A Parlamentig jutott a szegedi óvodabezárások ügye: a gyermekek jövőbeni lehetőségeit veszélyeztetik Botka Lászlóék

Érthetetlennek nevezte B. Nagy László képviselő a Parlamentben, hogy a szegedi városvezetés népszerű óvodákat zárat be, köztük azt az egyetlen intézményt is, amelyik reggel ötkor nyit ki. Palkovics László oktatási államtitkár válaszában kifejtette, hogy a gyermekek jövőbeni esélyeit veszélyezteti és növeli a hátrányokat, ha egy önkormányzat jól működő óvodái bezárásáról dönt.

A szülői és ellenzéki tiltakozás ellenére

, így öt intézmény kapujára kerül lakat. Az üggyel kapcsolatban az Országgyűlés hétfői ülésén

B. Nagy László

, Szeged fideszes országgyűlési képviselője szólalt fel. A politikus emlékeztetett, hogy az elmúlt 20-25 évet tekintve rekordot dönt a női foglalkoztatás, ami felveti azt az igényt, hogy a gyermekeket bölcsődékben és óvodákban helyezzék el. Elmondta, hogy kibővítették a hagyományos bölcsődei lehetőségeket, létrejön a mini, a munkahelyi és a családi bölcsőde is, és a kormány számításai szerint a következő 3-4 évben 17 ezer új bölcsődei férőhely lesz, szélesebb körű ellátást biztosítva, jobban igazodva a családok igényeihez. A GYED extrát is kibővítették, már nem a gyermek egy, hanem fél éves korától jár, a támogatási forma egyre népszerűbb, s az idei évre úgy kalkulálnak, hogy 20-23%-os bővülés várható. B. Nagy elmondta, hogy 2010 és 2015 között mintegy 10 ezer férőhellyel az óvodai kapacitás, ezért is tartja érthetetlennek a kormánypárti honatya, hogy Szegeden öt óvodát zárnak be. „Az érintett intézmények között van olyan is, amelyik folyamatos túljelentkezéssel küzdött, tehát az egyik legnépszerűbb óvodája volt a városnak, a másik pedig az egyetlen, ami reggel 5 órakor nyitott ki. Mit csináljanak ezek után azok a szülők, akik hajnalban járnak dolgozni?” – vetette fel B. Nagy László.

Palkovics László

oktatási államtitkár válaszában hangsúlyozta, az óvodai és bölcsődei ellátás nem csak a munka és a magánélet összeegyeztetésének előmozdítását szolgálja, hanem alapvető beruházást is jelent a gyermek jövőjébe, javítja a hátrányos helyzetű gyermek esélyeit. Az adatokat ismertetve közölte, hogy Szegeden 12 önkormányzati bölcsőde működik 982 férőhellyel és 110%-os férőhely-kihasználtsággal, ami az államtitkár szerint egyértelműen azt támasztja alá, hogy igény van a gyermekek ellátására. Ennek fényében érthetetlen nevezte Palkovics, hogy miért tervezi a szocialista városvezetés egy gondozási egység rendelővé alakítását, és ezzel 24 bölcsődei férőhely megszüntetését. Az óvodai ellátásra áttérve szólt arról, hogy 3 éve kortól kötelezővé tették az óvodába járást, mely intézkedésnek a legfőbb célja, hogy a gyermekek már korai éveiktől azonos eséllyel, s hozzáféréssel kezdhetik meg az intézményes keretek között biztosított nevelést. Ezen felül időben felfedezhetőek a későbbi tanulási nehézségek, illetve a tehetségek egyaránt. Megjegyezte, ha mindez a munka eredményes az óvodákban, akkor az jelentősen befolyásolja az óvoda és iskola közötti átmenet megkönnyítését, hosszú távon pedig a korai iskolaelhagyók számának csökkentését hozhatja. „Amikor egy települési önkormányzat úgy dönt, hogy bezárja a magas kihasználtsági mutatók szerint jól működő óvodáit, a saját közigazgatási területén az óvodás népesség jövőbeni esélyeit veszélyezteti, növelve a hátrányok faktorait” – szögezte le Palkovics László. Hozzátette, az intézkedéssel a köznevelési törvényben foglalt kötelezettségét is megszegni láttatja, mely előírja, hogy aránytalan terhet nem róhat a fenntartó a gyermekekre. Példaként elmondta, aránytalan terhet akkor ró a fenntartó a gyermekekre, ha a nevelés és oktatás körülményeit az átlagos körülményekhez képest lényegesen nehezebbé teszi, illetve hogy jelentős költségnövekedést okoz a szülőknek a gyermek óvodáztatásában. Palkovics László közölte azt is, hogy a kormányzat hazai forrásokat is biztosít az óvodai férőhelyek fejlesztéséhez, az egyenlő esélyek megteremtésének fenntarthatóságához.