Lázár: az Iszlám Állam célba vette Magyarországot - a migránsok befogadásáról a szegedieket kell megkérdezni!

Az Iszlám Állam célba vette Magyarországot - fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón, hozzátéve: a kormánynak fokozott a felelőssége, hogy minden magyar biztonságát garantálja.

A tárcavezető megerősítette: a kabinet komolyan veszi az Iszlám Állam fenyegetését - amelyben más európai országok mellett Magyarország is nevesítve volt -, nem becsüli alá, és mindent megtesz, hogy a rendőrség és a honvédség közreműködésével garantálja az ország biztonságát. A múlt heti brüsszeli robbantásról szólva arról tájékoztatott, hogy az egyik magyar sérült, aki a brüsszeli magyar állandó képviselet munkatársa, elhagyhatja az intenzív osztályt, az állapota folyamatosan javul.

Lázár János

kitért arra, hogy pénteken ötpárti egyeztetés lesz a Belügyminisztériumban a kormány terrorellenes akciótervéről, amely egy 23 törvényt módosító javaslatcsomag, és amely alapján eszközöket kapna a rendőrség terrorcselekmények elhárításához, megakadályozásához, felderítéséhez. Hangsúlyozta, csak olyan eszközökről van szó, amelyek más európai uniós országokban a hatóságok rendelkezésére állnak. A Miniszterelnökség vezetője reményét fejezte ki, hogy az ellenzék érzi a téma súlyát, és támogatni fogja az akciótervet. A kabinet kész mérlegelni a felvetéseiket - jegyezte meg. Lázár János beszélt arról is, hogy szoros összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között. Minél erősebb a bevándorlás és az iszlám nyomása, annál erősebb a terrorizmus veszélye - jelentette ki titkosszolgálati információkra hivatkozva. Kiemelt feladatként jelölte meg a határátlépési pontokhoz érkezők szigorú ellenőrzését és a határok védelmét, s elmondta azt is, hogy több mint kétezer katona segíti a rendőrök munkáját. Hangsúlyozta azt is: noha jelenleg "kvótacsend" van az unióban a terrorveszély miatt, amikor az EU-török megállapodás mechanizmussá válik, akkor a kvótákat is megpróbálják működésbe hozni. Megerősítette, hogy a kormány kitart az ügyben a népszavazási kezdeményezése mellett. A tárcavezető arról is beszámolt: mintegy ezer önkormányzat foglalta határozatba, hogy támogatja a kormány kvótaellenes törekvéseit. Szegedre utalva ugyanakkor felvetette, hogy hány olyan település van, amely Brüsszellel tárgyal és be akarja fogadni a migránsokat. Korrekt lenne, ha erről a szegedieket is megkérdeznék - jegyezte meg. A minisztert kérdezték a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemzőközpont létrehozásáról is. A lépést azzal indokolta, hogy a lehetőségét is szeretnék kizárni annak, hogy akár csak egy fél mondat is elvesszen a szolgálatok között, mert ezt senki nem engedheti meg magának. A rendvédelmi szervekkel kapcsolatos elsődleges feladatként hivatkozott arra, hogy a rendőrség képes legyen minden ember biztonságát garantálni, s ehhez minden eszköze meglegyen. Kitért arra is, hogy a titkosszolgálatoknál 2001 óta nem volt érdemi fejlesztés, ezért elkerülhetetlen, hogy nagyvonalú és jelentős beszerzések legyenek, s az uniós átlagnak megfelelő minőségű technikai eszközök álljanak rendelkezésre. Az amerikai hadsereg Európában állomásozó erőinek főparancsnoksága szerdán azt jelentette be, hogy páncélos dandárt telepít Kelet-Európába az Egyesült Államok. Az ezt firtató kérdésre a miniszter közölte: Magyarországra nem érkezett hivatalos megkeresés ezzel összefüggésben.

