is jóváhagyott. A paksi bővítés az ezen egyezmény alapján létrejövő megvalósítási megállapodások alapján történhet meg, a beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz.

Varga Mihály

nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása alapján Magyarország 10 milliárd eurós kerettel rendelkező, sávosan, 3,95-4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a paksi bővítésre. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart, de előtörleszthető. A meglévő négy paksi atomerőművi blokk várhatóan 2032-37-ig működhet.

Módosították a tao szabályait

A sportfejlesztési támogatások elszámolásával kapcsolatos, a jelzálogjogra vonatkozó egyes szabályokat változtatta meg az Országgyűlés, illetve pontosította az ügyintézési határidőket szerdán a társasági adóról és osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvény módosításával. A fideszes

Bánki Erik

,

Manninger Jenő

és

Mengyi Roland

által benyújtott törvényjavaslatot a parlament 141 igen és 34 nem szavazattal fogadta el. A törvény szerint amennyiben a kiegészítő sportfejlesztési támogatásra kötött szerződés alapján az adózó ellenszolgáltatásra jogosult, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás áfa nélkül számított értékét jelenti, ami a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezetnél árbevételként számolandó el. A jövőben nem kell a magyar állam jelzálogjogát bejegyezni, ha a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségének, illetve ilyen csapatsport fejlesztésére létrejött közhasznú alapítványnak végeznek építési engedélyhez kötött tárgyieszköz-beruházást, felújítást állami sportcélú ingatlanon. Akkor sincs szükség jelzálogjog bejegyzésére, ha a beruházás a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó ingatlanon valósul meg és az üzembe helyezését követő 30 napon belül az önkormányzat tulajdonába kerül. Kivételt határoztak meg a felajánlás fogadására jogosult szervezet részére történő átutalás alól. Abban az esetben, ha az adózó a felajánlást a látvány-csapatsport támogatás céljából, tárgyieszköz-beruházás, felújítás jogcímén teszi meg, továbbá az építési engedélyhez kötött ilyen tevékenység sportcélú ingatlanra irányul, utófinanszírozottnak minősül. Ezen feltételek fennállása esetén az adóhatóság az átutalást az igazolást kiállító szervezet részére teljesíti. Korábban rendeletben határozták meg, most törvényben rögzítették: a látvány-csapatsportban működő szakszövetségnek a sportfejlesztési program jóváhagyásáról a kérelem beérkezésétől számított 120 napon belül kell döntést hoznia, a sportfejlesztési program módosítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálásának határideje 60 nap. Ugyanennyi ideje lesz a sportért felelős miniszternek jóváhagyni ezen programokat. A jogszabály kivételt határoz meg a közigazgatási hatósági eljárási törvény alól, azaz a látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetségek esetén nem érvényes "a hallgatás beleegyezés szabálya", ha az ügyintézési határidőt jogtalanul túllépik. Részletesebben határozták meg az Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) jogait az olimpiai szimbólumaival kapcsolatban. E szerint a MOB-nak - a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályzataival összhangban - kizárólagos joga van az olimpia szimbólumnak, a zászlónak, a jelmondatnak, a lángnak, a fáklyának, az olimpia és olimpiai elnevezésnek bármilyen módon és formában történő megjelenítésére, felhasználására, illetve a felhasználás engedélyezésére. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.