Négy, egykor Szegeden élőt kérdeztünk meg arról, hogy aktuális lakhelyükön hogyan ünneplik a karácsonyt. Mongóliában csak a szupermarketekben vannak akciók, a hollandoknál Spanyolországból érkezik a Mikulás, Angliában „vacak” a habos sütemény, Ausztráliában és Új-Zélandon pedig sajátos színezetet ad az ünneplésnek, hogy nyár van.
Magyarországon hagyomány a karácsony, Mongóliába csak a globalizáció hozta el a „Black Fridayt” és az akciós termékeket. A keresztény világban sem azonosak a szokások, csak a Megváltó születésére való emlékezés a közös. Négy, egykor Szegeden élő, tanuló fiatalt kérdeztünk meg arról, hogy jelenlegi lakhelyükön milyen jele van az adventnek és a karácsonynak. Ausztráliában, Új-Zélandon, Angliában és Hollandiában hazánkkal ellentétben protestáns többség van, igaz, az előbbi földrésznyi országban a legnagyobb felekezet a római katolikus. Mongóliában csak egy szerény kisebbség, a népesség két százaléka keresztény, az ott élők ötvenhárom százaléka buddhista, harminckilenc százaléka pedig a szocialista rendszer évtizedeinek utóhatásaként felekezetenkívüli.
„A
Mikulás
nem hatodikán jön, hanem karácsonykor, s ő hozza az ajándékot, nem a
Jézuska
. December 24. nem fontos az ausztrálok számára, egy szimpla egyszerű hétköznapként tekintenek rá, a lényeges események 25-én és 26-án zajlanak” – kezdte a legfontosabb különbségekkel az ausztráliai Melbourne-ben (a második képen egy, a városban található, óriás karácsonyi gömb 2004-ből) élő
Pigniczki Eszter
. Élete első felében a havas tájhoz volt szokva, de a déli földtekén ebben az időszakban van a legnagyobb meleg. Elmondta, a kalapból történő névhúzás nagyon divatos céges karácsonyi bulikon és baráti körökben is, Secret Santának hívják az eseményt. Adventi naptárak is vannak gyerekeknek, de közel sem olyan népszerűek, mint otthon. Azt tapasztalta, adventi koszorút sem készítenek, s nincs gyertyagyújtás sem vasárnaponként. Karácsonyfát állítanak, de nem mindenki, s nagyobb divat a műfenyő, mint az igazi.
„A családok itt is összeülnek karácsonykor, a pulykát és a gyümölcspitét nevezném meg mint nemzeti ételt, de még sosem voltam ausztrál családnál ebben az időszakban, így ezt csak elmondásból ismerem. Új-Zélandon jártam, ott a karácsonyi ételek az otthoni húsvétot idézték jellegükben. Hideg, nem túl nehéz, nem túl zsíros ételek, igényes szendvicsek, saláták, felvágottak sorakoztak az asztalon. Furcsának éreztem ezt a választékot, de érthető, abban a melegben egy halászlé töltött káposztával lehet még nálam is kiverte volna a biztosítékot” – mondta nevetve. „Összefoglalva az a véleményem, hogy sokkal kisebb a felhajtás, mint otthon, senki sem stresszel az ajándékvásárlás és a vendéglátás felelőssége miatt. Nagyon jó, hogy rengeteg szabadtéri programra van lehetőség, hiszen az időjárás ragyogó, de azt az érzést, amit az ember a hideg karácsonyi vásárokon kap forralt bort szürcsölve, azt itt keresni is kár” – vélekedett.
„Érdekes módon Hollandiában a karácsonynál sokkal nagyobb hangsúlyt kap
Szent Miklós
(Sinterklaas, harmadik képünkön) érkezése, aki fehér lovon, püspöki ruhájában járja körbe a várost segédjeivel, a
Fekete Péterekkel
” – mondta
Brankovics-Mester Júlia
, aki Utrechtben él, s történelemtanári végzettségénél fogva érdeklődik az ottani hagyományok iránt. „Ünneplése nagyon hasonlatos az otthonihoz, egy-két eltéréssel. Itt is a csizmába kerül a jó gyermekek jutalma, már amennyire belefér, ugyanis ők Mikuláskor ajándékoznak jobban.