Átalakul a Magyar Államkincstár

A kormány két lépésben átalakítja a Magyar Államkincstárat (MÁK), ezt követően a szervezet végez minden állami kifizetést - jelentette be Lázár János csütörtökön. A Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján 2016 nyarát, illetve 2017 nyarát jelölte meg a változások határidejeként, és közölte: minden más kifizető ügynökség megszűnik. A MÁK fizet ki például minden egészségpénztári vagy nyugdíjbiztosítási pénzt, a szakpolitikai feladatok pedig maradnak a tárcáknál - mondta Lázár János, aki azt is tudatta: a szervezetnél személyi változások is várhatók. Emellett szólt arról is, hogy 270 milliárd forint van az állam elektronikus képességeinek érdemi növelésére, ebből a MÁK-nál is megvalósulnak informatikai fejlesztések. Szavai szerint

Orbán Viktor

miniszterelnök "rendíthetetlen abban a szándékában", hogy a kormányzást két külön szintre válassza szét: az egyik a stratégiai döntéshozatal, a jogalkotó munka, a szabályozás, a szakpolitika, a másik pedig mindennek a végrehajtói része. Ezt úgy magyarázta: a minisztériumok nem fognak hatósági vagy végrehajtó munkát végezni, azt a kormányhivatal vagy a kincstár teszi, s legkésőbb 2018-ra minden így működik. Lázár János tájékoztatott a földárverések csütörtökön záruló második köréről is, amelyben 47 ezer hektár földet értékesítettek 64 milliárd forintért. Így a két földárverési fordulóban összesen 180 ezer hektár "korábbi állami földterületre volt igény", és mintegy 10 ezer család jutott földhöz - mondta. A Magyar Fejlesztési Bank eddig 130 milliárd forint hitelt nyújtott a gazdáknak - közölte a miniszter, aki szerint a számok azt mutatják: "nemcsak a sajtó által népszerűsített választópolgártársaink, hanem a gazdatársadalom meghatározó része is földhöz jutott a program keretében". Jelezte egyúttal: a kormány értékelni fogja a második kör eredményeit, megnézi, hogy mennyi igény és földterület van és azokban a megyékben, ahol maradt, ott lesz harmadik kör is. A családok otthonteremtési kedvezményéről (csok) közölte, hogy eddig 24 ezren érdeklődtek a csok iránt, kétezer család pedig már meg is kapta a támogatást. Megkérdezték a vasárnapi pihenőnapról is, amire azt felelte: a kormány lezártnak tekinti a kérdést, a választóknak kell eldönteni, hogy kívánják-e felülvizsgáltatni azt. Jelezte: a statisztikák cáfolják a kereskedők aggodalmát, a kiskereskedelmi forgalom ugyanis folyamatosan és egyre jobban növekszik. Az emberek 3-4 százalékkal költenek többet a vasárnapi boltzár óta - fejtette ki. Visszautasította azt is, hogy csökkent volna a munkahelyek száma. Ez nem igaz, több ezer új munkahely jött létre - mondta a tárcavezető. A tárcavezető uniós ügyekről is beszámolt. A paksi atomerőművel kapcsolatban a legfontosabb célkitűzésnek nevezte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyását két tételben megszerezzék az év első felében. Ezek egyike a beruházás megkezdése után a közbeszerzések megvalósítása, a másik pedig a megtérülés-számítás. Utóbbiról azt mondta: Magyarországnak az az álláspontja, hogy az állam külön támogatása nélkül, a megtermelt, majd eladott áram árából a beruházás finanszírozható, a hitel törleszthető. Lázár János beszámolt arról is, hogy a jövő hétfői kormányülésen szóba fog kerülni az uniós kifizetések helyzete. Magyarország 2007 és 2013 között 8200 milliárd forint fejlesztési forrást kapott, az árfolyam-különbözet miatt azonban az összeg 400 milliárd forinttal emelkedett - fejtette ki, jelezve: az elszámolás 2017 nyaráig fog tartani. Addig hat vitás ügyet kell tisztázni összesen 201 milliárd forint értékben, azonban szerinte ebben nincs semmi olyan, ami ne lenne szokványos. Az Európai Bizottság a teljes keretösszeg 2 százalékánál normálisnak tartja a vitát, ezt az arányt egyik projekt sem éri el. Kijelentette azt is: súlyosan tévednek azok a hazai szervezetek, amelyek be akarják bizonyítani, hogy az uniós források elköltése körül korrupció vagy visszaélés volna. Mint fogalmazott,

Soros Györgynek

érdemes volna belátnia, hogy nem működik az általa fenntartott rendszer és kivonultatni Magyarországról a kormánnyal szemben felállított és finanszírozott csapatait.

