Simicskó: a kormány nem enged a magyar emberek biztonságából

A kormány nem enged a magyar emberek biztonságából, ezért célja, hogy kellő mozgásteret kapjon a terrorizmus elleni küzdelemben - szögezte le a honvédelmi miniszter egy szerdai budapesti fórumon.

Simicskó István

a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), A bevándorlás vallási és etnikai hatásai az európai társadalmakra című nemzetközi tudományos konferencián tartott előadásában kifejtette: Magyarország egy hagyományos katonai támadással szembeni garanciái biztosítottak; ezt szolgálja az is, hogy a legerősebb katonai szövetség, "a NATO tagjai vagyunk". Hozzátette: az utóbbi időben ugyanakkor a váratlanul, gyenge célpontok megtámadásán alapuló, gerilla típusú hadviselés egyre súlyosabb problémákat okoz a nemzetközi biztonsági környezetben. A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet is védtelen, ártatlan civileket gyilkol. Ezzel a harcmodorral szemben nehéz védekezni, a terrorizmus elleni küzdelem nagy kihívást jelent - magyarázta a miniszter. A terrorveszélyhelyzet bevezetéséről szóló alkotmánymódosítási javaslatra utalva Simicskó István elmondta: jelenleg arról vannak viták, hogy ha Magyarországot terrortámadás érné, kinek adják meg a döntés jogát. Kifejtette: a terrortámadás váratlanul történik, ellene gyors döntésekre, s azok minél gyorsabb végrehajtására van szükség, ezért azt szeretnék, hogy a kormány meghozhassa a szükséges intézkedéseket, s ha kell, a terroristák ellen az országon belül is be lehessen vetni a magyar katonákat. Ezt megtehetik a franciák, a dánok, a britek, az amerikaiak is - sorolta a példákat a miniszter, kiemelve: senki sem gondolhatja komolyan, hogy a magyar kormány napjainkban "diktatúrát" vezetne be, s a saját állampolgárai ellen lépne fel. Százszázalékos biztonság nem létezik, de "amit lehet, azt tegyük meg" - fogalmazott a miniszter, megjegyezve: "szomorú lenne, ha a magyar politika olyan mélyre süllyedne", hogy a magyar emberek biztonságát is kockára tenné. Simicskó István az illegális bevándorlásra kitérve megjegyezte, hogy nemcsak napjainkban, az elmúlt 25 évben is sok konfliktus volt a Közel-Keleten. ezért vizsgálni kell, hogy miért éppen most éri ilyen nyomás Európát. Ezt a kérdést felvetette

Pogácsás Tibor

, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára is, aki szerint Európa a tömeges népvándorlás célpontjaként védtelenné vált. Kifejtette: az Európai Unió nem rendelkezik hatékony határvédelmi rendszerrel, ezért döntöttek arról, hogy műszaki határzárral, szigorúbb jogi szabályozással és rendőrök, valamint katonák jelenlétével erősítik az ország határainak védelmét. Az államtitkár előadásában kitért arra is, hogy a BM, a rendőrség a nemzetközi társszervekkel kiemelten foglalkozik az illegális migráció szervezett bűnözési hátterének felderítésével. Hozzátette továbbá, egyetértenek abban, hogy a hosszú távú megoldás azt jelenti, ha a migráció okát sikerül megszüntetni, de addig is "létkérdés", hogy meg tudják védeni az ország határait. A korlátlan, ellenőrizetlen bevándorlásban nem lehet kiszűrni a bűnözőket, "kalandorokat" - emelte ki az államtitkár, de egyúttal leszögezte: Magyarország nem zárta le a határait, a határátkelő pontokon, a megfelelő jogi eljárás keretében bárki menedéket kérhet. Az NKE-n rendezett fórumon a menekültkérdés etnikai és vallási dimenzióit, az állami szereplők és az egyes vallási közösségek véleményét, intézkedéseit is körüljárták.

Patyi András

, az intézmény rektora megnyitó beszédében azt mondta: keresve sem lehetne aktuálisabb témát találni, mint a tömeges illegális bevándorlás kérdése. Jelezte, az NKE nem csak tudományos megközelítésből érintett a témában: a hadtudományi kar hallgatói a déli határzárnál biztosítási feladatok ellátásában is közreműködtek, részt vettek a migrációs válság magyarországi kezelésében.

Fernando Filoni

bíboros, a Vatikán egyik intézménye, a Népek Evangelizációjának Kongregációja prefektusa arról beszélt, hogy a sokszínű Európa egységességét három tényező teremtette meg: a vallás, az emberi jogok és a művészetek. A modern és posztmodern európai társadalmak azonban egyre jobban elszakadnak e gyökerektől és új identitást keresnek, az azonban kérdéses, hogy meg tudják-e így őrizni Európa egységét. A bíboros szólt arról, hogy a Közel-Keleten élve megtapasztalta, a szabad Nyugat ígérete gyakorlatilag ellenállhatatlanná vált az ott élők számára. Az európai társadalmak vonzerejét pedig épp az okozza, hogy a szabadság, testvériség, egyenlőség elvén alapulnak, és megtörtént bennük a politikai és a vallási élet szétválasztása. Fernando Filoni előadásának második részében az iraki egyházról, a kaldeusokról beszélt. E közösséget egyrészt az határozza meg, hogy mindig kisebbségben élt, és mint minden ilyen közösség, nagyon erősen kötődik saját értékeihez, kultúrájához, másrészt az, hogy tagjai közül sokan lettek hitvallók, és sokan váltak mártírokká. Ez egy hős egyház - tette hozzá -, amely 21 évszázadon keresztül mindent túlélt és nem adta meg magát, nem adta fel a hitét. A Katolikus Karitász közreműködésével szervezett hallgatói fórummal egybekötött eseményen részt vett még mások mellett

Erdő Péter

bíboros, esztergom-budapesti érsek,

Benkő Tibor

vezérkari főnök,

Fucsku Sándor

, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka,

Boross Péter

volt miniszterelnök, és

Bíró László

püspök, katonai ordinárius.