Vidékfejlesztés – indul a pályázati dömping, 1300 milliárd sorsa a tét

Idén több mint 800 milliárdnyi forrást hirdetnek meg a Vidékfejlesztési Programban, ami jelzi, hogy nagy lehetőségek rejlenek az ágazatban. A támogatás intenzitása általában 50 százalék lesz a dél-alföldi régióban, de a konzorciumok és a fiatal gazdák ennél nagyobb arányra is számíthatnak. Durszt Anikó, a szegedi Terra-Tender Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, érdemes alaposan előkészíteni a projektötleteket, hamarosan megindul ugyanis a pályázati dömping.

Az idei esztendő a 2014-2020 közötti európai uniós ciklus legkiemelkedőbb éve lesz pályázati szempontból – mondja

Durszt Anikó

, a Terra-Tender Kft. ügyvezetője. Mint ismeretes, a kormány szándéka, hogy – gazdaságélénkítési céljaival összhangban – az összes pályázatot meghirdeti jövő év közepéig, és 2019 elejére szeretnék ki is fizetni az összes EU-támogatást, ezért is várható 2016-ban pályázati dömping. 1300 milliárd forint áll rendelkezésre a hazai mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó területek fejlesztésére az Európai Bizottság által tavaly nyáron elfogadott Vidékfejlesztési Program keretében az uniós ciklus végéig, ami a mögöttünk álló három évtized legnagyobb keretösszege az ágazat számára. A program idei fejlesztési keretét már jóváhagyta a kormány is, és több mint 800 milliárdnyi vidékfejlesztési forrást hirdetnek meg 59 felhívás keretében még ebben az esztendőben. Durszt Anikó tudatta, hogy a program kiemelt célja a vidéki munkahelyek megőrzése és újak teremtése, továbbá a munkaigényes ágazatok, különösképpen az állattenyésztés, a kertészet, az élelmiszer-feldolgozás támogatása.

Érdemes tudni, hogy a beruházási források 80%-át mikro-, kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok számára kívánják szétosztani. A rendelkezésre álló források több mint fele a beruházásokat fogja támogatni, szemben az unió más országaiban általános tendenciával, ahol a támogatások jellemzően inkább normatívak. Az ügyvezető felhívta a figyelmet arra, hogy 2020 után az uniós vidékfejlesztési támogatási rendszerben jelentős változások várhatóak, és valószínűleg a gazdálkodók számára nem pozitív irányban. Ez azt jelenti, hogy a most rendelkezésre álló 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás az utolsó esélyt jelenti a hazai termelőknek a nagyobb volumenű fejlesztésekre, a megerősödésre, a nemzetközi piacon való versenyképességük kialakítására. „A kormányzat fontos célja továbbá a mezőgazdasági területen működő fiatal generáció versenyképességének megteremtése. Ebből a célból a fiatal gazdák számára elkülönített összeg áll rendelkezésre minden forrás esetében, a hagyományos induló támogatás mellett” – tette hozzá.

Változások az új támogatási rendszerben

A Vidékfejlesztési Program komplex forrásait a mezőgazdasági termelők mellett feldolgozó üzemek, önkormányzatok és nem mezőgazdasági mikrovállalkozások is igényelhetik. „Olyan átfogó programot dolgoztak ki a hozzá kapcsolódó eljárásrenddel, amely igyekszik megszüntetni a korábbi jogszabályi rugalmatlanságok miatti nehézkes, lassú kifizetéseket. Az egységes eljárásrenddel fontos célként jelent meg, hogy minél egyszerűbben és könnyebben lehessen hozzáférni a forrásokhoz, ugyanakkor a korábbiaktól eltérően szűrjön ki a rendszer mindenkit, aki nem ténylegesen mezőgazdasággal foglalkozik” – közölte a Terra-Tender vezetője.

Általánosságban a vidékfejlesztési pályázatokon a 6000 STE minimális üzemmérettel rendelkező mezőgazdasági gazdálkodók indulhatnak, s ez az érték az Európai Unió minden tagállamában azonos. A jogosultság feltétele még, hogy az éves árbevétel legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből, termelésből származzon. Durszt Anikó hangsúlyozta, hogy a termelők mellett hamarosan önkormányzatok és nonprofit szervezetek számára is meg fognak nyílni pályázati lehetőségek. A támogatások intenzitása általában a projektérték 50 százaléka lesz a dél-alföldi régióban, míg termelők konzorciumban történő pályázása, illetve fiatal gazdák esetében ez az arány magasabb. Fontos változást jelent az előző EU-s költségvetési ciklushoz képest, hogy minden beruházási tétel esetében 3 árajánlatot kell kérni. Az Európai Bizottság egyik legalapvetőbb előírása a pályázati rendszerrel szemben az átláthatóság, és a tavaly. őszén életbe lépett új Közbeszerzési Törvény is e cél megvalósítását hivatott szolgálni. „A pályázatok értékelésénél fontos szerepe lesz az üzleti tervnek. A jelenleg kiírt feldolgozóipari pályázat esetében például az elérhető maximum 100 pontból 55 pontot az üzleti terv képvisel” – magyarázta Durszt Anikó miért is vált különösen fontossá, hogy ki milyen pályázatot is nyújt be. Arra is érdemes számítania az érintetteknek, hogy minden egyes pályázat esetében feltétel lesz a foglalkoztatotti létszám megtartása, és pluszpontok járnak annak növeléséért, termelői csoporti tagságért, az energiahatékonyság növeléséért, továbbá akkor is, ha hátrányos helyzetű településen valósul meg a fejlesztés.