A postatörvény siker, az MNB-törvényt vizsgálni kell

A postatörvény módosításáról szóló alkotmánybírósági (Ab) döntést sikerként értékelte Lázár János, a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény alkotmányellenesnek nyilvánított módosításáról pedig úgy nyilatkozott a Miniszterelnökség vezetője: a parlamentnek meg kell vizsgálnia a kérdés alkotmányos rendezésének lehetőségét. Az Ab csütörtökön mondta ki: alkotmányellenes a jegybanktörvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása. A testület elutasította ugyanakkor az államfő postatörvénnyel kapcsolatos, hasonló jellegű indítványát. Lázár János a Kormányinfón reagált a határozatra, közölve, hogy tanulmányozni fogják azt. Az MNB-törvény ügyében előzetesen úgy fogalmazott: ha az Ab döntése, annak indoklása hagy lehetőséget rá, akkor a parlamentnek meg kell vizsgálnia, lehet-e alkotmányosan rendezni a kérdést. A postatörvénnyel kapcsolatos döntés viszont nagy siker - mondta -, mert azt jelenti, hogy vannak olyan állami cégtulajdonban lévő üzleti információk, amelyeknél az állam üzleti érdeke előbbre való, mint a nyilvános információhoz való jog. A Miniszterelnökség vezetője a tájékoztatón reagált a Tanítanék mozgalom felhívására tartott szerdai tiltakozásra is, amelyről úgy nyilatkozott: a kormány helytelennek tartja, hogy beviszik a politikát az iskolákba, ennek ellenére nem becsüli le a szerdai megmozdulást, tiszteletben tartja az abban részt vevők véleményét, és érzékeli, hogy vannak az oktatásügyben problémák. A tárcavezető szerint ugyanakkor a megmozdulás kudarcba fulladt, mert "a 3200 magyar iskolából mintegy 100-ban volt érdemi és valós tiltakozás". "Más kormányok a tegnapi nap után kinevetnék a tiltakozókat, a mi kormányunk azonban komolyan veszi" - fogalmazott. Úgy értékelte: az előző napi szerdai akcióból kiderült, hogy a pedagógusok és a diákok fontosabbnak tartják a tiltakozásnál a tárgyalást. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetését firtató kérdésre Lázár János azt mondta: a kormány egyelőre semmiben nem döntött, mert még nem tárgyalta meg a köznevelési kerekasztal javaslatait. Azt azonban világossá tette, hogy a magyar állam nem fog lemondani iskolafenntartói jogáról. A közétkeztetés esetleges átalakításával kapcsolatos kérdésre a miniszter úgy reagált: "nem vesszük át a közétkeztetést, mert a miénk". A kormány arról tárgyalt - közölte -, hogy a magyar állam a megrendelői oldalon "egységesen kíván fellépni". A miniszter a jövő hétfőn esedékes kormányülés témájaként beszélt a szerencsejáték kérdéséről is, szerinte a következő időszakban a hazai bíróságon induló perekben tisztázni kell, hogy félkarú rablók és a szerencsejáték korlátozása milyen mértékben alapult közérdeken, illetve mennyiben korlátozta az üzemeltetők szabadságát. Meggyőződése, hogy az állampolgároknak a szigorítás volt az érdeke - mondta, kizárva a peren kívüli egyezségek lehetőségét. Lázár János a Kormányinfón a kabinet nevében részvétét fejezte ki a csütörtökön elhunyt Nobel-díjas magyar író, Kertész Imre családjának.