Keresik a megoldást, hogyan lehetne bővíteni a Szeged melletti szeméttelepet + FOTÓK

Két és fél millió köbméternyi hulladékot tárol a Sándorfalvi úti Regionális Hulladékkezelő Telep, ennyi háztartásból és ipari felhasználásból származó szemetet halmoztak fel a szegediek és vonzáskörzetében élők 1984 óta. Azt azonban kevesen tudják, milyen utat jár be a hulladék a kukától az újrahasznosításig. A Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás pénteken kinyitotta a depónia kapuját és bepillantást engedett a Sándorfalvi úti telep hétköznapjaiba.

Az érdeklődőknek lehetőségük volt végigjárni a hulladék útját a válogató üzemtől a gázüzemen át egészen a komposztálóig. A mintegy kétórás túra bevezetőjében

Varga Bernadettől

megtudtuk, az 1990-es évek végén épült meg Szeged határában a hulladékválogató üzem, a hulladékdomb pedig – ami a Sándorfalvi út mellől is látszik – 1984 óta fogadja a város és a környékbeli településeken élők szemetét. A nagy mennyiségű hulladék kezelése érdekében az elmúlt közel harminc év alatt rétegekben halmozták egymásra az újabb depóniatesteket, ám a szakemberek úgy számolnak, 5-8 év múlva mind a négy rendelkezésre álló kazetta megtelik. A Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás már keresi azokat az alternatív megoldásokat, miként lehetne bővíteni a telepet. A hulladéklerakó 2007-es megújulása során átadták a közel 8000 m2-es területet elfoglaló Komposztáló Üzemet (ezt a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. üzemelteti) és kiépítették azt a depóniában futó csőhálózatot, ami a hulladéklerakóban keletkező metángázt elvezeti, és elektromos áramot állít elő belőle. A Biogázkezelő-hasznosító telep az így nyert energiájával egy évben több mint 10 ezer háztartást ellát villamos energiával. A csak zöld áramként emlegetett forrás felhasználásának előnye, hogy a légkör mentesül azon többszörös üvegházhatástól, mely a szén-dioxidhoz képest felmerül.

A kétórás bejárás első állomása a válogató üzem volt, ide érkezik a társulás rendszerébe tartozó 33 település hulladéka. Papír, üveg, vegyes és fémhulladékot szállítanak a hangárba, majd a válogató kabinban futószalag mellett mintegy 30 ember két műszakban szortírozza a sárga zsákokban érkező hullámpapírt, a vegyes papírt, a színes és fehér PET-palacokat, a mosószeres flakonokat és italos kartonokat. Amit nem tudnak szelektívbe dobni, azt külön gyűjtik. Ipari felhasználásból is nagy mennyiségű hulladék fut be a Sándorfalvi úti telephelyre, többek között színhibás újságok, nyomtatványok és nyomdai papírhengerek. Kevesen tudják, s ezt bizonyította a helyszínen felbontott egyik szemeteszsák is, hogy például ételmaradékot, injekciós tűt, állati tetemet tilos a sárga zsákba tenni. Az érdeklődők később a belső hulladékudvar felé vették az irányt. A telephely végén található területre fut be az a városokba kihelyezett 35 konténer, ami a háztartásin kívül az olyan veszélyes hulladékfajtákat fogadja, mint a használt sütőolaj, a gyógyszer- és festékmaradványok, valamint az autógumi, illetve a zöldhulladék és a lakosoktól származó építési és bontásból származó hulladék. Utóbbit a bontási feldolgozó üzemben fogadják, ahol nagy szemű, közepes és apró darálékra aprítják. Az így keletkezett hulladék jelentős részét értékesítik.

A szennyvíz- és csurgalékvíz tisztító telep a komposztáló üzem és a szennyvíztisztító telep személyzetének szennyvízét fogadja. A több rekeszből álló üvegtáblás épületben hosszú gyökerű növényeket nevelnek, melyeken megtapadhatnak a víztisztításban szerepet játszó baktériumok. A vizet később utak locsolására és portalanítására használják, valamint ezzel locsolják a hulladékdombot is. Utolsó helyszínként a komposztáló üzemet járhatták végig a látogatók. A telepen Szeged és környező településeinek növényi hulladékát, valamint a térségben keletkezett stabilizált szennyvíziszapot kezelik. Az üzem európai színvonalon működik, hiszen csökkenthető a deponált hulladék mennyisége, másrészt a korszerű komposztálási technikával jól értékesíthető terméket állíthatnak elő. Az érlelő csarnokban több mint két hétig nedvesítik és szellőztetik a biológiailag lebomló hulladékot, magyarán, rohasztási folyamatnak vetik alá. Ezt követően 6 héten át, heti 2-3 alkalommal utó kezelik a növényi hulladékot, míg az teljesen ki nem szárad és rostálásra érett. Az így nyert feketésbarna színű komposztot 3 évig használhatják talajbedolgozásra Szegeden és a környező települések rossz minőségű futóhomokos földjein. Alkalmazásával javítható a talaj termőképessége, vízháztartása és műtrágyából is kevesebbre van szükség. A törmelékfát az úgynevezett biofilterekben hasznosítja a telep, melyek a rohasztás során keletkezett gőzök feltartására szolgálnak. (X)