Az első nagy pályázatok már tavaly ősszel megjelentek

A vidékfejlesztési nagyberuházási pályázatok meghirdetései részben már meg is kezdődtek, a további felhívások megjelenése pedig a következő hetekben, hónapokban várható. Az első kiírások agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG) és az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása témában jelentek meg. A Terra-Tender ügyvezetője ismertette, hogy az agrár-környezetgazdálkodási program célja a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, a biológiai sokféleség megőrzése valamint a környezettudatos gazdálkodás segítése.

Még tavaly 151 milliárdos keretösszeggel megjelent a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztését támogató pályázat. A felhívás célja az új munkahelyek teremtése mellett elsődlegesen a mezőgazdasági termékek értéknövelése, a piacra jutást elősegítő technológiai fejlesztést célzó beruházások támogatása az élelmiszer-feldolgozás vállalati hatékonyságának növelése érdekében. „Erre a kiírásra olyan mezőgazdasági termelők, valamint termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások jelentkezhetnek akár egyénileg, akár kollektív beruházás keretében, akiknek tevékenysége Annex I. termék feldolgozására irányul. Előbbi esetben a vissza nem térítendő támogatás összege fél milliárd forintban van maximálva, kollektív beruházás esetében pedig másfél milliárd forintban. A támogatásintenzitásról az mondható el, hogy a Dél-Alföldön 50%-os, ám a kollektív beruházásoknál ennél magasabb támogatási arány is elérhető” – részletezte Durszt Anikó hozzátéve, hogy a pályázatokat február közepétől lehet benyújtani elektronikus úton. Néhány héten belül várható a kertészeti pályázatok megjelentetése. A kertészeti ágazat számára 75 milliárdot különítettek el. Üveg- és fóliaházak létesítésére, korszerűsítésére , ültetvénytelepítésre öntözéssel, esőkár vagy tavaszi fagykár megelőzésére, kertészeti ágazat technológiai fejlesztéseire öntözéssel, valamint a későbbiekben gépbeszerzésre lehet majd pályázni. Durszt Anikó rámutatott, az valószínűsíthető, hogy a fejlesztések megvalósításához szükséges engedélyek, így például a vízjogi engedély megléte nem lesz a benyújtás feltétele, csupán a kérelmek beadásának tényét kell majd igazolniuk a pályázóknak. Összesen 70 milliárd forráshoz jutnak a gazdálkodók az állattenyésztő telepek modernizációja, illetve újak létesítése, s az állattenyésztéshez szükséges gépek beszerzése céljából. E pályázati felhívás megjelenése is heteken belül várható. Szintén jelentős keretösszeggel jelenik meg hamarosan a várhatóan nagy népszerűségre számot tartó, mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését támogató pályázat. Márciusi meghirdetéssel kisméretű terménytárolók és –szárítók, valamint mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére 30 milliárd forint összegű keret áll majd rendelkezésre.

Érdemes készülni az új fiatal gazda pályázatra is!

A Terra-Tender Kft. ügyvezetője elmondta, a kiírás célja a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának, valamint a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása. Ezen felül szándék, hogy a mezőgazdaságban dolgozók korstruktúrája javuljon, vagyis a fiatalítás, továbbá, hogy növekedjen a vidék népességmegtartó képessége és a mezőgazdasági termelő tevékenység hosszú távú megtartása.

Pályázatot nyújthat be az a 18-40 év közötti fiatal, aki egyéni vállalkozóként első ízben indul, rendelkezik mezőgazdasági szakismerettel, a pályázat benyújtásakor minimum 6000, maximum 25 000 STÉ üzemmérettel. Változást jelent a korábbi pályázati konstrukcióhoz képest, hogy a támogatást két részletben lehet igényelni, 75%-ot a szerződéskötés után, a fennmaradó 25%-ot pedig a megvalósítási időszak harmadik évétől, amennyiben az üzleti tervnek megfelelő a megvalósítás. Durszt Anikó arról tájékoztatott, hogy a borászatok számára 20 milliárdot különítenek el a Vidékfejlesztési Programból, de olyan pályázatok is várhatóak, amelyek a legkisebbeket segítik. 15000 eurós átalánytámogatás fog rendelkezésére állni azoknak például, akik még a 6000 STE méretet nem érték el. Hozzátette, jelentős források válnak elérhetővé diverzifikáció céljából azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a korábbi tevékenységüktől eltérő jellegű tevékenységgel is akarnak foglalkozni, melyre példaként a kézműves tevékenységet említette az ügyvezető.