December 5-én este, illetve 6-án reggel kerül erre sor, azonban a Mikulás már hetekkel korábban megérkezik Spanyolországból gőzhajóján, és beköltözik általában városonként megtalálható hivatalos szállására, ahol a gyerekek meglátogathatják. Nagy látványosság, ahogy gőzhajóján végigvonul a kis csatornákon, majd fehér lován lovagolva a kis utcácskákon, cukrot illetve pepernotent (tipikus holland Mikulás-napi kekszecske) osztogat. Szálláshelyéről december 6-án már távozik is. A Fekete Péterek itt is hoztak virgácsot régen, de mára már gyakorlatilag eltűnt ez a szokás” – mutatta be a hollandiai hagyományokat Brankovics-Mester Júlia. Szerinte valószínűleg az újkori protestáns-katolikus ellentét miatt érkezik Spanyolországból a Mikulás, s nem a messzi északról. „December 6-án már fel is állítják a karácsonyfát, sokan akár többet is egyetlen lakásban, ami kissé szokatlan nekem. Itt is zajlanak nagy akciók, vásárlásra buzdító karácsonyi reklámok, de nem mindenki ajándékoz ilyenkor. Inkább csak a családi együttlétről szól. Beszélgetnek, esznek, játszanak. Ahol ajándékoznak, ott az ajándékot a
Karácsonyember
(Kerstman) hozza, aki a mi Mikulásunkhoz hasonló piros ruhát visel. A karácsonyi vásárok újkeletű rendezvények, és Utrechtben, ahol lakom, például csak egy hétvégét tett ki. Amszterdamban van egy szegedihez jobban hasonlító, de nem jellemző a legtöbb városra, hogy négy hétig tartanák. Szerény kis vásároknak látom ezeket, de itt is ihatunk forralt bort például. Adventi koszorút nem láttam sehol. A dómban megfigyeltem, hogy tartják természetesen a vasárnapi adventi gyertyagyújtást, de a holland otthonokban nem nagyon. Az utcai karácsonyi dekorációk igen hamar, már november hónapban megjelennek a városban" - magyarázta Brankovics-Mester Júlia. „Itt Angliába a legnagyobb különbség, amit észrevettem az az, hogy már jóval szent este előtt áll a karácsonyfa, egyes helyeken már egy hónappal előtte elhelyezték, feldíszítették a fenyőt" - osztotta meg velünk Hollandiához hasonló tapasztalatait
Fogas János
, aki a harmincezres Newbury városkában dolgozik. „A másik „problémám” az itteni viszonyokkal, hogy a szaloncukor és a mézeskalács zabálás nem nagy sláger az ünnepek tájékán, ők inkább „vacak” habos sütikkel ütik el az időt” – vetette össze a szegedi emlékeket a szigetországban tapasztaltakkal a fiatalember.
„Nálunk a lakosság többsége buddhista, ők csak a szilvesztert ünneplik, a karácsonyt és a szilvesztert gyakorlatilag egyszerre tartják harmincegyedikén” – nyilatkozta portálunknak
Gun-Uils Tuguldur
(a negyedik képen még szegediként), aki a Szegedi Tudományegyetemen szerezte meg diplomáját, részben hazánkban járt középiskolába is. A Szegeden Tögi becenéven ismert fiatalember jelenleg újságíróként, tolmácsként dolgozik szülőföldjén, többek között
Mikola István
biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárral is készített interjút. Hozzátette, ismer olyan keresztény családot, amely ünnepli a karácsonyt, ekkor megajándékozzák egymást, összejönnek a rokonok, a család tagjai. A gazdaság szereplői azonban már felfedezték a lehetőséget, van néhány akció, elsősorban ruházati boltokban, szupermarketekben, s a fekete péntek kedvezményeit is utánozzák már. Habár karácsonyt nem tartanak a mongolok, de az ajándékozás nem marad el, ez a mongol újév, a „cágán szár” (magyarul fehér hónap) alatt zajlik, ekkor az ősi időszámítás szerint ünneplik a következő esztendő kezdetét. Ez 2016-ban február nyolc és tíz közé esik, az első napon van a szenteste megfelelője, amikor a nagy ünnepi vacsorát tartják. Ezt követően egészen huszadikáig látogatják a rokonokat, a barátokat, fogadják az ismerősöket. A vendégek megajándékozzák a házigazdát a hagyomány szerint.
A keresztény világban sem azonosak a szokások, csak a Megváltó születésére való emlékezés a közös.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=598203
Szerző: Szegedma Hírportál, 2015. december 24.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.