A KDNP politikusa Lengyelországban emelt szót az európai hagyományok védelme mellett. Azt gondolja, az unió alapjait kereszténydemokrata politikusok rakták le, de mai utódaik már a nagy elődök által vallott értékekkel szemben politizálnak.
Kalmár Ferenc
, „Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért” felelős miniszteri biztosa, a Kereszténydemokrata Néppárt politikusa a keresztény-konzervatív Lengyel Köztársaság Jobboldala párt kongresszusán járt, amely az Európai Keresztény Politikai Mozgalom tagja. A rendezvényen részt vett az szejm egykori elnöke, jelenleg az Európai Parlament képviselője,
Marek Jurek
, a populista Kukiz ’15 - Nemzeti Mozgalom vezetője és honatyája,
Paweł Kukiz
, valamint
Kazimierz Michał Ujazdowski
, a Jog és Igazságosság Párt országgyűlési képviselője, korábbi kulturális és nemzeti örökség miniszter. Kalmár Ferenc az európai kereszténypolitizálásról tartott beszédet, említette a kereszténység elleni támadásokat. „Európa mindig akkor tudott kimászni a gödörből, amikor visszatért keresztény gyökereihez. Ez történt a II. világháború után, amikor három kereszténydemokrata politikus
Alcide De Gasperi
olasz miniszterelnök,
Konrad Adenauer
nyugat-német kancellár és
Robert Schuman
francia külügyminiszter letette a mai Európai Unió alapjait” – fejtette ki Poznanban a magyar kereszténydemokrata. Szerinte ma Brüsszel nem az ágakat metszi le a kereszténységről, hanem a gyökereket. Ezt veszélyesnek tartja, mert legyen szó sikeres fejlett, vagy fejlődő államokról - Egyesült Államok, Kína, India – megtalálható valamilyen spirituális háttér. „Ez az, amit Európa elveszített, nem beszél róla, mintha szégyellné, hogy a kereszténység emelte fel a földrészt” – vélekedett.
Kereszténység elleni támadásokhoz sorolja az anyaság büszkesége elleni propagandát, a házasság helyett más életformák népszerűsítését, egyes hitelkonstrukciókat, mint a devizahiteleket, szerinte ez utóbbit egy keresztény alapú gazdaság nem engedhetné meg. „Ezekkel kapcsolatban másképpen vélekedik egy kereszténydemokrata és egy liberális politikai formáció, pedig az utóbbi is keresztény alapú, hiszen a Teremtő az embernek szabad akaratot adott. Ez igaz, de akkor már baj van, ha ez a szabadelvű személy elvágja a keresztény gyökereket és a szekularizációt erőlteti. Ma ez zajlik Európában, az európai alkotmányba már bele sem tették a keresztény gyökereket. Pedig az unió három pilléren alapszik, a görög filozófián, a római jogon, a keresztény erkölcsön” - magyarázta. Az Európa Tanács Európa Díjának átadásakor tartott beszédében a passaui püspök a kánai menyegzővel hasonlította össze a földrész jelenlegi helyzetét. A menyegzőn történt meg
Jézus
első csodája, a vízből bort csinált. Ma is van vizünk, azaz technológiánk, de az embereknek bor kell. Ehhez kell a transzcendencia a képviselő szerint, amit viszont napjaink embere elutasít. „Beszédemet azzal zártam, hogy igenis össze kell fogni a keresztény értékek népszerűsítése érdekében. Az európai keresztény politizálási mozgalomnak fel kell ébresztenie azt a keresztény hitű tömeget, amely meg tudja változtatni a jelenlegi ’68-as Európa irányvonalát” – fejezte ki reményeit Kalmár Ferenc. Több lengyel sajtóorgánum is intézett kérdéseket a magyar politikushoz. A kongresszus a brüsszeli csúccsal egy időben zajlott, így az EU Törökországgal kötendő megállapodásáról faggatták. Kalmár válaszában hangsúlyozta, ha döntöttek a hárommilliárd euróról azt el kell fogadni, de figyelni kell arra, hogy miként költik el ezt az összeget a migránsokra. „Arról is érdeklődtek, hogy mit tanácsolok a KDNP tagjaként a lengyel pártnak. Azt javasoltam, merjenek értékalapú közösségeket létrehozni, s ne csak érdekalapúakat!”
Azt gondolja, az unió alapjait kereszténydemokrata politikusok rakták le, de mai utódaik már a nagy elődök által vallott értékekkel szemben politizálnak.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=620348
Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. március 23.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.