Templomfelújításra, közösségi terek kialakítására is lesz forrás

Kistelepülési önkormányzatok számára mintegy 76 milliárd forint keretösszegben nyílnak meg fejlesztési források. A Vidékfejlesztési Program keretien belül várhatóan hamarosan megjelenik olyan pályázat önkormányzatok, civil szervezetek, egyházi jogi személyek részére, amely Többfunkciós Közösségi Tér létrehozását, vagy már meglévő épület korszerűsítését támogatja az tízezer fő alatti településeken. E pályázat keretében lehetőség nyílik templomok felújítására is. „A támogatás célja a vidéki kistelepüléseken a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása,” – ismertette a kiírás lényegét. A Vidékfejlesztési Program keretében valószínűleg késő tavasszal újból lehet pályázni 100%-os támogatási intenzitással buszra, terepjáróra, személyautóra. Ez a kiírás önkormányzatoknak, nonprofit és egyházi szervezeteknek lesz elérhető.

Középpontban az innováció

Várhatóan széleskörű érdeklődésre fognak számot tartani az év második félévben meghirdetni kívánt, az Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) több programjában rendelkezésre álló, 32 milliárd forint összegű támogatási lehetőségek, amelyeknek célja a magyar gazdatársadalom bevonása az innovatív módon történő fejlesztésekbe, elősegítve ezzel piaci pozíciójuk erősítését az egyre intenzívebbé váló nemzetközi versenyben. „A pályázatok kedvezményezettjei termelők, élelmiszer-ipari vállalkozások lehetnek. Ahogy a kormányzati portálon is megjelent, a projektek irányulhatnak új termékek, gyakorlatok, folyamatok, technológiák kialakítására a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és erdőgazdálkodási ágazatokban. Támogatja a rendszer a gazdálkodók, tanácsadók, kutatók közötti szoros együttműködés kiépítését, az innováción alapuló gazdasági gyakorlat kiterjesztését” – részletezte.

Agrárhitelezés, garancia termékek

Durszt Anikó kifejtette, hogy a jelenlegi európai uniós ciklusban várhatóan ismét felértékelődik az elnyerhető források felhasználásához kötődően az agrárhitelezés. Mint elmondta, a nagy összegű beruházási támogatásokhoz jelentős önrészt is biztosítaniuk kell a kedvezményezetteknek. A megvalósítandó projektek működtetéséhez szükséges forgóeszközök finanszírozását is biztosítaniuk kell az önerő mellett a gazdálkodóknak. Az előző uniós költségvetési ciklus alapján az mondható el, hogy a legtöbben hitelből fedezik az önerőt, vagy legalábbis egy részét, ezzel magyarázható, miért lehet számítani az agrárhitelezés felértékelődésére. Erre az igényre egyébként a pénzintézetek már készülnek, több bank külön konstrukciót készít elő a gazdálkodók számára. Az agrárium a hazai bankszektor számára igen vonzó ágazat, Magyarországon az egyedüli olyan terület, ahol a hitelállomány az elmúlt években növekedni tudott.

Az Agrárgarancia Alapítvány által nyújtott hitelgarancia szerepe is várhatóan fel fog értékelődni, mivel az agrárfinanszírozások esetében jellemzően az átlagosnál is nagyobb a kezességvállalás iránti igény.

Mit kell tenni a sikeres pályázás érdekében?

A hamarosan megjelenő pályázatokon csak olyan fejlesztési igény indulhat eséllyel, amely megalapozott, tökéletes mértékben kidolgozott, alátámasztott. „A pályázatok várható megjelenésig viszonylag rövid idő áll rendelkezésre, ezért javasoljuk ügyfeleinknek fejlesztési elképzeléseik minél hamarabbi alapos átgondolását, a tervezés, és a költségvetés kialakításának megkezdését. Ezen előkészítő fázisban már feltétlenül érdemes igénybe venni szakértő kollegáink segítségét” – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. A Terra-Tender Kft. a fejlesztések megvalósításának minden szakaszában, a felkészülésben, a pályázat elkészítésében, valamint a nyertes pályázatok teljes körű menedzsmentjében is segítséget nyújt partnereinek. Kijelenthető, hogy 2016 a pályázati dömping éve lesz. A számos kiváló lehetőség a gazdasági szféra számos szereplője számára nyitott lesz, az életképes fejlesztési elképzelések megvalósítását jelentős volumenű és intenzitású támogatások fogják segíteni. „A jelenlegi pályázati rendszer nagy kihívást és egyben lehetőséget jelent mind a pályázók mind a pályázati szakemberek számára. Sok esetben váratlanul jelennek meg pályázati kiírások, amelyeken azon ügyfelek indulnak előnnyel, akik tökéletes módon előkészített, alaposan átgondolt projekttervekkel rendelkeznek.” – szögezte le Durszt Anikó. A Terra-Tender Kft. célja, hogy ügyfeleikkel közösen érjenek el jelentős sikereket a 2014-2020-as pályázati ciklusban, és ehhez minden segítséget biztosítanak partnereik számára.