Magyarok Karácsonya: Csak a szeretet által állhat helyre a nemzet egysége + FOTÓK

Nyolcadik alkalommal tartották meg a Magyarok Karácsonyát Ópusztaszeren. Idén a Muravidék és az Őrvidék gyermekei voltak a díszvendégek.

„Szép és nemes kötelezettség nemzeti színt adni a kereszténység legnagyobb ünnepének, a karácsonynak – vélekedett

Kertész Péter

, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatója. Nyolcadik alkalommal tartották meg a Magyarok Karácsonyát Ópusztaszeren, idén a Muravidék és az Őrvidék gyermekei voltak a díszvendégek. Az igazgató beszédében rámutatott, az idegen hatalom által szétdarabolt, Ópusztaszeren

újból összeállított

vereckei Millenniumi Emlékmű sorsában tükröződik a magyarság huszadik századi története. Úgy véli, felelősek vagyunk minden egyes nemzettársunkért, bárhova szórt a kötelesség, mindenhol lehetünk magyarok. A magyar állampolgárság megadása a határon túliak számára megerősíti azt, hogy melyik úton kell továbbhaladni.

Áder János

köztársasági elnök levelét Kertész Péter tolmácsolta az egybegyűlteknek: „ahogy a karácsony idején együtt vagyunk szeretteinkkel, úgy kellene összetalálkozni minden nemzetnek karácsony békéjében és szeretetében. A betlehem és a kisded születésének misztériuma mindenkiben felszabadítja a jóságot, a karácsony az az ünnep, amikor úgy érezzük, mindenkinek így kellene élni. Pusztaszeren, a Magyarok Karácsonyában is ez a vágy jelenik meg, a remény, hogy a szeretetben nem csak egy család, hanem egy nemzet tagjai is összetalálkozhatnak. A történelem minden magyar közösség számára világossá tette, mit jelent kiszolgáltatottnak lenni, biztos otthon nélkül maradni, mások irgalmára hagyatkozni. Sok magyar család története, közös emlékezete őrzi a kiszolgáltatottság, a menekülés emlékeit. Ezért tudunk olyan mélyen azonosulni a fedelet kereső szent család történetével. Pusztaszer a nemzet születésének legendás helyszíne az összetartozás emlékét kínálja. Azt hogy hitünkben megerősödve, egymással békességben és szeretetben az emberiség nagy családjában is otthonra találhatunk" - üzente a köztársasági elnök. „A világban a karácsonyi hangulat megváltoztatja a falut, a várost, mi is megváltozunk, kicsit elcsendesednek a hétköznapok zajai, többet figyelünk a családokra” – írta levelében

Farkas Sándor

országgyűlési képviselő. Azt kívánja, figyeljünk oda a karácsony valódi üzenetére, Krisztus urunk születésére, s ehelyett ne az ajándékvásárlás, a bevásárlás, a sütés-főzés legyen a legfontosabb, mert ez a tiszta szeretet, az odafigyelés ünnepe. Úgy véli, csak a szeretet által állhat helyre az egység a magyarok között, a nemzet minden tagja fontos a közösségnek – bárhol is él a világban. Ezt szimbolizálja az is, hogy minden évben a Kárpát-medence más részéből érkeznek a vendégek. „Helyreáll az egység karácsonykor, akkor is, ha másképp gondolkodunk” – fejtette ki üzenetében az országgyűlési képviselő, párhuzamba állítva napjainkat az első világháború nyugati frontjának 1914. évi karácsonyával, ahol skótok, franciák, németek együtt ünnepeltek.

„A karácsony számunkra a legfontosabb egyházi ünnep, de egyben a család számára is fontos, az a jelkép, ami gyökereinket erősíti minden évben, s figyelmeztet minket, hogy a kereszténység útjáról, amelyet őseink kitapostak nekünk, ne térjünk le” – mondta beszédében

Potápi Árpád János

nemzetpolitikáért felelős államtitkár. „A karácsony egy olyan alkalom, amikor a család tagjai együtt vannak. Sokunknak van olyan ismerőse, aki messze sodródott, távol tölti napjait hazájától, de karácsonykor hazatér. Nekünk, magyaroknak sokáig nem adatott meg az a lehetőség, hogy ezt az ünnepet együtt, kéz a kézben üljük meg, s adjunk hálát egy újabb évért, egy újabb karácsonyért. Mégis mindig volt közös karácsonyfánk, amit együtt állhattak körbe az anyaországban maradt, a határon túl rekedt, az újvilágba kényszerült magyarok. Sokszor előfordult, hogy nem volt mivel feldíszíteni, máskor csak szerény díszeket tudtunk rá aggatni, s volt olyan is, hogy a karácsonyfánk a csendes éjben égni kezdett, mint 1956-ban, de ezekben az időkben is együtt álltuk körül. Az emigrációba kényszerült magyarság sose feledkezett meg az otthoniakról, ahogy mi sem azokról, akiket elválasztott tőlünk a határ, vagy akiknek el kellett hagyniuk hazájukat. Amíg az összetartozásunk ereje nem lankad el, amíg Magyarország határain belül és kívül magyarul hangzik el a karácsonyi ének, a templomokban a karácsonyi örömüzenet, amíg lesz olyan magyar közösség bárhol a világon, amely együtt köszönti a karácsonyt, addig a magyarság közös fája megmarad, mert mindig lesz, aki feldíszítse jobb időkben és őrizze a nehéz próbák alatt is – tette hozzá.

Csíkszentmihályi Mihályt

idézve az államtitkár arra mutatott rá, egy család akkor hullik szét, ha tagjai ezt hagyják. „Érezzük át a karácsonyt, minden gyermek szívében szülessen meg

Jézus

. Kívánom, hogy mindenki kapja meg azt az ajándékot, amit Isten bekészített a szívünkbe” – üzente

Andrejek Mitja

szlovén származású evangélikus lelkész az ökumenikus istentiszteleten. „Ne félj, ne féljetek” – idézte a Bibliából

Juhász András

, a Szeged-Kálvin Téri Református Egyházközség lelkipásztora, a Csongrádi Református Egyházmegye esperese. A Bibliában 365-ször jelenik meg ez a mondat e két forma valamelyikében, „mert olyan Istenünk van, aki tudja, hogy ezt naponta szükséges ismételni számunkra”. Úgy látja, nem lehet a félelemtől önerőből elmenekülni, de most nem egyedül kell szembeszállni vele, Isten is velünk van. „Nem tudjuk, hogy milyen volt az első karácsony, mert csak

Mária, József

és a kisded élte át” – mondta

Kondé Lajos

, a szegedi dóm plébánosa, a Szeged-Csanádi Egyházmegye helynöke. A törődés fontosabb bármilyen vagyoni értéknél. „Mi öröme lett volna a gazdaságban is, ha hiányzott volna Mária és József szeretete?” – tette fel a kérdést a helynök. „Azóta tudjuk, hogy mit jelent a szeretet, s mi is ilyen szeretetközösségben akarjuk tölteni a karácsonyt.” Egy kisgyermeket idézve úgy vélekedett, „a szeretet az, ami karácsonykor a szobában van. Amikor egy pillanatra abbahagyjuk az ajándékok kicsomagolását, akkor halljuk meg.” Az ünnepséget a Dobronaki Kétnyelvű Általános Iskola citera együttese, kórusa, a lendvai I. számú Kétnyelvű Általános Iskola Lindau néptáncegyüttesének műsorai színesítették. A rendezvény végén átadták az ajándékokat a gyermekek számára.